Aggasztónak véli az amerikai kormány a 4iG és Huawei közös, egy héttel ezelőtti szándéknyilatkozatát. Eszerint a két cég együttműködhet a mobil- és a vezetékes kommunikáció fejlesztésében, műszaki kutatásoknál, valamint közös adatközpont-, felhő- és informatikai infrastruktúrával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújthat.

• Az USA kormányának képviselői meg is keresték aggályaikkal a 4iG-t vezető Jászai Gellértet a VSquare hírlevele szerint, Jászai szerint azonban az amerikaiak csak „nem akarják, hogy egy nagy távközlési cég Európa közepén a Huawei technológiájával terjeszkedjen.”

Miért fontos ez? A legújabb generációs, nagy adatátviteli sebességre képes 5G-mobilhálózatok kiépítése javában zajlik szerte a világon. Az ehhez szükséges berendezések piacán is aktív a Huawei, ám a kínai technológiai céget az iráni embargó megsértése óta nem szívesen látja a legtöbb nyugati ország.

• Jókora potenciál van az 5G hálózat fejlesztésében, az Európai Unió lakott területein egyelőre 81 százalékos a lefedettség. Jelentős különbségek vannak azonban a tagállamok között, Magyarországon 58 százalékos a lefedettségük.

Tágabb kontextus: kínai államhoz való kötődése miatt számos nyugati számos ország nemzetbiztonsági kockázatot lát a Huawei terjeszkedésében, többek között kibertámadásoktól és kémkedéstől tartanak. Az erre vonatkozó vádakat a Huawei visszautasította, bíróságon támadta, ám például néhány hónappal ezelőtt egy volt CIA-vezető azt állította, hogy a cég megosztotta a kínai kormánnyal az általa ismert külföldi távközlési rendszerekkel kapcsolatos tudását.

• A kínai Huawei tiltólistára került az USA-ban, és Romániától az Egyesült Királyságig számos ország szembehelyezkedett a kínai technológiai óriással. A Huawei-embargót Donald Trump jelentette be 2019-ben a Kínával szembeni kereskedelmi háború és nemzetbiztonsági okok miatt.

Magyar aspektus: Magyarország a kezdetek óta nem osztozik a nyugati országokban jellemző „Huawei-fóbiában”, sőt ki is állt a cég mellett.

• A 4iG pár év alatt az Orbán-rendszer csúcsvállalatává vált, a Direkt36 cikke alapján Orbán Viktor is tárgyalt a nevében. Eleinte jórészt az informatikai piacon tört előre közbeszerzések elnyerésével és számos cég bekebelezésével, majd a Digi és a Vodafone magyar cégeit is felvásárolta. Utóbbi tranzakció 660 milliárd forintba került, amit döntően az állam finanszírozott.
• A 4iG az országon kívül is igyekszik fokozni a jelenlétét, idén például akár az 5G hálózat fejlesztésére is kiterjedő partnerséget kötött a montenegrói kormánnyal, és egy Albániát Egyiptommal tenger alatt összekötő kábelvezeték kiépítésében is részt vehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHalsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közéHa minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyerhet-e bárki azzal, ha elüldözik a Huawei-t?A versenytársak cserébe kiszorulhatnak Kínából, az európai és amerikai mobilcégek pedig drágábban építhetik ki az 5G rendszerüket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Kína-barát Magyarország ellenáll az amerikai Huawei-fóbiánakMeg sem próbálunk lavírozni, egyenesen ellenszegülünk Amerikának, és Kína felé fordulunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA 4iG egyiptomi óriásprojektje újabb példa a kormányközeli cégek keleti piacszerzéséreAz elmúlt időszakban látszólag egyre jelentősebb külföldi cégekkel vagy projektekben vesznek részt kormányközeli nagyvállalatok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet 5G Digi huawei magyar-kínai kapcsolatok Olvasson tovább a kategóriában