Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. november 20. 06:51 Élet, Közélet

Pesthidegkút majdnem megelőzte Felcsútot (vízilabdában)

Minden idők egyik legnagyobb éven belüli tao-támogatását kapta a 2015/2016-os szezonban egy alig több, mint fél évvel korábban alapított vállalat. A II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft-nek 2,76 milliárd forintos programot hagyott jóvá a vízilabda szövetség, amit sikerült is összeszedniük.

Közel öt tucat cég döntött úgy, hogy az államkassza helyett az önkormányzati tulajdonban lévő cégnek utalja társasági adóját – vagy annak egy részét -, kilenc esetben 100 millió forint feletti összeget adtak. A legmagasabb felajánlás 400 milliós volt.

A 3 milliárdot közelítő éven belüli támogatás az államkasszából eddig 331 milliárd forintot a sportba csatornázó tao-rendszer történetében is kiugrónak számít. Ekkora összeget egy idényben kizárólag a Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) tudott összeszedni, igaz ők valószínűleg kétszer is. Az első tao-szezonban a Pancho Aréna építésére kaptak 2,83 milliárdot, tavaly pedig az új csarnokuk befejezésére ítélt meg nekik a labdarúgó szövetség még egy ennél is nagyobb összeget. Utóbbiból ugyan az MLSZ honlapján elérhető adatok szerint csak 2,3 milliárd érkezett be a FUNA számlájára, ennek azonban valószínűleg az a magyarázata, hogy még nem sikerült feldolgozni minden adatot. Értesüléseink szerint ugyanis végül összekalapozta a pénzt a Felcsút.

A II. kerületi gigatámogatást egy a nonprofit kft. kapta, amely egy uszoda építési projektbe vágott bele abban az évben, amikor a tao pályázatot is benyújtották. A pesthidegkúti létesítményre összesen 4 milliárd forintot szánnak, az eredeti tervek szerint az önrészt a kerület biztosítja, de a beruházáshoz 300 millió forinttal a kormány is hozzájárul. A fejlesztésre nyáron írták ki a közbeszerzést.

Az új uszodával a II. kerületi önkormányzat vállalata úgy is vezeti a legnagyobb tao-támogatást kapó sportszervezetek listáját a vízilabda területén, hogy csak két idényben pályázott. Pedig az elmúlt években – akárcsak a jégkorongban – itt is megugrott a nagyobb infrastrukturális fejlesztések száma. A II. kerület mellett kapott támogatást uszodaépítésre, vagy felújításra Eger, Velence, a Vasas, és a nyíregyházi Aqua Sport Egyesület is. Csak ennek az öt támogatásnak az összértéke a teljes sportágba áramló tao nagyjából hatodára rúg, így nem csoda, hogy a 2015/16-os szezon óta megugrott a vízilabda támogatottsága is.

 

A lista többi szereplője vagy olyan egyesület, amely korábban kapott pénzt hasonló fejlesztésre, mint például az Aligátor SE (ilyenből van kevesebb), vagy egy nagyobb múltú, komoly utánpótlásnevelési munkát folytató műhely. Eleinte a legtöbb pénz a vízilabdában is utóbbira ment el, ám ellentétben a labdarúgással, itt a fiatalokra költött milliárdoknak az eredménye is látszik.

A vízilabda tao-támogatásoknál az egyik legérdekesebb jelenség, hogy egy-egy város, kerület, vagy egyesület akár 2-3 különböző szervezettel is rendszeresen pályázik. Ez ugyan máshol is előfordul, azonban egyértelműen itt a leggyakoribb. A szövetségnél kérdésünkre azt mondták, hogy az utánpótlásnevelés és a profi csapatok kettéválasztása már korábban megindult, de a tao-rendszer bevezetése valóban újabb lökést adott a folyamatnak. Részben azért, mert nem volt egyértelmű, hogy az EU a magyar kormány által megálmodott minden támogatási típusra rábólint majd, az egyesületek pedig szerettek volna biztosra menni.

A tao-támogatást ugyanis többféle célra igénybe lehet venni. Kérhető infrastrukturális fejlesztésekre, felszerelések vásárlására (úgynevezett tárgyi eszköz beruházásra), utánpótlásnevelésre és a stáb fizetésére is (személyi jellegű ráfordítások). A vízilabdában ezt úgy szedték szét, hogy a profi klubok pályázataikban jellemzően utóbbira igényelnek pénzt, míg a fiatalokkal foglalkozó műhelyek főleg utánpótlásnevelésre. Kisebb tárgyi eszköz beruházások mindenhol vannak, a nagyobbak esetében azonban nem ritkán ezt is külön szervezet igényli. Egerben például a profi csapatot az Egri Vízilabda Kft. tartja fenn, ez fizetésekre és sportszerekre kap támogatást, a fiatalokkal az Egri Vízilabda Klub foglalkozik, ők utánpótlásra fordítják a kapott pénzt, az uszodát pedig az Egri Vízmű Sportclub építtette (azoknak a szervezeteknek a támogatásait számoltuk egybe, amelyek valamilyen formában együttműködnek) .

 

Bár ez a felállás első körben nehezen átláthatónak tűnik, valójában így könnyebben kiszűrhetőek a trükközések. A támogatások mértéke ugyanis eltér, attól függően, hogy mire adják. A fizetéseknek például csak a felét lehet tao-pénzből fizetni, a másik felét a klubnak kell mellé tennie, az utánpótlásnevelésnél viszont 90 százalékos lehet a támogatási arány.

Ezzel pedig – legalábbis a tao-rendszert ismerők ezt tényként kezelik – sokan visszaélnek. Ha egy klub mindenre igényel támogatást, akkor könnyen játszhat azzal, hogy egy adott alkalmazottat melyik zsebből fizeti. Ha az edző délelőtt gyerekekkel, délután felnőttekkel foglalkozik, akkor utóbbiért kapott bérének csak 50 százalékát fedezhetnék támogatásból, ám ez sokszor nem így történik. A feladatok szétválasztása így jóval tisztább helyzetet teremthet.

Fotó: MTI/Czagány Balázs

Élet Közélet tao-támogatás. uszodaépítés vízilabda Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Hobot Péter
2022. január 14. 11:17 Adat, Élet

Kevesen gondolják, hogy milyen sokba kerül a magyar állam működése

Két hét alatt kétezer olvasónk töltötte ki a szilveszterkor közzétett játékunkat, ahol a költségvetés főbb tételeit lehetett megtippelni azok nagysága alapján.

Pálos Máté
2022. január 12. 06:48 Élet

Nagy bajok vannak a napelemes pályázatokkal

Sem a lakhatási szegénységet, sem a légszennyezést nem csökkenti érdemben az a több mint 200 milliárd forint, amelyből önrész nélkül lehet napelemet telepíteni a háztetőkre.

Fontos

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Stubnya Bence
2022. január 17. 06:49 Pénz

Hosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulás

A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.