Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. március 28. 12:55 Élet

Vitatott elméletre alapozták a britek a hajmeresztő védekezési tervüket

Ahogy arról már mi is többször írtunk, Angliában már szinte hagyománya van a viselkedési közgazdaságtan alkalmazásának a döntés-előkészítésben. Rengeteg jó példa mutatta ennek a megközelítésnek a sikerességét társadalmi és gazdasági döntések meghozatalában. Most mégis több mint 600 viselkedési kutató bírálja a brit kormányt, amiért újra ehhez az eszközhöz nyúltak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy Nobel-díjas ötlettel csökkenthetők a közkiadások, nálunk mégis alig használjákA viselkedési közgazdaságtan módszereit Nobel-díjjal is jutalmazták, itthon mégsem használják a gyakorlatban. Pedig bizonyítottan hatékony és olcsó megoldás.

Mi is írtunk a brit kormány nem éppen kritika nélküli intézkedéseiről, amelyekkel a koronavírust nem megállítani akarták, hanem épp ellenkezőleg, a nyájimmunitás módszerével akarták felvenni a versenyt a betegséggel. Ezt többek között egy olyan jelenségre alapozzák, ami viselkedéstudományi alapokon nyugszik, de a tudósok problémája nem ez, hanem hogy

nincs elég bizonyíték mögötte, hogy valódi viselkedési mintaként kezelhessük.

Ez a viselkedési fáradtság (behavioural fatigue), ami egyszerűen úgy írható le, hogy az emberek hamar elfáradnak, ha ugyanazt kell csinálniuk. Mivel nincs konszenzus abban, hogy ez mennyire valós viselkedési minta, ezért nem is nagyon létezik pontos definíciója.

A viselkedési gazdaságtan lényege, hogy olyan racionálistól eltérő viselkedési mintákat kutat, amik szisztematikusan jelen vannak az emberek viselkedésében, ezért lehet rájuk építeni, vagy segíteni lehet az embereknek felismerni és elkerülni ezeket a „hibákat”.

Viszont, mint minden tudományban, itt is fontos, hogy

bizonyítékokkal alátámasztott kutatások után lehet csak ezeket a mintákat figyelembe venni és intézkedéseket építeni rájuk.

Pont ez hiányzik a viselkedési fáradtság esetében, mégis olyan intézkedéseket hozott a brit kormány ezt alapul véve, amelyeken szó szerint életek múlnak.

Az ő érvelésük szerint az emberek a belefáradás miatt nem lennének hosszú távon hajlandóak alkalmazkodni, ezért pont akkor nem maradnának karanténban és nem tartanák a távolságot, amikor legfontosabb lenne, így létrehozva később egy újabb járványt. Azonban a kutatók szerint ez nincs így, Nick Chater (aki szintén aláírta a tiltakozó levelet) úgy érvel, hogy fontosabb az intézkedés megfogalmazása, hiszen, ha a kormány azt kommunikálja, hogy hősies dolog otthon maradni, akkor az emberek ezt megértik, és akár hónapokig is képesek ezt betartani.

Ez egyébként amellett érv, hogy

a viselkedési közgazdaságtannak valóban van helye a koronavírus elleni küzdelemben,

hiszen azt is a viselkedési kutatásokból tudjuk, hogy mennyire sokat számít, hogy hogyan fogalmazzák meg az intézkedéseket. A kutatók is hangsúlyozzák, hogy sok fontos és megalapozott ismeretünk van, ami hasznos lehet a járvánnyal szemben, és akár már alkalmazzák is őket jelenleg.

Pete Lunn is erre hoz fel példákat. Ő egy dublini kórházban járt nemrég, ahol óriási jel figyelmeztetett a kézfertőtlenítő használatára, de ezen túl a biztonság kedvéért pont az út közepére helyezték a fertőtlenítő állomást, és még a recepciós is rákérdezett, hogy használta-e. A jel újdonsága, a szembetűnő elhelyezés és a recepciós által gyakorolt társadalmi nyomás mind egyszerű, de hatékony trükk, amellyel az emberek viselkedése kiszámítható módon irányítható a jó irányba.

Ugyanígy szükséges, hogy minél több embernek elmondjuk, hogy betartjuk az intézkedéseket, és tartsák be ők is. Az emberek szívesen hoznak áldozatokat a nagyobb jóért, de csak akkor, ha látják, hogy ezt mások is megteszik. A közösségi médiában népszerű #maradjotthon mozgalmak is erre építenek. Ezen kívül könnyebb a közösség érdekében cselekedni, ha magunkat is a részének érezzük, közel állnak hozzánk a közösség tagjai. A mozgalmak és az online megrendezett közösségi események ebben is sokat tudnak segíteni.

De olyan egyszerű gyakorlatok is hasznosak lehetnek, mint a szupermarketekben felragasztott jelek, hogy milyen messzire kell egymástól állni, vagy a különleges alternatív „kézfogások” elterjedése, és ezzel a távolságtartás menővé tétele is sokat segíthet.

Tehát valóban van létjogosultsága a viselkedési tudományoknak a járvány elleni küzdelemben, de ahogy Richard Thaler, a Nobel-díjas közgazdász is mondja, ennek csak egynek kell lennie a sok eszközből, amivel harcolunk. Ezek a trükkök hatékonyan irányítják az embereket a megfelelő irányba, de van az a pont, amikor ez már nem elég. Már a brit kormány is belátta, hogy a szigorú és korlátozó intézkedéseket meg kell hozni, viszont a viselkedési tudományokból ismert trükkök továbbra is segíthetnek elviselni a szigorú intézkedéseket, és népszerűvé tehetik ezek betartását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSúlyos árat fizethetnek a britek, amiért rossz irányba indultak el a védekezésbenAz Egyesült Királyság csak most fordul a mindenki más által követett megoldások felé, amikor a járvány a felszín alatt már tombol. Amivel eddig próbálkoztak, az hajmeresztő.

Élet koronavírus nagy-britannia nudge viselkedési közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2020. október 19. 12:14 Élet, Támogatói tartalom

Egy adatvizualizáció többet mond ezer szónál – a hálózattudomány közel áll a művészethez

Az információk 90 százalékát vizuálisan fogadjuk be, ezért a hálózatok működését is képekben megjelenítve lehet a legjobban megérteni. Ehhez vizuális szótárt kellett kidolgozni, a munka eredményei most láthatóak először.

Debreczeni Anna
2020. október 18. 07:43 Élet

Évi 50 millió forintból teremtenek nagyobb értéket a közmunkánál

A szociális mikrohitelezés és mentorálás az uborkatermesztéssel ért el eredményeket Északkelet-Magyarországon, de más életképes ötleteket is szeretnének támogatni.

Torontáli Zoltán
2020. október 17. 11:33 Élet

Gyorshajtásnál idegesítően pittyeg vagy elveszi a gázt minden új autó 2022-től

Az biztos, hogy az unióban 14 hónap múlva már csak olyan autót lehet eladni, amely technikailag megpróbálja meggátolni a gyorshajtást.

Fontos

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.