Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2021. május 11. 11:40 Élet, Támogatói tartalom

Az internet nem felejti el a gyerekkori fotókat sem

Már tizenéves az első generáció, amelynek szinte egész élete fenn van az interneten, azaz örökölt közösségimédia-jelenléttel bír szinte születésétől fogva. A szülők, rokonok által páréves gyerekekről feltöltött képek, videók, történetek azonban nem csak az eredeti célközönségüket érik el, számos kockázatot is rejt a cuki pillanatok megosztása.

Abban majdnem mindenki egyetért, hogy ha valami egyszer kikerült a netre, onnantól kezdve ellenőrizhetetlenné válik az útja, a legjobb adatvédelmi beállítások mellett sem tudni, kik, hogyan használják majd fel. Az interneten keringő gyermekkori fotókkal, videókkal való szembesülés ráadásul kamaszként, felnőttként akár sokkoló élmény is lehet az érintetteknek.

Könnyű lenne minden felelősséget a szülőkre hárítani, hiszen ők töltik fel a képet a gyermekeikről, miközben a kapcsolódó veszélyek és kockázatok a gyermekeken csapódhatnak le, ráadásul jóval később. Ez így van, de azt is fontos hangsúlyozni, hogy a mostani tizenévesek szüleinek minta nélkül kell boldogulniuk, azaz gyermekeikkel ellentétben ők nem digitális bennszülöttek, hanem maguk is a digitális világban váltak szülőkké.

Sharenting

Egy újabb angol szóösszevonás, amit a sharing (megosztás) és a parenting (gyermeknevelés) szavakból képeztek. Magyar megfelelő híján ezt használjuk annak a jelenségnek a leírására, amikor a szülők túl sok tartalmat osztanak meg a gyermekeikről a közösségi médiában.

A túl sok persze mindenkinek mást jelenthet, de a számok magukért beszélnek.

Egy 2020-as felmérés szerint az amerikai szülők 82 százaléka osztott már meg valamit gyerekéről az interneten.

Nem meglepő, hogy

az amerikai gyermekek 90 százalékának van már közösségimédia-jelenléte kétéves korára. 

Azon kevesek, akik soha nem posztoltak semmit, főleg azért tartózkodnak ettől, mert nem akarják, hogy más emberek hozzájussanak gyerekeikkel kapcsolatos információhoz, és azt sem, hogy a közösségimédia-oldalak adatokat gyűjtsenek a róluk – vagy egyszerűen csak nem izgatja őket a megosztás élménye. Az utolsó helyen említették az indokok között azt, hogy nem szeretnék, ha más felhasználók ítéletet, véleményt formálnának a gyerekükről a megosztott tartalom alapján.

A nők és a fiatalabbak sokkal inkább posztolnak képeket, videókat vagy más tartalmat a felmérés szerint. Ebből az is kiderült, hogy az alacsonyabb végzettségű szülők hajlamosabbak gyerekük eredményeit megosztani az interneten, mint a főiskolai vagy egyetemi diplomás szülők.

Egy 2019 nyarán publikált amerikai kutatás szerint a megkérdezett szülők közel 70 százaléka tett már közzé gyermekéről olyan tartalmat a közösségi oldalakon, amely miatt utólag rosszul érezte magát.

2030-ra a várhatóan a sharenting tehető majd felelőssé a személyazonossággal történő visszaélések, lopások kétharmadáért. Emellett az internetre kerülő személyes tartalmak mind prédái lehetnek online zaklatástól kezdve a profilozási célú adatkereskedelmen és hackertámadáson át arcfelismeréses nyomon követésig és pedofilokig – vagy egyszerűen csak kellemetlenek az iskolatársak, barátok előtt.

Jogilag eddig Franciaországban álltak bele a legszigorúbban a magánszféra védelmébe, 45 ezer euróig, vagy akár egy év börtönig terjed a kiszabható büntetés, ha valaki engedély nélkül tölt fel képeket más személyekről, amelyeket magánterületen készített. Ebbe belefér az is akár, hogy a szülőket saját gyermekeik pereljék be a magánszférához való joguk megsértése miatt.

Most érkezik a tudás

Vadnyugati helyzet van a közösségi médiában, előbb kezdte el használni és lett profilja mindenkinek, mint hogy kicsit is megismertük volna a működését – mondta Méth Barbara, a Hintalovon Alapítvány gyermekvédelmi szakértője.

Aki szeretne elmélyülni a témában, meghallgathat egy online beszélgetést is Méth Barbarával, Tatár Csilla műsorvezetővel és Szerémi Péter kommunikációs trénerrel május 20-án.

A gyermekek online biztonságát védő szabályozás csak tavaly és idén jelent meg, tehát nagyon nagy az időbeli elcsúszás és az információhiány. Ha a szülők tisztában lennének a kockázatokkal, biztos nem posztolnának ennyit – vélte a szakértő.

Ezért indított edukációs programot a Magyar Telekom a Hintalovon Alapítvánnyal együtt a gyerekek online biztonsága témájában. A Digitális szülő vagyok! program célja, hogy felhívja a szülők figyelmét a gyermekek online térben való megjelenésének lehetséges veszélyeire, és iránymutatást adjon, hogyan lehet tudatosan és biztonságosan tartalmakat megosztani a közösségimédia-felületeken.

