Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2021. november 18. 13:09 Élet, Támogatói tartalom

Kreativitás-e az, amikor egy gép komponál zenét a beletáplált adatokból?

A mesterséges intelligencia nemcsak a gyárakban vagy adminisztratív területen váltja ki a repetitív, unalmas munkafolyamatokat, hanem benyomult a művészetbe, ezen belül a zene területére is. Rendeztek már versenyt kizárólag algoritmusok által létrehozott daloknak, és bárki, akinek van internete, pár kattintással az aktuális hangulatának megfelelő zenét tud készíteni magának

Az, hogy képes-e egy gép – hívhatjuk robotnak, algoritmusnak vagy mesterséges intelligencián (MI) alapuló rendszernek – reprodukálni az emberi kreativitást, attól függ, mit nevezünk kreativitásnak. Ez elég szubjektív kérdés; lehet, hogy valakinek belefér egy kis segítség és inspiráció a technológiától, más pedig elzárkózik a digitalizáció minden formájától.

Az egyik leginnovatívabb zenésznek tartott David Bowie az 1990-es években már random szöveggenerátort is használt dalszövegei megírásához – korábban ugyanezt csinálta offline módon, papírra írt és ollóval kivágott mondatrészek véletlenszerű egymáshoz illesztésével.

2016-ban elkészült az első, mesterséges intelligencia által szerzett dal, a Daddy’s Car, a Beatles stílusában. Programozók és zenészek kísérleti projektjeként, az Eurovíziós Dalfesztivál korábbi dalainak felhasználásával is készült már dal és szöveg algoritmusok segítségével, Blue Jeans and Bloody Tears címmel.

Szintén zenész?

Számtalan zenei előadó kísérletezik ma már a mesterséges intelligenciával, és a nagy rajongótáborral bíró könnyűzenei klasszikusok is kedvelt alapanyagot szolgáltatnak a tanuló gépeknek: egy teljes Beatles-stílusú album és „új” Nirvana szám is kikerült már az utóbbi években az algoritmusok kezei közül.

A zeneiparban a szerzői bevételek nagy része – főleg az utóbbi másfél évben a koncertek elmaradása miatt – a zeneművek felhasználása után kapott jogdíjakból származik*A nemzetközi szabályozás szerint a szerzői jogok általában 70 évvel az adott művel létrehozó alkotó halála után szűnnek meg, azaz ekkor válik közkinccsé, szabadon felhasználhatóvá az alkotás.. Izgalmas kérdés, hogy ha valaki fogja Beyoncé minden eddig megjelent számát és betáplálja egy mesterséges intelligenciába, amely ezek alapján kiad egy teljesen új dalt, az nem sérti-e a szerzői jogokat. A mostani állás szerint alapvetően azért nem, mert amíg „valaki stílusában” készítenek dalt és nem egy az egyben lemásolják azt, az nem számít plágiumnak. Ezt egyes szakértők azzal magyarázzák, hogy az eredeti alkotó, ez esetben Beyoncé is kölcsönzött, inspirálódott más művészek alkotásaiból.  

Kétmillió MI-hangjegy

A digitalizáció fejlődése és a számítási kapacitások exponenciális növekedése lehetővé tette, hogy olyan nagy munkába is belevágjanak a Deutsche Telekomnál, mint Ludwig van Beethoven utolsó, halála miatt félbemaradt, X. szimfóniájának a befejezése mesterséges intelligencia segítségével, a zeneszerzőtől ránk maradt dallamkezdemények alapján.

Az inspiráció forrása lehet a digitalizáció is, amely nemcsak lehetőség, hanem felelősség is egyben – hangsúlyozta Szabó Melinda, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató helyettese az Algoritmusok finomra hangolva – Beethoven X: A befejezetlen szimfónia digitális útja című rendezvényen. Beethoven utolsó szimfóniájának tökéletesítése egy hosszú folyamat volt sok tanulással, inspirációval, újrakezdéssel, amiből egy igazi digitális tünemény született – mondta.

A rendezvényről készült videofelvételt itt lehet megnézni:

Beethoven alkotói stílusára jellemző kiszámíthatatlanság nem valószínű, hogy betáplálható a mesterséges intelligenciába, de ez a mű egy olyan változata a szimfóniának, amire ember talán nem is lenne képes, annyi zeneművet kellene meghallgatni és elemezni hozzá Bősze Ádám zenetörténész szerint. De nem is az a cél, hogy olyan produktumot hozzunk létre, amire azt mondják, hogy akár Beethoven is írhatta volna – tette hozzá.

A Beethoven utolsó szimfóniáját kiegészítő-tökéletesítő mesterséges intelligenciának két évébe, 730 napjába került, amíg betanulta a beletáplált mintegy tízezer Beethoven, kortársai és elődei, például Johann Sebastian Bach műveit. Ezt követően megismertették vele a X. szimfónia fennmaradt töredékeit is és darabonként több mint 200 lehetséges folytatást készített hozzájuk, amelyeket zeneszerzők értékeltek, visszacsatolást adva az algoritmusnak.

Az embereknek kétfajta intelligenciája van, az egyik a következtető, deduktív, a másik az intuitív, amit 1 másodpercen belül el tudunk dönteni – magyarázta Szertics Gergely a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium partnerkapcsolati menedzsere a beszélgetésen. A MI története inkább a deduktív intelligenciából indul, logikus rendszereket, szabálygépeket építettünk – eleinte úgy lehetett definiálni, hogy az emberi tudás leképezésének „gépbe tolásáról” volt szó. Főleg a 2010-es évektől robbant be a gépi tanulás, ami a MI másik alfaja – ez az emberi tanulási készséget reprodukálja, a nagyon sok példából való tanulás képességét, nem egy konkrét szabályrendszert – mondta.

Racionálisan kreatív

A mesterséges intelligencia hasonlóan hozza létre a zenét, mint a nyelvfeldolgozó szoftverek. Egy szöveg vagy zenemű elemzésekor tudni, milyen szavak – hangok – után milyen valószínűséggel következnek bizonyos szavak – magyarázta Nagyfi Richárd, a Cambridge Mobile Telematics egyik adattudósa a Telekom Magenta Podcastban.

A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg:

Ha ismerjük ezt a sorozatot, végig tudunk haladni rajta, és újfajta mondatokat, dallamokat generálni. A hátránya, hogy vannak olyan szavak, például a névelők, vagy akkordok, amelyek után sok másfajta szó vagy hang jöhet vagy éppen hogy nagyon kevés. A telefon prediktív szövegbevitelében lehet ezt látni, ahol eleinte értelmes, majd sok nyomkodás után értelmetlen, körbefutó szavak jönnek – magyarázta.

Hatalmas hozzáadott értéke a munkának az adattudós szerint, hogy a létrejött művet nem egyetlen modell generálta, hanem több, egymásra épülő modellt hoztak létre. Például dallamokat hoztak létre Beethoven stílusában, amiket aztán betöltöttek egy másik modellbe, ami kibontotta, átvezette ezeket a dallamokat, majd következett a hangszerelés. Oda-vissza küldözgették egymás között a zeneszerzők és a mérnökök a megoldásokat, míg a végén létrejött egy olyan mű, amivel mindenki elégedett volt. Ez nem azt jelenti, hogy Beethoven így fejezte volna be a művét, inkább Beethoven összes művének átlaga tükröződik a szimfóniában – emelte ki Nagyfi Richárd.

A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.

Élet Támogatói tartalom Magyar Telekom mesterséges intelligencia zene Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Pálos Máté
2021. november 30. 14:12 Élet

Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot

A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutatók megosztva kapjták.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.