Az iskolázottság meghatározza azt is, hogy teszünk-e a klímaváltozás ellen
A klímaváltozással járó rendkívüli időjárási jelenségeket és következményeiket mindenki tapasztalhatja most már Magyarországon is. Ennek ellenére az egyéni felelősség és cselekvés hatékonyságának megítélése rendkívül alacsony európai összehasonlításban*Egy nullától tízig terjedő skálán 4,3-ra értékelték ezt a magyarok, míg a 23 vizsgált ország átlaga 5,6 volt. A magyar átlag a harmadik legalacsonyabb a nemzetközi rangsorban., tehát a magyarok viszonylag kevéssé érzik úgy, hogy személyesen maguk is tehetnek az éghajlat átalakulása ellen. Pedig alulról jövő kezdeményezések nélkül lehetetlen hatékonyan visszafogni a környezetszennyezést.
Persze egyáltalán nem egyöntetű a személyes felelősség viszonylagos hárítása a magyar társadalomban, érdemes tehát megvizsgálni, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, amelyek inkább vagy épp kevésbé hajlamosak átérezni ezt a European Social Survey 2016-os adatai alapján.
Kiindulásképp az alábbi térképen jól látszik, hogy éles regionális különbségek vannak az országon belül ebben a kérdésben. Kiemelkednek a Nyugat-Dunántúlon élők az észak- és nyugat-európai szintet közelítő felelősségérzetükkel, miközben Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon pedig még a magyar átlaghoz képest is jóval kevésbé tartják saját felelősségüknek a klímaváltozás elleni fellépést az emberek.
Ami viszont sokkal fontosabb, hogy nagyban eltér a különböző iskolázottságú csoportok egyéni felelősségérzete a kérdéssel kapcsolatban. Az alacsonyabb végzettségűek sokkal kevésbé tartják magukat érintettnek a klímaváltozás elleni fellépésben, mint a magasabb végzettségűek. Jól látszik az alábbi ábrán, hogy az iskolázottság növekedésével egyre inkább emelkedik felelősségtudat is, igaz, még a magyarországi diplomások körében is elmarad az európai átlagtól.
Jelentős különbségek vannak az egyéni felelősség átérzésében a különböző jövedelmű csoportok között is. Akik számára nem jelent problémát a megélhetés, sokkal inkább a tudatában vannak az egyéni felelősségüknek, mint akik nehezen jönnek ki a fizetésükből. Igaz, még a jól szituált magyarok is sokkal kevésbé érzik magukat személyesen érintve a klímaváltozás csökkentésében, mint az európai átlag.
Az internethasználat gyakorisága jó fokmérője lehet a világ történései iránti nyitottságnak, így nem meglepő módon ez is összefügg az éghajlat változásával kapcsolatos felelősségérzettel – jól látszik az alábbi ábrán, hogy akik több időt töltenek a neten, jellemzően magasabbra ítélték az egyéni felelősségüket a kérdésben.
Érdekes eltérések látszódnak abban is, ahogy a különböző típusú településeken élők vélekednek a kérdésben, a nagyvárosok elővárosaiban élők ugyanis rendkívül alacsonyra értékelték a saját felelősségüket a többiekhez képest.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy nők inkább tartják saját felelősségüknek a klímaváltozás elleni cselekvést, mint a férfiak. Nem számít viszont ebből a szempontból a kor és az, hogy van-e gyermeke a válaszadónak.
Persze ezek a háttértulajdonságok egymással is összefüggenek, például a magasabb végzettség többnyire jobb megélhetési körülményekkel jár együtt és az internetezés gyakorisága is összefügg ezzel. Ha kiszűrjük ezeket a kapcsolatokat, akkor ki is derül, hogy valójában az iskolázottság a jövedelmi helyzeten és az internethasználaton keresztül is befolyásolja klímaváltozással kapcsolatos attitűdöket. A területi és a nemek közötti különbségek azonban önmagukban is stabilnak tekinthetők.
Élet
Egy erős érve van Orbánnak és Karácsonynak az olimpia mellett, de az nem igaz
Budapesten a szükséges sportinfrastruktúra nagy része megépült, ám ebből nem következik, hogy nem kellene még ilyenekre rengeteg pénzt elkölteni.
Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?
A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
Fontos
A beígért Trump-intézkedések időzítésén sok fog múlni
Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.
Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot
Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot.
Még a szavazói se hisznek a gazdasági fellendülésben, és ezt már a kormány támogatottsága is megérzi
A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.
