Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. február 6. 04:34 Adat, Élet

Fordulatot reméltünk, de még gyorsabban drágultak az élelmiszerek az év elején

Ha ránézünk az alábbi grafikonra, akkor elég elkeserítő eredményt láthatunk. A saját, G7-es méréseink szerinti élelmiszer-infláció eddigi csúcsa 2022 októberében volt, a novemberi és decemberi adatok már enyhülést mutattak, a január végi adatfelvételünk szerint azonban a drágulás mértéke majdnem a rekord értékre ugrott vissza.

Idén január végén 53,7 százalékkal került többe a bevásárlókosarunk, mint egy évvel korábban (a bevásárlólistánk erre a csillagra*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
kattintva nyílik meg, a három éve változatlan módszertanunkat pedig a mondat végén lévő csillagra kattintva lehet megnyitni)*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

Mi történt egyetlen hónap alatt, december végéhez képest, ami így elrontotta a trendet? Az adataink alapján egyértelmű, hogy ezúttal a pékáruk és egyes zöldség-gyümölcsök árának elszállását látjuk a végeredményben. Ha az általunk vizsgált négy üzlet (Aldi, Lidl, Penny és Tesco) árainak átlagát nézzük, akkor kiugró elem, hogy

a félbarna kenyér egyetlen hónap alatt 25 százalékkal lett drágább, a kifli és a zsemle ára pedig egyaránt 15-15 százalékkal ment fel.

A kígyóuborkáért majdnem 32 százalékkal kell most többet fizetni, mint decemberben, az alma 19, a tv-paprika 14, a sárgarépa pedig 12 százalékkal kerül többe.

Úgy tűnik, hogy az infláció termékkategóriák szerinti hullámokban tör ránk. Egy hónappal ezelőtt pont azt írtuk, hogy akkor a tejtermékek húzták fel az összesített inflációs adatunkat, mostanra azonban ez a szegmens stagnálást mutatott. Egy hónap alatt egyedül a joghurt ára ment fel 6 százalékkal, de a különböző tejek, a tejföl, a kefir és a túró lényegében már nem drágultak tovább. Sőt, talán a trappista sajt árának ámokfutása is elérte a határát, mi januárban már 3,4 százalékos átlagos árcsökkentést figyeltünk meg.

Ha a fogyasztói kosarunk összességét éves alapon nézzük (vagyis nem tavaly decemberhez, hanem 2022. január végéhez mérjük a számokat, akkor azt látjuk, hogy

a kosár átlagos összköltsége tavaly 18 262 forint volt, most ugyanezért már 28 058 forintot kellett kifizetnünk.

Így jön ki a fent említett 53,7 százalékos átlagos drágulás.

Mindez annak fényében lehangoló, hogy a nyugat-európai országokból most már egyre inkább az infláció enyhüléséről érkeznek hírek, míg nálunk ezek szerint nem sikerült elérni a fordulatot.

A héten az osztrák és a német hírügynökségi jelentések például már arról számoltak be, hogy a német tejtermelés felpörgetésével sikerült növelni a piacon a kínálatot, és ennek egy jól látható konkrét eredménye a vaj árának elég jelentős csökkenése. A legolcsóbb vaj februártól Németországban 20, Ausztriában pedig 6 százalékkal kerül kevesebbe, míg eközben nálunk pusztán egyetlen hónap alatt közel 7 százalékos emelkedésben volt. Így fordulhat elő, hogy ma Németországban majdnem fele annyiért is lehet vajat találni, mint a magyar üzletekben, ami újabb adalék ahhoz, hogy a nyugat-európai vásárlók miért érzik meg sokkal kevésbé az élelmiszerek drágulását, mint az alacsonyabb jövedelmi szinten élő magyarok.

A szakmai szervezetek egyre hangosabban és egységesebben kérik, hogy az árstopot vezesse ki a kormány, ám amennyiben ez most megtörténne, az infláció mértéke még ennél is jobban elszállna (az árstoppolt termékek ára hirtelen nagyon megnőne, a többié viszont aligha csökkenne emiatt).

Végül szokás szerint bemutatjuk, hogy mennyibe került a nagy bevásárlásunk a négy általunk vizsgált boltban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy termékcsoport drágulása húzta fel az élelmiszer-inflációt decemberbenTej, sajt, tejföl, joghurt, kefir és túró, ha ezek nem szálltak volna el, sokkal jobban állhatnánk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Aldi élelmiszer fogyasztói kosár infláció kenyér kiskereskedelem Lidl Penny Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. október 8. 12:19 Adat, Világ

Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék

Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.

Jandó Zoltán
2024. október 7. 15:00 Adat, Élet

Kettészakította az országot a minimálbér-emelés és a bevásárlóturizmus

Durván 70 milliárd forinttal többet hagytak a vásárlók a boltokban, mint egy éve, de a növekedés keleten volt jóval nagyobb ütemű.

Jandó Zoltán
2024. október 3. 04:42 Adat, Élet

Adóparadicsom a focisták számára Magyarország

Még Monacónál is kedvezőbb adózási feltételeket teremtett a kormány a hazai futballban. Ennek is köszönhetően versenyezhet a Fradi már nyugat-európai klubokkal is játékosokért.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. október 7. 04:34 Pénz, Vállalat

Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye

Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.

Török Zoltán
2024. október 6. 05:39 Világ

Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?

A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.

Stubnya Bence
2024. október 5. 14:59 Közélet, Pénz

A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40

Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.