Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. december 11. 06:53 Közélet

Nincs nagyobb nemzetstratégiai közérdek az oktatásnál, a kormánynak mégsem fontos

2018 első félévében még 430 ezer olyan ember élt Magyarországon, akinek nem volt állása, pedig szeretett volna dolgozni. Ennyire becsülhető a statisztikák alapján a megmaradt munkaerő-tartalék, ami hiába tűnik soknak, még sosem volt ilyen alacsony. Az igazi probléma az, hogy ezeknek az emberek nehezen foghatóak munkára, főleg azért, mert alacsony a képzettségük.

Ez bizonyítja, hogy a munkaerőpiaci siker titka még mindig elsősorban az iskolázottságban rejlik.

Már nem kevés cikkben felhívtuk rá a figyelmet, hogy Magyarországon az utóbbi években romlásnak indultak az iskolázottsági mutatószámok, ami annak köszönhető, hogy a Fidesz 2010 után komoly irányváltásokat hajtott végre az oktatáspolitikában.

Így például hat éve csökkentette a tankötelezettség felső korhatárát, miközben Magyarországon sok tízezer gyermeket alapból is fenyeget a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolapadból. A korhatárcsökkentés eredményeként tavaly már 12 éves csúcson járt a korai iskolaelhagyók aránya, amely problémára egyébként korábban már egy a kormány által megrendelt belső anyag is felhívta az ország vezetésének figyelmét.

A negatív folyamatok ráadásul a társadalom legsérülékenyebb csoportjainál a legerősebbek, azoknál, akik már amúgy is hátrányos helyzetűek és az oktatás adná nekik az egyetlen kitörési esélyt. Nem véletlen, hogy a roma fiatalok esetében kiugróan magas, közel kétharmad a korai iskolaelhagyók aránya.

A korhatár-csökkentéssel a kormány úgy gondolhatja, hogy számos fiatalnak elég lehet szakképzettséget szerezni, ám azt egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy a 21. században élünk, és érettségi nélkül a szakképzett fiatalok munkaerőpiaci kilátásai is kedvezőtlenek.

De nem csak a közoktatás, hanem a felsőoktatás szintjén is romló folyamatokat láthatunk, ami annak köszönhető, hogy a Fidesz több változtatást is végrehajtott, hogy “visszaelitizálja” a felsőoktatást, és oda kevesebben jussanak be. Ez sikerült is, a hallgató létszám csökken, ráadásul a hátrányos helyzetűek bejutási esélyei is romlottak. Szintén a Fidesz felsőoktatási reformjai miatt csökken 2015 óta folyamatosan a diplomával rendelkező fiatal felnőttek aránya, ami egyrészt Európában példátlan folyamat, másrészt emiatt egy évtizede nem voltunk így leszakadva az EU-tól.

Az oktatás hozadékát pedig a munkaerőpiaci tapasztalatok is egyértelműen igazolják. Nemcsak az egyén jár jól azzal, ha tanul, hanem a gazdaság is, hiszen minél magasabb végzettségű valaki, annál nagyobb valószínűséggel lesz biztos helye a munkaerőpiacon, még gazdasági krízisek idején is. Az oktatás célja ugyanis nem csak az, hogy az egyén egy adott területen ismereteket szerezzen, hanem az is, hogy megtanuljon tanulni, illetve, hogy képes legyen alkalmazkodni a változó világunkhoz, így a változó munkaerőpiaci igényekhez is, tehát szükség esetén tovább, illetve átképezze magát.

Ugyan Magyarországon a munkanélküliségi ráta abszolút értéke nem igazán tükrözi jól a valós munkanélküliséget, az iskolai végzettség szerinti munkanélküliségi mutatók összehasonlítása mindenképpen jól mutatja, hogy az egyén munkaerőpiaci sikerességében meghatározó tényező az iskolai végzettsége. Miközben a felsőfokú végzettségűek állástalansági mutatója alig több mint 1 százalék, azoknál, akik érettségivel sem rendelkeznek, ez kis híján 11 százalék még 2018-ban is.

 

Miközben a gazdaság egyre több területen erősödik a munkaerőhiány, még mindig több százezer embernek nincs munkája Magyarországon. Több oka, és sokszor egyéni okai vannak annak, hogy valaki miért nem talál munkát (ha egyáltalán még keres, és nem reményvesztett munkanélküli). Egy fontos magyarázat például, hogy elsősorban az ország fejlettebb vidékein nagy a munkahelykínálat, a kisebb településeken élők viszont nem dúskálnak a lehetőségekben.

Ám a legmeghatározóbb mégis az iskolai végzettség, amit az is igazol, hogy a megmaradt munkaerő-tartalékban egyre nagyobb az alacsonyan képzettek aránya, hiszen képzettebbek hamarabb találnak munkát.

Potenciális munkaerőtartaléknak hívják azokat a munkaerőpiaci csoportokat, amelyeknek tagjai még bevonhatóak a gazdasági termelésbe, tehát munkába állíthatók, mert szeretnének dolgozni. Ide tartoznak a munkanélküliek, a közmunkások és azok az inaktív státuszú emberek, akik ugyan nem keresnek most aktívan munkát, ha lenne rá lehetőségük, munkába állnának hamar. Az inaktív munkaerőtartalék kivételével mindhárom csoportban az alacsonyan képzettek dominálnak, de a felsőfokú végzettségűek aránya mindhárom csoportban nagyon alacsony.

 

Összesítve 2018-ban a teljes munkaerő-tartalék 63 százaléka, szám szerint 270 ezer ember nem rendelkezik érettségivel. Amíg a kedvező gazdasági körülmények kitartanak, addig várhatóan az alacsonyan képzettek aránya csak nőni fog a munkaerő-tartalékon belül, hiszen magasabban képzetteknek jobb esélye van az elhelyezkedésre.

 

A demográfiai cseréből (hogy az idősebb, jellemzően alacsonyabb képzettségű korosztályok nyugdíjba mennek, a képzettebb fiatalok pedig belépnek a munkaerőpiacra) adódóan a népesség iskolázottságának folyamatosan javulnia kellene, ám ezt a folyamatot már látványosan elkezdte rontani az elmúlt évek oktatáspolitikája. A korai iskolaelhagyók aránya nőtt, arányaiban kevesebben érettségiznek, és egyre kevesebb fiatal felnőttnek van diplomája. Ezt pedig évek múlva a gazdaság is meg fogja érezni, amikor a ma még nem is létező munkahelyekre majd annyira se talál megfelelő munkaerőt, mint most.

Egy hónapja a Magyar Tudományos Akadémián jártam egy közoktatásról szóló beszélgetésen, ahol Bódis József oktatási államtitkár is tartott egy előadást. A prezentációjában ugyanúgy szerepelt a fentebbi ábra az iskolázottság szerinti munkanélküliségi mutatókról, amire azt mondta, magáért beszél, nem kell magyarázni. Akkor miért kell mégis?

Közélet munkaerő-tartalék munkaerőpiac oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.