N0tail, JerAx, ana, Ceb, Topson, Kuroky. Ők azok a hivatásos videójátékosok, akik eddigi karrierjük során csak pénzdíjakból több, mint 5 millió dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon 1,5 milliárd forintot játszottak össze. Bár a legsikeresebb labdarúgók, vagy a profi amerikai ligák játékosainak egy jelentős részéhez képest ez nem olyan sok, a legjobb esportolók már így is kifejezetten sok sportágat megelőztek keresetben. Az elmúlt években szárnyaló darts, és a hagyományosan jól fizető snooker legnagyobb sztárjainál például már kétszer többet vihetnek haza.
Egyre több a dollármilliomos
Az elmúlt évek tendenciája alapján ráadásul semmi nem utal arra, hogy az esport-jövedelmek ne nőhetnének a jelenlegi szintnél is jóval magasabbra. A versenyek összdíjazása az előző néhány évben rendre 20-40 százalékkal nőtt, és ezzel párhuzamosan természetesen a legjobbak keresete is meredeken emelkedett. Az idén már 15 játékos nyert egymillió dollárt meghaladó összeget, a legjobbak pedig hárommilliónál is többet vihettek haza.
Ez mutatja igazán, milyen nagy volt a fejlődés. 2010-ben az összes verseny együttes díjazása sem volt ennyi, öt évvel ezelőtt pedig hatalmas szenzációnak számított, hogy egyes versenyzők már elérték az egymilliós álomhatárt.
Közben azoknak a száma is emelkedik, akik, ha nem is keresnek ekkora vagyonokat, de azért kényelmesen megélnek a videójátékozásból. Az idén nagyjából háromszáz olyan esportoló volt, aki százezer dollárnál többet nyert össze. Ugyanez a szám négy éve alig haladta meg a százat.
Bár ilyen növekedési ütem mellett idővel akár a legnépszerűbb sportolókat is beérhetnék fizetésben a hivatásos esportolók, több okból sem valószínű, hogy ez a jövőben így lenne. Az egyik legfontosabb ezek közül, hogy – amint erről korábbi cikkünkben már írtunk – az esportból többen akarnak pénzt kivenni, mint a hagyományos sportból, így a játékosoknak logikusan kevesebb marad.
A labdarúgás esetében elég széles irodalma van annak, hogy az egyes csapatok bevételeik milyen nagy arányát költik a személyzet fizetésére. Erről az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is közöl adatokat. A szervezet szerint az elmúlt években ez az arány európai átlagban rendre meghaladta a 60 százalékot, sőt a csúcsévben a 65-öt is. Egyes ligákban pedig ennél is jóval magasabb: Törökországban például 76, a görögöknél 97, Ukrajnában pedig 98 százalék.
Az esportban, ahogy sok másnak, ennek sincs még kialakult, jól bevált rendszere. Nem törvényszerű például, hogy a játékosok milyen arányban és mekkora összegben kapnak fix fizetést, illetve hogy a csapatuk által nyert díjak mekkora hányadára jogosultak. Persze vannak olyan esetek, amikor a klubok más forrásokból is jelentős bevételekhez jutnak, és ezekből is jelentősebb összeget juttatnak a profi esportolóknak. Ám pont azért, mert a szektor gazdasági szempontból még gyerekcipőben jár, ez finoman szólva sem általános.
Nincs utánpótlásnevelés
A hagyományos sportágaknál azért megy ez sokkal olajozottabban, mert, ezeknél jóval több idő volt egy működő üzleti modellt kiépíteni. Így több helyről érkezik fixen, többnyire kiszámíthatóan a pénz. Az esportnál azonban nem csak a bevételek elosztási rendszere nem alakult még ki, de a bevételi csatornák közül is többnél akadnak egyelőre hiányosságok.
Ám ha ezeket sikerül megoldani, jó eséllyel
még akkor sem fognak milliók megélni az esportból, ugyanis az utánpótlásrendszer egyelőre gyerekcipőben jár.
A legjobban kereső esportolók és a profinak készülő amatőrök között óriási a fizetésbeli különbség, mivel a legnagyobb versenyek szintje alatt általában kicsi a díjazás. Ráadásul nagyon nehéz bekerülni egy olyan profi csapatba, ami ezeken a nagy versenyeken részt vesz, csupán néhány hely szabadul fel évente. Az utánpótlásnevelés hiánya nem csak a pénzben, hanem a lehetőségekben is megmutatkozik, hiszen a franchise ligáknak vagy egyáltalán nincs akadémiája, vagy pedig az akadémiai helyek száma is korlátozott. A sportban nem ennyire árnyalt kép, ott van egy középső osztály a profik és az amatőrök között, ami lehetővé teszi a folyamatos fejlődést és biztosítja a vérfrissítést a csapatok számára is.
Ráadásul az esportban még az igazolásokkal is gyakran akadnak problémák, amikből perek is voltak mostanában. Főleg a kisebb csapatoknál ugyanis még a játékosszerződések is teljesen amatőrök, ezt pedig a nagyobb, felkészültebb jogi csapattal rendelkező egyesületek gyakran kihasználják, és úgy csakliznak el a kicsiktől játékosokat, hogy azok szerződtetéséért az előző klubnak nem, vagy csak aprópénzt fizetnek.
Az esport szervezetté válásával ugyanakkor már elkezdett javulni a rendszer. Azoknál a játékoknál, ahol a profi amerikai sportokra hajazó franchise rendszer működik, már az utánpótlás-hátteret is elkezdték kiépíteni, valamint minimálbért is kapnak a játékosok.*A 2020-ban induló Call of Duty Global League-ben például 50 ezer dollár lesz a garantált minimálbér, továbbá egészségügyi és nyugdíjpótlékokat is jár Az amerikai focinál, vagy a kosárlabdánál (NFL, NBA) ez ugye az egyetemi bajnokság, ami esportban ugyan nincs, de egy hasonló alsóbb osztályt már bizonyos ligákban működtetnek. A gond csak az ezekkel, hogy a zárt nagybajnokságba rendkívül nehéz felkerülni.
„Egy ligában van tíz-tizenöt csapat, ez olyan 50-75 játékost jelent, akiknek 80 százaléka az egyik évről a másikra állandó, így a maradék nagyjából egy tucat helyre próbálnak bejutni több ezren
– magyarázza Balázs Sebestyén a KPMG globális sporttanácsadási részlegének munkatársa.
Márpedig ez egyrészt gátja az új tehetségek befutásának, másrészt a játékosok kedvét is elveheti az egésztől.
Ebből a szempontból a feltörekvő játékosoknak sokkal vonzóbb lehet egy az európai fociéhoz hasonló rendszer, ahol legalább van esély a népmesei karrierutakra, azaz arra, hogy egy korábban ismeretlen kiscsapat is nagy eredményeket érjen el. Egyébként ilyenre volt is példa egy olyan játék esetében, amely nem a franchise rendszer útján indult el. Egy kis horvát-szerb gyökerekkel rendelkező csapat, a Cr4zy jutott be az Counter Strike:GO európai top10-be, és a világbajnokságon is kevés híján a legjobb nyolc csapat közé. A happy endet kissé árnyalja, hogy a játékosok egy részét – a szerződések hiányosságait kihasználva – a következő idényre szétkapkodták a nagyobb csapatok.
Élet
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
