Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. december 31. 07:08 Élet

Sok gyereket szakítanak el a szüleiktől kétes és pazarló módon

A gyerekeiket egyaránt egyedül nevelő Kriszti és Mariann négy évvel ezelőtt ismerkedtek össze. Egy budapesti átmeneti szociális otthonban találkoztak először, és ezt követően közösen kezdték el nevelni összesen öt gyereküket. Budapestről egy salgótarjáni anyaotthonba kerültek, ahonnan egy év után távozni kényszerültek.

Több nehézség és sikertelen próbálkozás után végül egy ismerősük biztosított számukra albérletet. Amikor úgy tűnt, hogy stabilizálódott a helyzetük, a gyámhivatal képviselője néhány rendőrrel megjelent a lakásnál. Kriszti és Mariann szerint papíron “veszélyeztetésre”, de valójában a rossz lakhatási viszonyokra hivatkozva elvitték a gyerekeiket, és állami gondozásba adták őket.

Mind az öt gyerek – a legfiatalabb 6, a legidősebb 16 éves – nevelőszülőknél él immár két éve. Kriszta és Mariann havi kétszer láthatja őket, alkalmanként két órára. A két anya jelenleg hajléktalanszállón él, és két éve próbálnak találni megfelelő albérletet, hogy visszakaphassák a gyerekeiket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszervezték az állami gondozást, a legszegényebb megyékben startoltak rá a lehetőségre2009 óta növekszik a vér szerinti szülei nélkül élő gyermekek száma, de közülük egyre többen kerülnek nevelőszülőkhöz, főleg a szegényebb megyékben.

Hiába dolgoztak az elmúlt két évben mindketten – takarítóként – és tudnának fizetni akár havi 130 ezer forint plusz rezsit is egy albérletért, mégsem találnak megfelelő lakást. Vagy a kauciót nem tudják kifizetni, vagy a gyerekekre hivatkozva nem adnak ki nekik lakást. Az önkormányzatoknál pedig szintén sikertelenül igényeltek szociális bérlakást, ott arra hivatkozva utasították őket el, hogy vannak náluk rászorultabbak.

Rengeteg emailt írtunk, de semmi nem jön össze

– összegezte a próbálkozásaikat Kriszti.

Ismerős és faramuci helyzet

Magyarországon évente több ezer gyerek kerül állami gondozásba.

Ez egy nagyon ismerős helyzet. A gyerekvédelmi rendszerbe kerülés nagyon gyakori háttéroka a lakásprobléma

– mondja Szilvási Léna, a nevelőszülői hálózatot működtető SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának egyik szakmai vezetője.

A KSH szerint több mint 23 ezer gyerek van gyermekvédelmi gondoskodásban, nagyjából kétharmaduk nevelőszülőknél, egyharmaduk pedig gyermekotthonokban él. Egy 2017-es ombudsmani jelentés szerint az állami gondozott gyerekek harmadánál a szegénység, a rossz vagy megoldatlan lakáskörülmények állnak a családból való kiemelés hátterében.

Ez egy faramuci helyzet, mert a törvény tiltja, hogy szociális alapon emeljenek ki gyerekeket

– mondja Szilvási Léna.

Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet munkatársa évek óta foglalkozik hasonló helyzetbe került családokkal. Szerinte a törvényi tiltás miatt hivatkoznak a gyámhivatalok olyan homályos “gumifogalmakra”, mint a nem megfelelő “környezeti tényezők”.

A TASZ az elmúlt években több pert is indított a szülőket képviselve a hasonló gyámhivatali döntések ellen. Az egyik ilyen ügyben például nyáron emeltek ki hét gyereket a szüleiktől, a bíróság azonban jogerős döntést hozott arról, hogy jogellenes volt a gyámhatóság döntése, és azonnal vissza kell adni a gyerekeket a szüleiknek.

Boros Ilona szerint a döntés precedens értékű, mivel most mondta ki először egy bíróság ennyire egyértelműen, hogy a lakhatási és a higiéniás problémák is szegénységnek számítanak, és így valóban jogellenes volt a kiemelés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rászoruló családok támogatása egy évtizede nem nő, a jobb helyzetben lévőké viszont folyamatosanJelentős hangsúlyeltolódás történt 2010 óta a családtámogatás rendszerében, amely ma elsősorban a biztosabb anyagi helyzetben lévő családokat segíti.

