Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. április 9. 10:22 Állam

A legszegényebb magyarok között több mint 80 százalékot szerzett a Fidesz

A tegnapi választás egyik érdekes jelensége volt, hogy a pártok szerint a falvakban minden eddiginél erősebb lett a Fidesz. Országos összesítésről egyelőre nem tudunk, de a legszegényebb településeken valóban hatalmas volt a Fidesz fölénye. 

A GKI Gazdaságkutató által 2009 és 2016 közötti vásárlóerő alapján beazonosított tíz legszegényebb település mindegyikében óriási előnnyel nyert a Fidesz. A tíz faluból négyben a szavazatok legalább 90 százalékát szerezték meg. A lakosságszámmal súlyozva átlagosan 83 százalékot kapott a Fidesz ezeken a településeken.

A négyszáz fős borsodi Fájon, ahol az egy főre jutó vásárlóerő mintegy 360 ezer forint/év (tehát havi 30 ezer forint) 83 százalékos részvétel mellett a szavazatok 99 százalékát szerezte meg a Fidesz. A mintegy 180 lakosú, szintén borsodi Szakácsin pedig a lakosok 97 százaléka szavazott a Fideszre.

Az ország legszegényebb településén, az ugyanúgy borsodi Csenyétén jóval alacsonyabb volt a részvétel, mindössze 48 százalék, de a Fidesz itt is 79 százalékot szerzett. Második a Magyarországi Cigánypárt lett, a két legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik és az MSZP-P mindössze egy-egy százalékot szerzett. Az egy főre jutó vásárlóerő Csenyétén 230 ezer forint/év volt, tehát havi 19 ezer forint. 

A legszegényebb települések szavazási adatai (szegénységi sorrendben, a legszegényebbel a végén).

Település Részvétel Első helyezett Második helyezett Harmadik helyezett
Gadna 79% Fidesz 90% Jobbik 8% Mo-i Cigánypárt 2% 
Rinyabesenyő 65% Fidesz 81% Családok Pártja 4% Jobbik 3%
Szakácsi 78% Fidesz 97% MSZP-P 1,5% Együtt 1,5%
Abaújszolnok 51% Fidesz 61% MSZP-P 29% Jobbik 3%, Munkáspárt 3%
Uszka 61% Fidesz 74% LMP 18% MSZP-P 4%
Fáj 83% Fidesz 99% MSZP-P 0,5% Mo-i Cigánypárt 0,5%  
Kispalád 49% Fidesz 77% MSZP-P 10% Jobbik 5%
Kőkút 47% Fidesz 75% MSZP-P 6% DK 5%, Jobbik 5%
Tornanádaska 71% Fidesz 90% Mo-i Cigánypárt 5% Jobbik 2%
Csenyéte 48% Fidesz 79% Mo-i Cigánypárt 18% Jobbik 1%, MSZP-P 1%

A legszegényebb Csenyéte esete azért is érdekes, mert 2014-ben még a legbaloldalibb település volt, a szinte kizárólag romákból álló lakosság 83 százaléka szavazott az MSZP-re (baloldaliságáról egy 2009-es videó). A táblázatban szereplő falvakban jellemzően pár száz ember lakik, a tíz faluban az összes választójoggal rendelkező ember száma mintegy 2700 fő. 

A választás előtt a 444-en jelent meg egy helyszíni portré, amelyben Borsod-Abaúj-Zemplén néhány szegény falujába látogattak el, többek között Rakacába vagy a listában is szereplő Tornanádaskába. A riport is előrejelezte, hogy ezekben a falvakban tarolhat a Fidesz, ugyanis hiába van ezernyi problémája a helyieknek, a bevándorlóktól való félelem mindent felülír. Rakacában végül 83 százalékot szerzett a kormánypárt.

A bevándorlóktól való félelem mellett egy másik meghatározó érve is lehet a legszegényebb települések lakóinak a Fidesz mellett, ez pedig a közmunka. Ezekben a hátrányos helyzetben lévő falvakban jellemzően nem működik gazdaság, nincsenek munkahelyek, ezért a mélyszegénységben élők döntő része az állami juttatásoktól függ régóta.

Korábban ezek passzív segélyek voltak, amiket a Fidesz elvett, viszont helyette bevezette a közmunkát, amin keresztül a korábbi segélyek dupláját adják a rászorulóknak. A közmunka-programok 2011-ben indultak el és 2016-ban futottak csúcsra, abban az évben legalább 250 ezer embernek jelentettek biztos jövedelemforrást.

Ugyan a legszegényebb települések lakói közül ezért sokan úgy érezhetik, jól jártak, a Fidesz kormányzása alatt összességében a legszegényebb jövedelmi tized járt a legrosszabbul. A többi jövedelmi osztállyal ellentétben a társadalom legszegényebb tíz százalékának ugyanott van a jövedelmi szintje, mint 2010-ben. A kormány ráadásul teljesen átalakította a szociális ellátórendszert, aminek következtében sokkal többen elestek korábbi rendszeres állami juttatásuktól, mint ahány közmunkás van. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárom térkép arról, hogy a legszegényebb járások még mindig nem másztak ki a válságbólKevesebbet keresnek és kevesebben is dolgoznak, mint 2010-ben, miközben az emberek negyedének csak a közmunka jutott: ilyen részei is vannak az országnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány kilyuggatta a szociális hálót, a legszegényebbek estek ki belőleA legalsó jövedelmi tized még jobban leszakad a társadalom többi részétől.

Állam Fidesz országgyűlési választások szegénység Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.