Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. október 19. 12:14 Élet, Támogatói tartalom

Egy adatvizualizáció többet mond ezer szónál – a hálózattudomány közel áll a művészethez

A művész és a kutató is egyforma folyamaton mennek át, az új dolgokat keresik, gondolatilag és formailag is, azt, amit még senki nem csinált előttük – és megpróbálják ezt saját eszközeikkel kifejezni – magyarázta Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató a Telekom innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum októberi előadásán. Amikor például egy mesterséges intelligenciát használó alkalmazásnak azt a feladatot adták, hogy találja meg a remekműveket egy sok festményt tartalmazó adatbázisban, nem igazán boldogult a problémával.

Azonban amint arra kérték, hogy válogassa ki azokat az alkotásokat, amelyeknek a korábbiaktól eltérő, újító formai jellemzői vannak, rögtön felfedezte a korszakos műveket. Ha pedig tévedett néhány esetben, akkor kiderült a képekről, hogy a valódi készítési időpontjuknál korábbra voltak datálva, ezért tartalmazhatták a formabontónak számító jegyeket, amelyeket az algoritmus keresett.

Barabási Albert-László egy adatszobor mellett a Ludwig Múzeumban. A 3D-s nyomtatók megjelenése új távlatokat nyitott a hálózatok vizualizációjában. Forrás: Magyar Telekom.

Az általa vezetett, Bostonban működő BarabásiLabben több tudományterület tudósai dolgoznak együtt művészekkel és tervezőkkel, designerekkel a hálózatok közös vizuális szókincsének megalkotásán. Az utóbbi 25 év hálózatkutatási projektjei mellé azért készítettek adatvizualizációkat is, hogy ők maguk jobban megértsék a folyamatokat, amiket vizsgálnak, nem azért, hogy majd egy kiállításon mutassák be a látogatóknak. Most mégis megnyílt a Ludwig Múzeumban a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat, ami a világon az első ebben a műfajban.

A labor egyik legtöbbet reprodukált vizualizációja a betegségek genetikai alapjainak összefüggéseit ábrázoló adatvizualizáció – a csomópontok betegségek, a huzalok pedig összekötik azokat a betegségeket, amelyeknek hasonló genetikai alapjuk van.

Az emberi betegségek hálózata, 2017. Forrás: barabasilab.com

Ez a szimbolikus tartalommal is bíró vizualizáció lett a hálózatkutatás kapuja a művészeti világba, még tíz évvel ezelőtt. Azóta a BarabásiLab elkészítette a világ legismertebb tudományos szaklapja, a Nature címlapját a magazin 150 éves jubileumára, amelyen a másfél évszázad alatt megjelent cikkek kereszthivatkozási hálózatát jelenítette meg egy színes tűzijátékhoz hasonló látványos, 3 dimenziós hálózattérképen, amely ennek a cikknek a nyitóképe is.

Bár hálózatelméletinek tekintett cikkeket már az 1950-es évek végén írtak, az 1990-es évek végére fejlődött addig a számítógépes kapacitás, hogy első alkalommal sikerüljön vizualizálni, láthatóvá tenni a legkülönfélébb területeken, kiterjedt adatgyűjtések eredményeképp létrejött hálózatokat – mondta el Barabási Albert-László a Telekom Magenta podcast sorozatának legújabb részében. Az adás ide kattintva hallgatható meg:

A társadalmi, gazdasági folyamatok mind rendkívül összetettek, nem fekete-fehér a kép. A politikában és a vállalatirányításban is létezik a hálózati döntéshozatal elmélet – azaz nem egy ember egy ötlete alapján dől el, hogy mi legyen, hanem rengeteg inputot és véleményt kell integrálni, egyéni és közösségi érdeket összehangolni. Állandó a konszenzuskeresés – ez a döntésfolyamat hálózaton keresztül történik, ahol a döntések is visszahatnak a hálózatra.

Bár ez inkább egy ideális világban lehet így – a Fehér Háznak is készítettek jóslást, lehetséges forgatókönyveket a koronavírus-járvány terjedéséről. Megkeresték ugyan a hálózatkutatókat, de Barabási Albert-László elmondása szerint nem hallgatnak rájuk, mert amit csinálni kellene, nem lenne jó a gazdaságnak és különösen rossz volna a politikának.

Az amerikai elnök azonban nem csak, hogy nem indította el, vagy legalább hagyta volna a maguk útján menni a kormányon belül létező kríziskezelési csoportokat, hanem leállította azokat. Most már késő visszafordítani a folyamatot a kutatók szerint, megállítani pedig csak 3-4 hét drasztikus leállással lehetne. Ráadásul a vakcina megtalálása sem enyhíti érdemben a helyzetet szerinte, mert elindul a vakcinaháború – a verseny, hogy ki gyártja, ki kapja meg az ellenanyagot.

Álhír-hálózat, 2018 A.-L. Barabási, M. Martino, N. Dehmami, O. Varol. Forrás: Ludwig Múzeum.

Pedig érdemes volna jobban figyelni a hálózatkutatás eredményeire, amely a jövőkutatástól sem áll messze: a BarabásiLab egy 10 évvel ezelőtti projektjében mobiltelefonok segítségével tanulmányozták egy vírus terjedését, öt éve pedig, amikor leginkább az ebolától tartott a világ, a kontaktkutatás, az emberi mobilitás hálózatelméleti eszközökkel való kutatásának fontosságára hívta fel a figyelmet, amely, ma már tudjuk, sokat segíthet a vírusok terjedésének megakadályozásában.

Élet Támogatói tartalom Barabási Albert-László hálózatkutatás Magyar Telekom művészet Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2021. május 15. 12:45 Élet

A nyitás miatt sokan fogynának, jól megy a diétákkal foglalkozó vállalkozásoknak

A lezárások feloldása sokaknak alkalmat jelent az otthonlét során felszedett túlsúly leadására.

Debreczeni Anna
2021. május 11. 11:40 Élet, Támogatói tartalom

Az internet nem felejti el a gyerekkori fotókat sem

Már tizenéves az első generáció, amelynek szinte egész élete fenn van az interneten, azaz örökölt közösségimédia-jelenléttel bír szinte születésétől fogva. A szülők, rokonok által páréves gyerekekről feltöltött képek, videók, történetek azonban nem csak az eredeti célközönségüket érik el, számos kockázatot is rejt a cuki pillanatok megosztása.

Avatar Avatar
2021. május 10. 10:16 Élet

Hasznos a klímapánik?

Balásy Zsolt és Szabó Balázs, a Hold After Hours podcasterei kérdezték Varró Lászlót, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdászát a klímaváltozással összefüggő témákról.

Fontos

Bucsky Péter
2021. május 15. 06:58 Podcast

Egyre hatékonyabb technológiával éljük fel egyre jobban a természeti erőforrásokat

G7 Podcast! Az ember által okozott egyik negatív környezeti hatás csökkentése együtt jár a másik hatás növelésével, ezért Dombi Mihály szerint újra kéne gondolnunk az alapvető infrastruktúrákhoz való viszonyulásunkat.

Tóth István János
2021. május 14. 18:08 Adat, Közélet

A kiszámíthatatlan és korrupt állam a sikeres járványkezelést is akadályozza

Minél magasabb volt a korrupció szintje egy EU-tagországban, annál többen haltak meg lakosságarányosan a járvány következtében.

Jandó Zoltán
2021. május 14. 06:56 Világ

Senkit nem érdekel a járvány a közeli országban, ahol a legtöbben halhattak meg Covidban

A kormány hibát hibára halmoz a járványkezelésben, és emiatt rengetegen haltak meg Bulgáriában, de annyira nagy a korrupció, hogy a választási kampány is csak arról szólt.