Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. november 30. 11:52 Állam

Sosem lesz itt nyugati életszínvonal, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásban

Magyarországon egyre több statisztika azt mutatja, hogy a népesség képzettsége romlik. A 18-24 éves fiatalok között például tizenkét éve nem volt olyan magas a korai iskolaelhagyók aránya, mint tavaly.

A 2010-es kormányváltás óta gyökeresen megváltoztak az oktatáspolitika célkitűzései Magyarországon, az irányváltás pedig már egy ideje a statisztikákon is tükröződik. A fiatalok képzettségi szintjének romlása egyrészt annak tudható be, hogy a Fidesz-kormány 2012 őszétől 18 évről 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát.

Emellett csökken a felsőfokú végzettséget szerző fiatalok aránya is, ami annak következménye, hogy a kormány jelentős forráskivonást hajtott végre a felsőoktatásban, szűkítette az állami helyek számát és így nehezebbé tette a bejutást a fiatalok számára.

Korai iskolaelhagyónak számít az, aki 18 és 24 év közötti, ám legfeljebb csak nyolc általánossal rendelkezik. Magyarországon ezeknek a fiataloknak az aránya 12,5 százalék volt 2017-ben, ami 2006 óta a legmagasabb arány. Az elmúlt két évtizedben 2010-ben volt a legkisebb a korai iskolaelhagyók aránya, szám szerint 10,8 százalék.

 

Szintén 2010-ben volt a legmagasabb a érettségi vizsgát tevők aránya a 18 éveseken belül. Abban az évben a 18 évesek 64,4 százaléka érettségizett le nappali képzésben, míg 2017-ban ez az arány egy százalékponttal kevesebb volt. A mélypont 2013-ban volt, épp abban a tanévben, amikortól leszállították a tankötelezettség felső korhatárát.

A legnagyobb mértékben éppen az ország azon területein esett vissza a leérettségiző 18 évesek aránya, ahol a legtöbb hátrányos helyzetű család él. Az Észak-Alföldön 4,5 százalékponttal, Észak-Magyarországon 4 százalékponttal esett vissza 2010 és 2017 között ez az arány, de a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön is arányaiban kevesebb 18 éves érettségizett tavaly, mint 2010-ben.

 

Egy másik mutató azt méri, hogy a 22 éves népességből mekkora arányban szereztek diplomát az adott évben. Ez azt feltételezi, hogy érettségi vizsgát tett fiatal rögtön egyetemre megy, és alapszakot végez (osztatlan képzésben később végeznek).

2015-ben diplomázott arányaiban a legtöbb 22 éves, azóta viszont csökkent ez az arány, 1,8 százalékponttal. Valószínűleg 2015-re futottak ki azok az évfolyamok, amelyek még a régi, kedvezőbb feltétlenrendszer mellett felvételiztek.

 

Összességében tehát a fiatalok képzettségi szintje romlik ma Magyarországon, ami mellett a népesség is jelentősen fogy. Ez pedig a munkaerőpiac jelenlegi problémáira valószínűleg csak ráerősít majd a következő évtizedekben.

Ezek a folyamatok pont ellentétes irányba mutatnak ahhoz képest, mint amit a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja felvázolt 180 pontos versenyképességi javaslatában. (Amely elvileg a kormány versenyképességi programjának is az egyik alapját képezi.) Ebben azokat az intézkedéseket foglalták össze, amelyek ahhoz kellenek, hogy Magyarország 10 év alatt Ausztria fejlettségi szintjének 55 százalékáról 80 százalékára zárkózzon fel, és így az ottani jövedelmi viszonyok is elérhető közelségbe kerüljenek.

Az oktatással kapcsolatban az az egyik célkitűzés, hogy a korai iskolaelhagyás mértéke 6,4 százalékra csökkenjen.

Azt is fontosnak nevezik, hogy a magyar oktatási rendszer hatékonyan csökkentse a diákok társadalmi és gazdasági hátteréből adódó különbségeit. (Ezek a dokumentum 30-31. oldalán szerepelnek.) Ezen a téren pedig nem csak az érettségi nélküliek területi eloszlása utal arra, hogy jelenleg sem az Ausztriához történő felzárkózást szolgáló irányba mennek a dolgok az oktatásban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a roma fiatalok kétharmada korai iskolaelhagyóA Fidesz igyekszik a fiatalokat minél hamarabb kiterelni az iskolából, a leghátrányosabb helyzetűek esetében pedig ez könnyen sikerül is.

Állam felsőoktatás oktatás oktatáspolitika Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. december 14. 07:06 Állam

Világversenyeket szervező céget hoz létre a kormány, de a nagy világversenyeket más szervezi

Egy cég foghatja össze a jövőben a hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeket, de nem a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft, amelynek még fél éve ezt a feladatot szánták.

Bucsky Péter
2018. december 13. 11:34 Állam

Nem viszik túlzásba a túlórát a Parlamentben és az elnöki hivatalban

Túlóra az Országgyűlésben: napi 4,5 perc.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.

Jandó Zoltán
2018. december 11. 15:18 Élet

Minden hatodik magyar migráns szeretne lenni

A Gallup felmérése szerint Magyarország nem szerepel a célországok között, innen viszont a lakosság 16 százaléka elköltözne, ha tehetné.