Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. április 11. 14:23 Állam

Az adatokból úgy tűnik, nem történt rendszerszerű választási csalás vasárnap

Végre megszereztük elemezhető formában a vasárnapi választások részletes, szavazóköri szintű eredményét, ezért mélyebben alá tudunk merülni az adatokban, hogy lássuk, mi is történt az országban a hétvégi, meglepő arányú Fidesz-győzelemmel véget érő szavazáson. (Érdekes módon a Nemzeti Választási Iroda emailes és telefonos kérések sorozata ellenére nem adta ki az adatokat, ezért nekünk kellett adatbányász módszerekkel leszednünk őket.) Az első cikkünkben a listás Fidesz-szavazatok arányát vizsgáljuk az összes választópolgár arányában.

Az első fontos észrevétel az, hogy a szavazatok eloszlásából semmi nem utal arra, hogy – az újságok által dokumentált gyanús esetek ellenére – rendszerszerű és nagy arányú választási csalás történt volna vasárnap. Legalábbis a Fidesz-szavazatokkal. Ha sorba rendezzük a szavazókörzeteket, és megvizsgáljuk a Fidesz szavazati arányát (illetve a migránsnépszavazáson a “nem” szavazatokét), akkor a normálishoz erősen közelítő, legalábbis attól markánsan nem eltérő eloszlást látunk, bármilyen összevetésben is nézzük a harang-görbéket. 

 

Jellemzően amikor választási csalásokra utaló nyomokat keresnek statisztikusok, akkor a normális eloszlástól eltérő mintázatok után kutatnak. A klasszikus, jól feldolgozott példa az orosz elnökválasztás, ahol a rengeteg, vélhetően csalások miatt kiugró eredmény miatt teljesen más az eloszlási görbe ferdesége. A mostani magyar választási eredményekből mindenesetre ilyen törés nem olvasható ki.

Az eredményeket tehát a valós szavazati szándék kifejezésének tulajdoníthatjuk. Mi történt tehát az országban?

Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy településenként a választási névjegyzékben lévők mekkora része tett eleget a kormány felszólításának, és szavazott a Fidesz-KDNP-re, illetve a 2016 végi népszavazáson arra, hogy ne legyen “betelepítés”. A függőleges tengely mutatja az Orbán Viktor által favorizált döntés szavazati arányát a választásra jogosultak körében. A másik tengelyen egyszerűen a 3200 település sorrendje van a szavazati arány szerint. A buborékok a települések és budapesti kerületek (világoskék) méretével arányosak. (A megyék felirataira klikkelve ki-be lehet őket kapcsolni.)

 

Érdekes módon hiába volt érvénytelen a migránsnépszavazás, ott többen mentek el és szavaztak  arra, amire a kormány kérte őket, mint ahányan a Fideszre adták a szavazatokat – szinte kivétel nélkül minden településen.

A legfideszesebb város továbbra is Baktalórántháza, de főleg apróbb falvakat találni a Fidesz üzeneteire leginkább fogékony települések között. A vas- és győr-moson-sporon-megyei falvak és kisvárosok között szinte nincs is olyan, amelyekben a választásra jogosultak 40 százalékánál kevesebben szavaztak volna le arra, amire Orbán Viktor éppen kérte őket, de gyakori az 50 százalék feletti eredmény.

Jól kiolvasható az is, hogy Budapesten az utóbbi két országgyűlési választáson arányaiban nagyjából ugyanannyi embert lelkesített be a Fidesz üzenete, de rengeteg vidéki települést jobban, ezért a fővárosi kerületek szinte mind visszacsúsztak a települések fideszességi rangsorában. A budai XII. kerület például 2014-ben még a 629. legfideszesebb település volt az országban (36 százalékkal), 2018-ban viszont már csak 2111. helyre került, pedig a Fideszre továbbra is a kerületi választósra jogosultak 35 százaléka szavazott.

A következő ábrán azt nézhetjük meg részletesen régiónként, hogy a 2014-es (vízszintes tengely) és 2018-as választáson (függőleges) az összes névjegyzékben szereplő hány százaléka szavazott a Fideszre. A kormánypárt felé mozgó települések a bal felső sarokhoz húznak, a Fidesztől eltartók a jobb alsóhoz.

 

Ezekből az ábrákból azt is kiolvashatjuk, hogy néhány bányász- és iparváros (Komló, Dorog, Kazincbarcika, Dunaújváros) továbbra sem tud megbékélni a Fidesszel. De ezeket a településeket sokkal könnyebb felsorolni, mint azokat, amelyek kitörően szavazták meg a kormánypártot.

Állam választás Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.

Kasnyik Márton
2018. szeptember 12. 14:23 Állam

Elítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamat

Elfogadták a Sargentini-jelentést, indulhat a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen.