Érdemes a naptejeket is csak a tényleg szükséges mennyiségben használni, ugyanis a bennük megtalálható vegyületek véráramba kerülésének veszélyére már több kutatás is felhívta a figyelmet a közelmúltban, derül ki a Wall Street Journal cikkéből. Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) előírásai szerint amennyiben a készítmények összetevői közül valamelyik koncentrációja egy milliliter vérben meghaladja a 0,5 nanongrammot, ki kell vizsgálni a lehetséges egészségügyi hatásokat. Az amerikai szakhatóság hat ilyen vegyületet azonosított egy kísérlet során, amelynek résztvevőit arra kérték, hogy négy napig használják a napsugárzástól védő spray-eket és kenőcsöket.
Szórványos kutatási eredmények ráadásul arra utalnak, hogy endokrin zavarok és termékenységi problémák okozói is lehetnek ezek az összetevők, de biztosat egyelőre még nem lehet mondani róluk. A még nyitott kérdések tisztázására a tervek szerint az Egyesült Államokban alapos vizsgálatok indultak volna az elmúlt hónapokban, de a koronavírus miatt ezekre még egy darabig várni kell. Az FDA továbbra is ajánlja a naptejek a használatát a káros UV-sugárzás elleni védekezésre, ugyanakkor a szervezet szakértői azt tanácsolják a vásárlóknak, hogy válogassák meg alaposan a termékeket az összetételük alapján.
A cink-oxid és titánium-dioxid az FDA szerint biztonságos hatóanyagok (igaz, ez utóbbi belégzése az Európai Bizottság szerint rákkeltő lehet), míg a para-amino-benzoesav és a trolamin-szalicilát tartalmú készítményeket kerülni kell. A többi, nagyjából 12 különböző tipikus összetevővel kapcsolatban egyelőre túl kevés információ áll rendelkezésre – ezt a hiányt pótolták volna a már említett, de halogatott részletes vizsgálatok. Némi óvatosság azonban nem árt, különösen a homoszalát- és az oxibenzon-tartalmú naptejekkel szemben, ezen anyagok ugyanis a négynapos kísérlet után még három héttel később is a határérték feletti koncentrációban fordultak elő a kísérleti alanyok vérében (és bizonyos eredmények szerint hormonszerűen hatnak).
Élet
2050-re véget vetne a gázfűtésnek az Európai Unió
Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.
Régen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett
A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.
A magyarok negyven százaléka dolgozik olyan munkabeosztásban, ami megnehezíti a szociális életét
Az uniós átlag 32 százalék, ennél jóval több magyar dolgozik rendszeresen hétvégén vagy éjszaka, vagy kiszámíthatatlanul változó beosztás szerint.
Fontos
Egyre több osztrák karácsonyi vásárban üti fel a fejét sztrájk, mert a dolgozók bére nem követi az inflációt
Ausztriában éles ellentét bontakozott ki a kiskereskedelmi dolgozók és munkaadók béremeléssel kapcsolatos elképzeléseit illetően.
Budapesti tudásközpont segíti a multikat a karbonlábnyom csökkentésében
A bizonyíthatóan fenntartható beszállítók az új európai uniós szabályozás miatt előnybe kerülhetnek az ökológiai lábnyommal kevésbé törődő versenytásaikhoz képest.
Tíz év késéssel beindult a keleti nyitás, csak közben elvesztette értelmét
Kína és Dél-Korea az akkumulátorgyártás felfutásával az utóbbi években a legnagyobb magyarországi befektetők közé került – ám ezekre a befektetésekre ma már jóval kisebb szükség van, mint 2010-ben.
