Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. április 22. 12:00 Élet

Egy újságíró kipróbálta, milyen egy hétig Google nélkül élni

Mára szinte alig van olyan, a hétköznapok során felmerülő kérdés, amire ne lehetne pillanatok alatt választ találni a Google jóvoltából. Az amerikai cég 1998 óta egyre több szolgáltatással vonzza magához az információ után kutató felhasználókat, persze jókora hirdetési bevételért cserébe. Bizonyos szakmák esetében ráadásul gyakorlatilag munkaköri előírássá vált az internetes keresők használata – tökéletes példa erre az újságírás. Éppen ezért volt nagyon merész az a vállalás, amit Tim Dowling, a Guardian újságírója tett: az emailezést leszámítva egy hétig nem használt egyetlen olyan szolgáltatást sem, amit a Google nyújt. Tehát az internetes keresőtől kezdve az online térképeken át a videómegosztóig mindenről lemondott.

A problémák azzal kezdődtek, hogy Dowling két éve költözött új környékre, és ekkor már régóta a Google térképére hagyatkozott a mindennapokban. Amikor hétfő reggel azon tűnődött, hogy hogyan éri el a leggyorsabban aznapi úticéljait, rájött, hogy csak halvány elképzelései vannak a város utcahálózatáról, úgyhogy felkeresett egy könyvesboltot, ahol egy nyomtatott térkép megvásárlásával kezdte a napot. Az aznapi célok között szerepelt a könyvtárlátogatás is, ahova a Google előtti időkben az újságírók is gyakran jártak, csakhogy a városatlasz a címek megtalálásában még segít, de abban már nem, hogy hol vannak a könyvtárak, mekkorák és meddig vannak nyitva. Végül Dowling hazafelé menet a kerületi könyvtárba ugrott be, amiről egyrészt kiderült, hogy nagyon kicsi, másrészt pedig meglepődve tapasztalta, hogy a látogatók nagy része a könyvek helyett a Google-t bújja.

Másnap reggel az újságíró otthonról dolgozott, ahol a Google helyett azok a szakkönyvek, szótárak és lexikonok álltak csak a rendelkezésére, amelyeket még több mint húsz éve vásárolt meg. Kénytelen volt tehát felidézni, hogy a kilencvenes évek végén hogyan végezte a munkáját, amikor a CD-n kiadott enciklopédiák a legmodernebb információkezelési megoldások közé tartoztak. Közben pedig olyan kérdéseken gondolkodott, hogy miképp iratkozhatna be a központi könyvtárba, és próbálta észben tartani húszéves fia előző esti tanácsát:

Bízz abban, hogy valaki más tudja.

Szerdán Dowling egy fotós kollégájával járta London belvárosát, akit egyrészt alig tudott visszatartani attól, hogy megnézze a telefonján az útvonalat, látva az újságíró küzdelmét a papírtérképpel. Másrészt folyamatosan olyan kérdésekkel bombázta, amelyeket egyébként a Google-be ütött volna be – például, hogy tudja-e véletlenül, hol lehet a könyvtári beiratkozást elintézni. Este pedig a feleségével tervezett moziba menni, amit végül is a telefonos tudakozó igénybevételével tudott megszervezni (igaz, itt az operátor valószínűleg a Google-t használta): megszerezte a mozi telefonszámát, majd telefonon még jegyet is tudott foglalni, miután kétszer is felmondták neki a műsort.

Csütörtök reggel végre úgy tűnt, hogy megoldódik a könyvtárazás kérdése, a helyi kis könyvtárban Dowling véletlenül talált egy brosúrát az ország összes hasonló intézményéről, méghozzá címekkel. A prospektus és a városatlasz segítségével ki is nézte a legközelebbi nagyobb könyvtárat, amit végül kisebb-nagyobb nehézségek árán meg is talált. A bejárati ajtón kifüggesztett felirat azonban arról tájékoztatta, hogy a bejutáshoz augusztusig várnia kell, méghozzá felújítás miatt. Másnap, ismét a számítógépe előtt ülve már teljesen haszontalannak érezte magát Dowling a munka szempontjából, de a hétköznapi magánügyeivel is csak nehezen jutott előre a telefonos ügyfélszolgálatok útvesztőiben.

A hét végére belátta, hogy – az ő életében legalábbis – gyakorlatilag megkerülhetetlenek azok a szolgáltatások, amelyeket a Google is nyújt.

Az elmúlt napok nagy részét bizonytalankodva, elveszve töltötte, miközben a problémáit pillanatok alatt megoldhatta volna néhány internetes kereséssel. Ugyanakkor nem csak olyan kellemetlenségek érték váratlanul, mint a hónapokra bezárt könyvtár, amiről bizonyára tájékozódhatott volna előre az interneten. Rengeteg pozitív meglepetésben is része volt: a kedves és váratlanul segítőkész idegenekkel való érintkezések mellett például véletlenül talált egy boltot a városban, ahol meg tudta venni jó áron azt a kabátot, amit még az előző héten kinézett az interneten, és valószínűleg online meg is vette volna drágábban, ha újra rákeres a Google-ön. Az állandó internetezés pedig a figyelem folyamatos megosztásával jár, aminek a káros hatásaira – például arra, hogy egyre kevésbé képesek az emberek elmélyülni valamiben -, szintén ráérzett Dowling ebben a néhány napban.

Élet google google maps internet internetfüggőség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2019. augusztus 19. 07:01 Élet

Árat kell emelniük a kortárs magyar művészeknek, ha sikeresek akarnak lenni külföldön

Sokáig túl olcsók voltak a magyar kortárs művek árai a hazai műtárgypiacon ahhoz, hogy külföldi gyűjtők komolyan vegyék őket. Az utóbbi néhány évben viszont végre változás indult ebben a kérdésben, amivel mindenki jól járhat.

Fabók Bálint
2019. augusztus 18. 19:28 Élet

A balatoni vaddisznó-invázió csak a kezdete az ember-vaddisznó konfliktusnak

Világszerte egyre nagyobb probléma a városokban feltűnő vaddisznók inváziója. Magyarországon is látványosan elszaporodtak, és a legveszélyesebb állatok közé tartoznak.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Fontos

Stubnya Bence
2019. augusztus 17. 07:24 Világ

Három éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?

Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.

Bucsky Péter
2019. augusztus 16. 06:52 Közélet

Autósportokban erősít a Szijjártó család, az állami pénzek követik őket

Jelentős állami pénzek kerültek a külügytől a külügyminiszter testvére által vezetett kamionversenyes céghez.

Jandó Zoltán
2019. augusztus 15. 06:57 Közélet

Sokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációra

Az volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.