Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2021. május 11. 11:40 Élet, Támogatói tartalom

Az internet nem felejti el a gyerekkori fotókat sem

Már tizenéves az első generáció, amelynek szinte egész élete fenn van az interneten, azaz örökölt közösségimédia-jelenléttel bír szinte születésétől fogva. A szülők, rokonok által páréves gyerekekről feltöltött képek, videók, történetek azonban nem csak az eredeti célközönségüket érik el, számos kockázatot is rejt a cuki pillanatok megosztása.

Abban majdnem mindenki egyetért, hogy ha valami egyszer kikerült a netre, onnantól kezdve ellenőrizhetetlenné válik az útja, a legjobb adatvédelmi beállítások mellett sem tudni, kik, hogyan használják majd fel. Az interneten keringő gyermekkori fotókkal, videókkal való szembesülés ráadásul kamaszként, felnőttként akár sokkoló élmény is lehet az érintetteknek.

Könnyű lenne minden felelősséget a szülőkre hárítani, hiszen ők töltik fel a képet a gyermekeikről, miközben a kapcsolódó veszélyek és kockázatok a gyermekeken csapódhatnak le, ráadásul jóval később. Ez így van, de azt is fontos hangsúlyozni, hogy a mostani tizenévesek szüleinek minta nélkül kell boldogulniuk, azaz gyermekeikkel ellentétben ők nem digitális bennszülöttek, hanem maguk is a digitális világban váltak szülőkké.

Sharenting

Egy újabb angol szóösszevonás, amit a sharing (megosztás) és a parenting (gyermeknevelés) szavakból képeztek. Magyar megfelelő híján ezt használjuk annak a jelenségnek a leírására, amikor a szülők túl sok tartalmat osztanak meg a gyermekeikről a közösségi médiában.

A túl sok persze mindenkinek mást jelenthet, de a számok magukért beszélnek.

Egy 2020-as felmérés szerint az amerikai szülők 82 százaléka osztott már meg valamit gyerekéről az interneten.

Nem meglepő, hogy

az amerikai gyermekek 90 százalékának van már közösségimédia-jelenléte kétéves korára. 

Azon kevesek, akik soha nem posztoltak semmit, főleg azért tartózkodnak ettől, mert nem akarják, hogy más emberek hozzájussanak gyerekeikkel kapcsolatos információhoz, és azt sem, hogy a közösségimédia-oldalak adatokat gyűjtsenek a róluk – vagy egyszerűen csak nem izgatja őket a megosztás élménye. Az utolsó helyen említették az indokok között azt, hogy nem szeretnék, ha más felhasználók ítéletet, véleményt formálnának a gyerekükről a megosztott tartalom alapján.

A nők és a fiatalabbak sokkal inkább posztolnak képeket, videókat vagy más tartalmat a felmérés szerint. Ebből az is kiderült, hogy az alacsonyabb végzettségű szülők hajlamosabbak gyerekük eredményeit megosztani az interneten, mint a főiskolai vagy egyetemi diplomás szülők.

Egy 2019 nyarán publikált amerikai kutatás szerint a megkérdezett szülők közel 70 százaléka tett már közzé gyermekéről olyan tartalmat a közösségi oldalakon, amely miatt utólag rosszul érezte magát.

2030-ra a várhatóan a sharenting tehető majd felelőssé a személyazonossággal történő visszaélések, lopások kétharmadáért. Emellett az internetre kerülő személyes tartalmak mind prédái lehetnek online zaklatástól kezdve a profilozási célú adatkereskedelmen és hackertámadáson át arcfelismeréses nyomon követésig és pedofilokig – vagy egyszerűen csak kellemetlenek az iskolatársak, barátok előtt.

Jogilag eddig Franciaországban álltak bele a legszigorúbban a magánszféra védelmébe, 45 ezer euróig, vagy akár egy év börtönig terjed a kiszabható büntetés, ha valaki engedély nélkül tölt fel képeket más személyekről, amelyeket magánterületen készített. Ebbe belefér az is akár, hogy a szülőket saját gyermekeik pereljék be a magánszférához való joguk megsértése miatt.

Most érkezik a tudás

Vadnyugati helyzet van a közösségi médiában, előbb kezdte el használni és lett profilja mindenkinek, mint hogy kicsit is megismertük volna a működését – mondta Méth Barbara, a Hintalovon Alapítvány gyermekvédelmi szakértője.

Aki szeretne elmélyülni a témában, meghallgathat egy online beszélgetést is Méth Barbarával, Tatár Csilla műsorvezetővel és Szerémi Péter kommunikációs trénerrel május 20-án.

A gyermekek online biztonságát védő szabályozás csak tavaly és idén jelent meg, tehát nagyon nagy az időbeli elcsúszás és az információhiány. Ha a szülők tisztában lennének a kockázatokkal, biztos nem posztolnának ennyit – vélte a szakértő.

