Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. október 2. 16:08 Állam

Még nehezebb lett bekerülni a felsőoktatásba az ország legszegényebb vidékeiről

2010 és 2017 között egyértelműen romlott a hátrányos helyzetű kistérségekből kikerülő fiatalok esélye arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba – állapítja meg egy a KSH októberi Statisztikai Szemléjében megjelenő tanulmány. Ugyanakkor, ha csak az államilag finanszírozott helyeket nézzük, a hátrányos helyzetű területekről érkezők bekerülési esélye nem rosszabb az átlagnál.

A felsőoktatásba évente bekerülő hallgatók száma 2010 óta jelentősen fogyott, ráadásul gyorsabban, mint amennyire azt a népességcsökkenés indokolná.

A hallgatói létszám csökkenéséhez a demográfiai folyamatokon túl ugyanis a megváltozott oktatáspolitika is hozzájárult: szigorodtak a bejutási ponthatárok és a kétszintű érettségit követelő szakok száma is növekedett. Az oktatáspolitika tudatosan törekedett rá, hogy visszafogja a hallgatói létszámot és így “visszaelitizálja” a felsőoktatást. 

Ez az irányváltás a nemzetközi gyakorlatban is példátlan volt. Miközben az OECD-tagországokban és az EU-ban is tovább nőtt a felsőoktatásban való részvétel az elmúlt években, a magyar mutató csökkent, ráadásul 2012-től jelentősen (2010 és 2015 között 62 százalékról 51 százalékra esett.)

 

A folyamatnak nyilvánvalóan azok a társadalmi rétegek a vesztesei, amelyeknek fiataljai nem tudnak magas színvonalú oktatáshoz hozzáférni, akiknek anyagi helyzete – és egyáltalán az ilyen szolgáltatások szűkössége – nem teszi lehetővé a korrepetálás, a különórák, az idegen nyelvi különórák, azaz az árnyékoktatás igénybevételét.

Polónyi István, a Debreceni Egyetem professzorának tanulmánya ezt alá is támasztja. Ebben a felvi.hu adatai alapján leghátrányosabb helyzetű és a legjobb helyzetű kistérségekből kikerülők bejutási esélyeit hasonlította össze.

A felvettek és jelentkezők hányadosának területi alakulása alapján megállapították, hogy a legnagyobb „esélyvesztés” 2008 és 2017, illetve 2013 és 2017 között is a leghátrányosabb helyzetű régiók fiataljai esetében volt tapasztalható, ami különösen igaz az alap- (és osztatlan), nappali tagozatos képzésre.

Forrás: Statisztikai Szemle 2018/10, Polónyi (2018)

Ám ha csak az államilag finanszírozott helyekre felvettek körét nézzük, úgy jóval kisebb az eltérés az esélyekben, az elmúlt években javult, 2017-ben pedig az átlag körül alakult a hátrányos helyzetű kistérségekből kikerülő fiatalok bekerülési esélye a felsőoktatásba.

A szerző szerint ez valószínűleg két tényezőnek köszönhető: egyrészt annak, hogy az államilag finanszírozott létszámban szerepelnek a mesterképzés hallgatói is, akiknél (miután alapképzettségüket már megszerezték) valószínűleg nincs akkora jelentősége a származási térségnek. Másrészt a hátrányos helyzetű kistérségekben élő fiatalok hátránykompenzálásra kapott többletpontszámának is nyilvánvalóan pozitív hatása van a bekerülésére az államilag finanszírozott helyekre. Ám a pontos okokat a felvi.hu adatai alapján nem lehet feltárni.

Állam diploma felsőoktatás felvételi hátrányos helyzetű térségek KSH Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Torontáli Zoltán
2018. október 22. 06:53 Állam, Élet

Az állam arra készülhet, hogy az egész pénztárszektorra rátenyereljen

Túl sok jel utal arra, hogy készül egy manőver, amely állami kézbe csatornázza a befizetéseinket. A megszerzett pénzzel rendbe tehetik az egészségügyet és a nyugdíjakat - igaz, a rendszer elkerülhetetlenül kétszintes lesz.

Váczi István Jandó Zoltán
2018. október 19. 07:01 Állam

Tarlós megfúrta, nem lesz gigantikus teniszstadion a Margitszigeten

Úgy nézett ki, hogy a kormány mindenáron megépíti a 26 méter magas arénát, de Fürjes Balázs államtitkár közölte, hogy a főpolgármesternek sikerült megakadályoznia. De más is közrejátszhatott.

Kasnyik Márton
2018. október 18. 10:56 Állam

A kormány egy éve még nagyon büszke volt a lakástakarék-rendszer sikerére

Közel százszor annyi energiamegtakarításra számítottak az ltp-rendszer eredményeként, mint a csok-rendszer miatt.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. október 20. 15:08 Podcast

Abból a pénzből, amit közmunkára költünk, egy skandináv színvonalú rendszert lehetne kiépíteni

Amikor Magyarországra jönnek az uniós szakemberek, és meglátják, hogyan működik a munkaügyi rendszer, tátva marad a szájuk. Scharle Ágota munkaügyi közgazdász, a Budapest Intézet vezetője a G7 podcast vendége.

Jandó Zoltán
2018. október 20. 07:58 Piac

Van egy nagyon egyszerű ok, ami miatt nem vesznek Magyarországon elektromos autót

Magyarországon 250, Hollandiában 5 kilométerenként van egy töltőállomás. Az infrastruktúra hiánya nem csak nálunk visszatartó erő.

Kasnyik Márton
2018. október 19. 11:22 Élet, Pénz

A bíróság felvetette a felügyelet felelősségét a Buda-Cash ügyben

Börtönbe kerül a Buda-Cash igazgatósága, és a vagyonukat is elkobozzák, sőt, a családtagjaikét is.