Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. december 28. 15:20 Élet

Már nem mondhatod a videójátékozó gyerekednek, hogy ebből biztosan nem fog megélni

N0tail, JerAx, ana, Ceb, Topson, Kuroky. Ők azok a hivatásos videójátékosok, akik eddigi karrierjük során csak pénzdíjakból több, mint 5 millió dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon 1,5 milliárd forintot játszottak össze. Bár a legsikeresebb labdarúgók, vagy a profi amerikai ligák játékosainak egy jelentős részéhez képest ez nem olyan sok, a legjobb esportolók már így is kifejezetten sok sportágat megelőztek keresetben. Az elmúlt években szárnyaló darts, és a hagyományosan jól fizető snooker legnagyobb sztárjainál például már kétszer többet vihetnek haza.

Egyre több a dollármilliomos

Az elmúlt évek tendenciája alapján ráadásul semmi nem utal arra, hogy az esport-jövedelmek ne nőhetnének a jelenlegi szintnél is jóval magasabbra. A versenyek összdíjazása az előző néhány évben rendre 20-40 százalékkal nőtt, és ezzel párhuzamosan természetesen a legjobbak keresete is meredeken emelkedett. Az idén már 15 játékos nyert egymillió dollárt meghaladó összeget, a legjobbak pedig hárommilliónál is többet vihettek haza.

Ez mutatja igazán, milyen nagy volt a fejlődés. 2010-ben az összes verseny együttes díjazása sem volt ennyi, öt évvel ezelőtt pedig hatalmas szenzációnak számított, hogy egyes versenyzők már elérték az egymilliós álomhatárt.

 

Közben azoknak a száma is emelkedik, akik, ha nem is keresnek ekkora vagyonokat, de azért kényelmesen megélnek a videójátékozásból. Az idén nagyjából háromszáz olyan esportoló volt, aki százezer dollárnál többet nyert össze. Ugyanez a szám négy éve alig haladta meg a százat.

Bár ilyen növekedési ütem mellett idővel akár a legnépszerűbb sportolókat is beérhetnék fizetésben a hivatásos esportolók, több okból sem valószínű, hogy ez a jövőben így lenne. Az egyik legfontosabb ezek közül, hogy – amint erről  korábbi cikkünkben már írtunk – az esportból többen akarnak pénzt kivenni, mint a hagyományos sportból, így a játékosoknak logikusan kevesebb marad.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost fog csak eldőlni, hogy ki keres milliárdokat a videójátékozókonAz esport szeretne sporttá válni, vagy valami hasonlóvá, és a legnagyobb akadálya ennek nem az, hogy sokaknál nem fér bele a sportdefinícióba.

A labdarúgás esetében elég széles irodalma van annak, hogy az egyes csapatok bevételeik milyen nagy arányát költik a személyzet fizetésére. Erről az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is közöl adatokat. A szervezet szerint az elmúlt években ez az arány európai átlagban rendre meghaladta a 60 százalékot, sőt a csúcsévben a 65-öt is. Egyes ligákban pedig ennél is jóval magasabb: Törökországban például 76, a görögöknél 97, Ukrajnában pedig 98 százalék.

 

Az esportban, ahogy sok másnak, ennek sincs még kialakult, jól bevált rendszere. Nem törvényszerű például, hogy a játékosok milyen arányban és mekkora összegben kapnak fix fizetést, illetve hogy a csapatuk által nyert díjak mekkora hányadára jogosultak. Persze vannak olyan esetek, amikor a klubok más forrásokból is jelentős bevételekhez jutnak, és ezekből is jelentősebb összeget juttatnak a profi esportolóknak. Ám pont azért, mert a szektor gazdasági szempontból még gyerekcipőben jár, ez finoman szólva sem általános.