Ezért indított edukációs programot a Magyar Telekom a Hintalovon Alapítvánnyal együtt a gyerekek online biztonsága témájában. A Digitális szülő vagyok! program célja, hogy felhívja a szülők figyelmét a gyermekek online térben való megjelenésének lehetséges veszélyeire, és iránymutatást adjon, hogyan lehet tudatosan és biztonságosan tartalmakat megosztani a közösségimédia-felületeken.

Vajon mennyire lehet nehéz dolga egy idegennek más gyerekét elvinni az óvodából az anyuka által korábban a gyerekről feltöltött posztok alapján? – tette fel a kérdést a kampány egyik nagykövete, Tatár Csilla műsorvezető, kétgyerekes anyuka, aki szerint ez sajnos nem túl nehéz. Ha valaki meghallgatja Csilla videóját és azt az információáradatot, amit egy elképzelt helyzetben a vadidegen felnőtt egy óvodásnak mondott el a kislány gyerekszobájáról, kedvenc plüssállatáról és a lovasiskolájáról, szintén elbizonytalanodhat.

Azért van nagy felelősségük a közszereplőknek Tatár Csilla szerint, mert sokan gondolják természetesnek és helyénvalónak, amit ők csinálnak, mondván, biztosan tisztában vannak a veszélyekkel, és ha ők megtehetik, a követőik miért ne csinálhatnák ugyanazt. Vannak jó példák is arra, hogyan lehet ezt a gyerekek digitális védelmének figyelembe vételével megtenni, vannak már influencerek is, akik meghúznak egy határt, mit és hogyan osztanak meg róluk.

A kampány keretében készítettek egy edukatív kérdőív-tesztet is a digitális szülőség témájában, amit már több mint 30 ezren töltöttek ki, és kétmillió emberhez jutott el – számolt be Méth Barbara. Van olyan kérdés, amiben mindenki egyetért, például hogy meztelen képeket ne tegyünk ki a gyerekről. Az is kiderült, hogy teljesen mást gondolnak teljesen rendben lévő, megosztható képnek a szülők és mást a gyerekek, de több tévhit is előkerült.

Az egyik, hogy heti egy-két kép nem sok a gyerekről. Ez összeadva hat év alatt több mint 600 kép is lehet, amiről az érintett feltehetően semmit sem tudott. Felmérések szerint annak az esélye, hogy kit ér online zaklatás, annál nagyobb, minél több kép lelhető fel róla az interneten.

Sokan mondják azt is, hogy csak a legfontosabb pillanatokról osztanak meg képeket. Méth Barbara szerint itt érdemes megállni egy pillanatra, és belegondolni, hogy miért is kell ezeket a legintimebb családi pillanatokat másokkal megosztani, kinek fontos ez valójában, és mi lesz később, akár évtizedek múlva ezekkel a képekkel?

Ha a következő három aranyszabályt szem előtt tartjuk posztolás előtt, már sokat tettünk gyerekeink online biztonságának védelme érdekében:

  1. Tegyük fel a kérdést: ezt a képet magunkról is szívesen látnánk az interneten?
  2. Más gyerekéről sose posztoljunk!
  3. Ne osszunk meg a gyerek identitására, későbbi önképére nézve káros képeket – ahol meztelen, félmeztelen – ilyenek a pelenkás képek is -, vagy ahol kiszolgáltatott helyzetben van, például sír vagy szomorú valami miatt.

És kommunikáljunk: már egy négy-öt éves gyerektől is meg lehet kérdezni, mit gondol az adott képről, és szeretné-e, hogy megosszák az interneten – tanácsolja a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi szakértője.

A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.

Élet Támogatói tartalom digitalizáció gyereknevelés sharenting Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2021. október 24. 15:55 Élet

A koronavíruson átesett focisták teljesítménye bizonyítottan hosszabb távon is romlik

A kimutatott koronavírus-fertőzés még fél év után is hatással van a focisták teljesítményére.

Avatar
2021. október 22. 14:49 Élet

A Kádár-kockák tengerében hogyan zöldülhetne a magyar épületállomány?

Évente több mint 100 ezer épületet kellene felújítani Magyarországon, hogy elérjük a karbonsemlegességi céljainkat, de mit is takar pontosan az, hogy zöld épület? - teszi fel a kérdést szakértő szerzőnk.

Pálos Máté
2021. október 19. 12:59 Élet

Az önfenntartó katamaránon tényleg semmi sem megy kárba

A megoldások nem újak, és megvannak a történelmi előzményei, csak mostanában hajlamosak vagyunk ezeket elfelejteni.

Fontos

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.

Torontáli Zoltán
2021. október 24. 07:04 Adat

Mítosz vagy valóság, hogy Ausztriában olcsóbb az Aldi és a Lidl?

Sorozatunk újabb részében a nagy bevásárlással most azt a városi legendát teszteljük, miszerint Hegyeshalom után olcsóbb ugyanaz az élelmiszer.