Világszerte jellemző, hogy a férfiak átlagosan jobban keresnek a nőknél, és Magyarországon sincs ez másképp – igaz, a magyar keresetkülönbségek viszonylag alacsonyak a többi OECD-tagországban mértekhez képest. A különbségek alapvetően két okra vezethetők vissza: egyrészt a férfiak jellemzően jobban fizetett állásokat töltenek be, másrészt pedig egy adott pozícióban is a nőkhöz képest magasabb bért kapnak. Takács Olga és Vincze János nemrégiben megjelent tanulmánya szerint azonban vannak Magyarországon belül olyan foglalkozási csoportok, amelyekben a nemek közötti bérdifferencia szinte jelentéktelen.
A kutatók eredményei szerint a magasabb képzettséget igénylő állások azok, amelyekben a béreket sokkal inkább a munkahely tulajdonságai határozzák meg (például a cég mérete és a külföldi tulajdonrész hányada), miközben a dolgozó neme elenyésző hatással bír. Munkavállalói oldalról ezekben az állásokban inkább az iskolázottságból eredő bérprémium jelentősége emelhető ki. A képzetlen vagy kevésbé képzett munkaerőt igénylő munkakörökben azonban meghatározó tényezővé válik a dolgozó neme.
A továbbtanulással és a magas képzettséget igénylő munkahely megválasztásával tehát megvédhetik magukat a nők a bérdiszkriminációtól.
Többször foglalkoztunk már az iskolázottság társadalmi hatásaival. A már-már triviálisnak tekinthető munkaerőpiaci előnyök mellett a képzettség pozitívan hat például a környezettudatosságra, és a szavazói magatartást is alapvetően befolyásolja – ez utóbbi akár magyarázat is lehet arra, hogy az elmúlt években miért bontakoztak ki kedvezőtlen tendenciák a magyar népesség iskolázottságával kapcsolatban.
Élet
Ha 27 turista jut egy lakosra, akkor már az a kérdés, hogyan lehet megállítani az áradatot
Barcelona és Dubrovnik évek óta küzd a drasztikusan megemelkedett látogatószámmal, de Skóciától Thaiföldig jól ismertek a tömegturizmus árnyoldalai.
Egymillió magyar játszik a százmilliárdos piacon, és nincs még vége a felfutásnak
Hetente egymillióan játszanak valamilyen e-sport játékkal Magyarországon, és ez már elég széles bázis ahhoz, hogy a szponzorok pénze is megmozduljon.
Teljesen felperzselheti az idei gazdasági növekedést az aszály
Az idei szárazság a 2022-es rendkívüli aszály rémképével fenyeget, ami különösen fájhat a gyengélkedő magyar gazdaságnak.
Fontos
Feldoppingolt arany lehet a bitcoin, de más kriptoeszközök is egyre fontosabbá válnak
Ahogy a digitális pénzeszközök integrálódnak a pénzügyi rendszerekbe, megértésük nélkül egyre kevésbé lehet megalapozott befektetési döntéseket hozni.
Közép-Európát sújtják leginkább hosszabb és súlyosabb aszályok a fejlett világon belül
Magyarországon és a közép-európai régióban nőtt a legnagyobb mértékben az aszályok kiterjedtsége és intenzitása az OECD-országok mezőnyében.
Nagy lehetőségek előtt áll az akkumulátoripar, csak el kéne szakadni a járműgyártástól
Amerikai vásárlóra talált a csődbe ment Northvolt lengyelországi üzeme, az ipari energiatárolók piacában ugyanis bőven van potenciál.
