Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. április 11. 14:23 Állam

Az adatokból úgy tűnik, nem történt rendszerszerű választási csalás vasárnap

Végre megszereztük elemezhető formában a vasárnapi választások részletes, szavazóköri szintű eredményét, ezért mélyebben alá tudunk merülni az adatokban, hogy lássuk, mi is történt az országban a hétvégi, meglepő arányú Fidesz-győzelemmel véget érő szavazáson. (Érdekes módon a Nemzeti Választási Iroda emailes és telefonos kérések sorozata ellenére nem adta ki az adatokat, ezért nekünk kellett adatbányász módszerekkel leszednünk őket.) Az első cikkünkben a listás Fidesz-szavazatok arányát vizsgáljuk az összes választópolgár arányában.

Az első fontos észrevétel az, hogy a szavazatok eloszlásából semmi nem utal arra, hogy – az újságok által dokumentált gyanús esetek ellenére – rendszerszerű és nagy arányú választási csalás történt volna vasárnap. Legalábbis a Fidesz-szavazatokkal. Ha sorba rendezzük a szavazókörzeteket, és megvizsgáljuk a Fidesz szavazati arányát (illetve a migránsnépszavazáson a “nem” szavazatokét), akkor a normálishoz erősen közelítő, legalábbis attól markánsan nem eltérő eloszlást látunk, bármilyen összevetésben is nézzük a harang-görbéket. 

 

Jellemzően amikor választási csalásokra utaló nyomokat keresnek statisztikusok, akkor a normális eloszlástól eltérő mintázatok után kutatnak. A klasszikus, jól feldolgozott példa az orosz elnökválasztás, ahol a rengeteg, vélhetően csalások miatt kiugró eredmény miatt teljesen más az eloszlási görbe ferdesége. A mostani magyar választási eredményekből mindenesetre ilyen törés nem olvasható ki.

Az eredményeket tehát a valós szavazati szándék kifejezésének tulajdoníthatjuk. Mi történt tehát az országban?

Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy településenként a választási névjegyzékben lévők mekkora része tett eleget a kormány felszólításának, és szavazott a Fidesz-KDNP-re, illetve a 2016 végi népszavazáson arra, hogy ne legyen “betelepítés”. A függőleges tengely mutatja az Orbán Viktor által favorizált döntés szavazati arányát a választásra jogosultak körében. A másik tengelyen egyszerűen a 3200 település sorrendje van a szavazati arány szerint. A buborékok a települések és budapesti kerületek (világoskék) méretével arányosak. (A megyék felirataira klikkelve ki-be lehet őket kapcsolni.)

 

Érdekes módon hiába volt érvénytelen a migránsnépszavazás, ott többen mentek el és szavaztak  arra, amire a kormány kérte őket, mint ahányan a Fideszre adták a szavazatokat – szinte kivétel nélkül minden településen.

A legfideszesebb város továbbra is Baktalórántháza, de főleg apróbb falvakat találni a Fidesz üzeneteire leginkább fogékony települések között. A vas- és győr-moson-sporon-megyei falvak és kisvárosok között szinte nincs is olyan, amelyekben a választásra jogosultak 40 százalékánál kevesebben szavaztak volna le arra, amire Orbán Viktor éppen kérte őket, de gyakori az 50 százalék feletti eredmény.

Jól kiolvasható az is, hogy Budapesten az utóbbi két országgyűlési választáson arányaiban nagyjából ugyanannyi embert lelkesített be a Fidesz üzenete, de rengeteg vidéki települést jobban, ezért a fővárosi kerületek szinte mind visszacsúsztak a települések fideszességi rangsorában. A budai XII. kerület például 2014-ben még a 629. legfideszesebb település volt az országban (36 százalékkal), 2018-ban viszont már csak 2111. helyre került, pedig a Fideszre továbbra is a kerületi választósra jogosultak 35 százaléka szavazott.

A következő ábrán azt nézhetjük meg részletesen régiónként, hogy a 2014-es (vízszintes tengely) és 2018-as választáson (függőleges) az összes névjegyzékben szereplő hány százaléka szavazott a Fideszre. A kormánypárt felé mozgó települések a bal felső sarokhoz húznak, a Fidesztől eltartók a jobb alsóhoz.

 

Ezekből az ábrákból azt is kiolvashatjuk, hogy néhány bányász- és iparváros (Komló, Dorog, Kazincbarcika, Dunaújváros) továbbra sem tud megbékélni a Fidesszel. De ezeket a településeket sokkal könnyebb felsorolni, mint azokat, amelyek kitörően szavazták meg a kormánypártot.

Állam választás Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.