Nincs utánpótlásnevelés

A hagyományos sportágaknál azért megy ez sokkal olajozottabban, mert, ezeknél jóval több idő volt egy működő üzleti modellt kiépíteni. Így több helyről érkezik fixen, többnyire kiszámíthatóan a pénz. Az esportnál azonban nem csak a bevételek elosztási rendszere nem alakult még ki, de a bevételi csatornák közül is többnél akadnak egyelőre hiányosságok.

Ám ha ezeket sikerül megoldani, jó eséllyel

még akkor sem fognak milliók megélni az esportból, ugyanis az utánpótlásrendszer egyelőre gyerekcipőben jár.

A legjobban kereső esportolók és a profinak készülő amatőrök között óriási a fizetésbeli különbség, mivel a legnagyobb versenyek szintje alatt általában kicsi a díjazás. Ráadásul nagyon nehéz bekerülni egy olyan profi csapatba, ami ezeken a nagy versenyeken részt vesz, csupán néhány hely szabadul fel évente. Az utánpótlásnevelés hiánya nem csak a pénzben, hanem a lehetőségekben is megmutatkozik, hiszen a franchise ligáknak vagy egyáltalán nincs akadémiája, vagy pedig az akadémiai helyek száma is korlátozott. A sportban nem ennyire árnyalt kép, ott van egy középső osztály a profik és az amatőrök között, ami lehetővé teszi a folyamatos fejlődést és biztosítja a vérfrissítést a csapatok számára is.

Ráadásul az esportban még az igazolásokkal is gyakran akadnak problémák, amikből perek is voltak mostanában. Főleg a kisebb csapatoknál ugyanis még a játékosszerződések is teljesen amatőrök, ezt pedig a nagyobb, felkészültebb jogi csapattal rendelkező egyesületek gyakran kihasználják, és úgy csakliznak el a kicsiktől játékosokat, hogy azok szerződtetéséért az előző klubnak nem, vagy csak aprópénzt fizetnek.

Az esport szervezetté válásával ugyanakkor már elkezdett javulni a rendszer. Azoknál a játékoknál, ahol a profi amerikai sportokra hajazó franchise rendszer működik, már az utánpótlás-hátteret is elkezdték kiépíteni, valamint minimálbért is kapnak a játékosok.*A 2020-ban induló Call of Duty Global League-ben például 50 ezer dollár lesz a garantált minimálbér, továbbá egészségügyi és nyugdíjpótlékokat is jár Az amerikai focinál, vagy a kosárlabdánál (NFL, NBA) ez ugye az egyetemi bajnokság, ami esportban ugyan nincs, de egy hasonló alsóbb osztályt már bizonyos ligákban működtetnek. A gond csak az ezekkel, hogy a zárt nagybajnokságba rendkívül nehéz felkerülni.

„Egy ligában van tíz-tizenöt csapat, ez olyan 50-75 játékost jelent, akiknek 80 százaléka az egyik évről a másikra állandó, így a maradék nagyjából egy tucat helyre próbálnak bejutni több ezren

– magyarázza Balázs Sebestyén a KPMG globális sporttanácsadási részlegének munkatársa.

Márpedig ez egyrészt gátja az új tehetségek befutásának, másrészt a játékosok kedvét is elveheti az egésztől.

Ebből a szempontból a feltörekvő játékosoknak sokkal vonzóbb lehet egy az európai fociéhoz hasonló rendszer, ahol legalább van esély a népmesei karrierutakra, azaz arra, hogy egy korábban ismeretlen kiscsapat is nagy eredményeket érjen el. Egyébként ilyenre volt is példa egy olyan játék esetében, amely nem a franchise rendszer útján indult el. Egy kis horvát-szerb gyökerekkel rendelkező csapat, a Cr4zy jutott be az Counter Strike:GO európai top10-be, és a világbajnokságon is kevés híján a legjobb nyolc csapat közé. A happy endet kissé árnyalja, hogy a játékosok egy részét – a szerződések hiányosságait kihasználva – a következő idényre szétkapkodták a nagyobb csapatok.

Élet esport kereset sportoló Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.