A probléma súlyát mutatja, hogy a TASZ munkatársa szerint naponta érkezik hozzájuk megkeresés ilyen ügyben. A jelenséget azonban alapvetően nem a szűkös erőforrásokból gazdálkodó civil társadalmi szerveződéseknek kellene kezelnie a megkérdezettek szerint, hanem az államnak, az önkormányzatoknak és a szociális ellátó rendszernek.

Szlankó Viola, a gyermekvédelemmel foglalkozó ENSZ-tagszervezet, az Unicef Magyarország gyermekjogi vezetője szerint a szociális ellátás korlátjai számos ponton megmutatkoznak egy olyan esetnél, mint amilyen Marianné és Krisztié:

  • a telítettség miatt egy anyaotthonban legfeljebb egy évet maradhatnak a nehéz helyzetbe kerülő anyák és gyerekeik, ez pedig általában nem elég arra, hogy a szülők rendezni tudják az életüket
  • a fejlettebb szociális ellátórendszerrel rendelkező országokban a gyermekjóléti intézmények vagy az önkormányzatok révén több erőforrás jut arra, hogy a nehéz helyzetbe került családokat segítsék, megerősítsék. Ha a bajba jutott családok időben kapnának segítséget (akár anyagilag, akár a szociális munka eszközein keresztül, például szülői készségek fejlesztésében vagy munkakeresésben való támogatásban), akkor jóval kevesebbszer fordulna elő olyan tragikus helyzet, amikor a gyerekeket ki kell emelni a családból
  • emellett szintén jelentős korlát a szociális bérlakások szűkössége, ami Mariann és Kriszti állítása szerint őket is kizárja a szociális alapú lakásbérlésből

Szlankó Viola szerint 

a megelőzés nemcsak humánusabb megoldás, amely a gyermekek és a családok érdekét egyaránt szolgálja, hanem valójában olcsóbb is az államnak.

Az állam nagyjából évi kétmillió forintot költ egy-egy gyermekvédelmi szakellátásban élő gyerekre, nagyjából 1,5 millió forintot, ha a gyermek nevelőszülői ellátásba kerül, és mintegy 2,5 milliót, ha gyermekotthonba.

Ez alapján Mariann és Kriszti öt, nevelőszülőknél elhelyezett gyereke mintegy 7-8 millió forintjába kerül az államnak egy évben (a nevelőszülői rendszerrel az Abcúg számos cikkben foglalkozott). Amennyiben valóban a rossz lakhatási körülmények miatt emelték ki a gyerekeiket, akkor az is felmerülhet, hogy ebből az összegből az erőforrások megfelelő felhasználásával meg lehetne oldani a lakhatási problémáikat.

Élet állami gondozás nevelőszülők szociális ellátórendszer Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2021. január 27. 16:42 Adat, Élet

Úgy tűnik, a korlátozásokkal sikerült elkerülnünk a fertőzések újabb hullámát

A legtöbb járványmutató ott tart most, ahol október közepe és november eleje között mozgott.

Torontáli Zoltán
2021. január 27. 06:27 Élet

Az unió odacsaphat a vegánoknak

Brüsszelben olyan szabálymódosítás van az asztalon, amely totálisan ellentmond a hétköznapoknak.

Fabók Bálint
2021. január 24. 07:36 Élet

Váratlanul nagy lett a kereslet a magyar ruhajavítók iránt

Megjelent egy olyan réteg a ruhajavítóknál, amelynek tagjait a fenntarthatóság motiválja, ugyanakkor a jelenség inkább a tehetősebb városrészekre jellemző.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. január 26. 13:24 Vállalat

Ilyen, amikor megmentenek egy céget Mészáros Lőrincnek a külföldi befektetőktől, áron alul

Ha Mészáros Lőrinc meg akar venni féláron és verseny nélkül egy nagy üzemet, akkor megveszi. Részletesen bemutatjuk egy példán, hogyan működik a folyamat szabályosan, olajozottan.

Bucsky Péter
2021. január 26. 06:34 Adat, Közélet

Visszaesett a bevándorlás Magyarországra a koronavírus-járvány miatt

Az új munkavállalási engedélyek száma 8 százalékkal csökkent, de a nem uniós külföldi munkavállalók száma alig változott. Az itt tanuló diákok száma viszont közel ötödével eshetett.

Avatar
2021. január 25. 16:37 Adat, Közélet

Hiába termelünk többet, az ipar szerkezete és a forint gyengülése fékezi a felzárkózásunkat

Harminc éve dolgozunk azon, hogy elérjük az uniós átlagot, de lehet, hogy ehhez még harminc év kell.