Vajon mennyire lehet nehéz dolga egy idegennek más gyerekét elvinni az óvodából az anyuka által korábban a gyerekről feltöltött posztok alapján? – tette fel a kérdést a kampány egyik nagykövete, Tatár Csilla műsorvezető, kétgyerekes anyuka, aki szerint ez sajnos nem túl nehéz. Ha valaki meghallgatja Csilla videóját és azt az információáradatot, amit egy elképzelt helyzetben a vadidegen felnőtt egy óvodásnak mondott el a kislány gyerekszobájáról, kedvenc plüssállatáról és a lovasiskolájáról, szintén elbizonytalanodhat.

Azért van nagy felelősségük a közszereplőknek Tatár Csilla szerint, mert sokan gondolják természetesnek és helyénvalónak, amit ők csinálnak, mondván, biztosan tisztában vannak a veszélyekkel, és ha ők megtehetik, a követőik miért ne csinálhatnák ugyanazt. Vannak jó példák is arra, hogyan lehet ezt a gyerekek digitális védelmének figyelembe vételével megtenni, vannak már influencerek is, akik meghúznak egy határt, mit és hogyan osztanak meg róluk.

A kampány keretében készítettek egy edukatív kérdőív-tesztet is a digitális szülőség témájában, amit már több mint 30 ezren töltöttek ki, és kétmillió emberhez jutott el – számolt be Méth Barbara. Van olyan kérdés, amiben mindenki egyetért, például hogy meztelen képeket ne tegyünk ki a gyerekről. Az is kiderült, hogy teljesen mást gondolnak teljesen rendben lévő, megosztható képnek a szülők és mást a gyerekek, de több tévhit is előkerült.

Az egyik, hogy heti egy-két kép nem sok a gyerekről. Ez összeadva hat év alatt több mint 600 kép is lehet, amiről az érintett feltehetően semmit sem tudott. Felmérések szerint annak az esélye, hogy kit ér online zaklatás, annál nagyobb, minél több kép lelhető fel róla az interneten.

Sokan mondják azt is, hogy csak a legfontosabb pillanatokról osztanak meg képeket. Méth Barbara szerint itt érdemes megállni egy pillanatra, és belegondolni, hogy miért is kell ezeket a legintimebb családi pillanatokat másokkal megosztani, kinek fontos ez valójában, és mi lesz később, akár évtizedek múlva ezekkel a képekkel?

Ha a következő három aranyszabályt szem előtt tartjuk posztolás előtt, már sokat tettünk gyerekeink online biztonságának védelme érdekében:

  1. Tegyük fel a kérdést: ezt a képet magunkról is szívesen látnánk az interneten?
  2. Más gyerekéről sose posztoljunk!
  3. Ne osszunk meg a gyerek identitására, későbbi önképére nézve káros képeket – ahol meztelen, félmeztelen – ilyenek a pelenkás képek is -, vagy ahol kiszolgáltatott helyzetben van, például sír vagy szomorú valami miatt.

És kommunikáljunk: már egy négy-öt éves gyerektől is meg lehet kérdezni, mit gondol az adott képről, és szeretné-e, hogy megosszák az interneten – tanácsolja a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi szakértője.

A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.

Élet Támogatói tartalom digitalizáció gyereknevelés sharenting Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2021. június 18. 06:21 Élet

Egészen dermesztő, ahogy a rovarvilág észrevétlenül kipusztul körülöttünk

Sokan már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek a földi élet szempontjából alapvető fontosságú jelenségre, amit az elmúlt években számos kutatással alátámasztották.

Fabók Bálint
2021. június 17. 06:23 Élet, Vállalat

Belefáradtak a multis és a gyári munkába, létrehoztak egy példamutató biogazdaságot

Hosszú évek munkájával hozták létre a permakultúrás tanyát a Vértes dombjai között, főleg szörpök készítéséből élnek meg.

Fabók Bálint
2021. június 14. 11:26 Élet

A magyar határnál is felbukkantak a pár forintért árult házak

A magyar határnál fekvő Légrádon egy kunáért kínálnak ingatlanokat, Kolumbiából is volt érdeklődés.

Fontos

Stubnya Bence
2021. június 19. 07:00 Podcast

Júliusban elindulhat a kormány új rezsiharca Brüsszelben

Az uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

Fabók Bálint
2021. június 18. 16:50 Közélet

„Fizetés alig van, megbecsülés nulla” – miért merült fel, hogy tüntessenek az ápolók?

A járvány csillapodásával ismét felmondhatnak az ápolók, és szakmai szervezetek szerint több ezren hagyhatják el az évek óta emberhiányos ágazatot.

Avatar
2021. június 16. 17:05 Világ

Megrengeti a világunkat, ha a koronavírus egy kínai laborból szabadult el?

Szakértő szerzőnk hat pontban foglalja össze, mit várhatunk a laborelmélet beigazolódásának következményeként.