Hírlevél feliratkozás
Avatar
2018. november 4. 17:12 Élet

Hiába a gyerek óvodai fejlesztése, ha valami sokkal fontosabb hiányzik

Az új évezredben eljutottunk arra a pontra, hogy a kisgyermekek napjai már szinte jobban, de legalább annyira szervezettek, mint a felnőtteké. Különösen rémisztő, hogy ez a jelenség az idő előrehaladtával egyre csak fokozódik, így az önálló játékra, pepecselésre vagy éppen semmittevésre nem marad szabad idő, pedig ezek a tevékenységek igen fontosak a gyerekek fejődésének szempontjából.

A divatos óvodákra háruló feladatok előtérbe kerülésével – egyre inkább iskolaként kell működniük – a legfontosabb, a szabadjáték szorult háttérbe, pedig a játék az óvodás gyerek fő tevékenysége, fejlődésének nélkülözhetetlen összetevője. Mivel a szabadjátszás során újraélheti az élményeket, akár színészkedés, akár rajzolás segítségével könnyebben sajátíthatja el a viselkedési mintákat és társadalmi normákat, fejlődnek a kognitív készségei és finommotorikus képességei, amelyekre majd a kisiskolás évek során lehet alapozni.

A gyermekek szabadjátékáról eltérnek a családok véleményei. A szülők többsége elismeri óvodáskorban a játék elsődlegességét, de ezzel párhuzamosan már megjelenik a fejlesztés igénye is, miszerint a teljesítményközpontú világunkban célszerűbb az „iskolásabb”, a különfoglalkozásokat tartó óvoda, nehogy véletlenül lemaradjon a gyerek. Így születnek az olyan beszámolók, hogy „ma voltunk angolon, és holnap megyünk informatikai játszóházba”*A szerző nincs ellene a szükséges készségfejlesztésnek, csak az elhamarkodott iskolás fejlesztés helyett szeretne alternatívát felmutatni..

De hiába tartanak hátránycsökkentő céllal kiegészítő foglalkozásokat a még gyengébb készségeket felmutatók és az ambiciózusabb szülők gyermekei számára, ha már az alapoknál, a gyermek 0-2 éves korában, a családi nevelés során félrecsúsznak dolgok.

James J. Heckman, a Chicagói Egyetem Nobel-díjas professzora állapította meg – ezt szemlélteti az itt elérhető angol nyelvű grafikon is –, hogy a legnagyobb megtérülési hozam a gyermeki életkor legkorábbi szakaszához köthető. A kétkedők egyből megjegyezhetik, hogy ez csak azért van így, mert ezeknek a befektetéseknek több idejük van megtérülni, de a könnyebb megértés érdekében egy pillanatra vonatkoztassunk el a gyerekektől és ragadjunk sílécet.

Aki hallott már síugrás-közvetítést, emlékezhet a visszatérő megjegyzésekre, miszerint „a versenyzőnek nem volt elegendő lendülete, rossz volt az elrugaszkodáskor a testhelyzete, amit hiába igyekezett korrigálni a repülés során, a korábbi hibákért komoly, méterekben mérhető hátrányt szenvedett”.

A korai gyermekfejlesztés is pontosan így működik. Fontos, hogy a megszületést követően foglalkozzunk a gyerekkel, mert a különféle impulzusok hatására fejlődik az agya.

Nem az óvodapedagógiát kellene tehát fejlesztéssel iskolásítani, hanem élményszerzéseken keresztül meg kell tenni a szükséges lépéseket a fehér foltok kiszínezésére, hogy a kisgyermek életének még viszonylag korai szakaszában tudjon lendületet szerezni.

Az utóbbi egy-két évtized idegélettani kutatásai is bizonyították, hogy az idegrendszeri fejlődés legdinamikusabb és egyben legérzékenyebb periódusa a koragyermekkor időszaka. A rétegzett felépülés miatt korai élményeink kihatnak teljes életpályánk alakulására, befolyásolják későbbi fizikai és lelki állapotunkat, valamint az életünk során elsajátított és alkalmazott készségeink teljes palettáját.

Az agy egészséges fejlődéséhez – az ingergazdag tárgyi környezeten túl – nélkülözhetetlenek a törődő korai kapcsolatok, a minőségi élmények, a stabil, érzékeny szociális kapcsolatok. További vizsgálatok bizonyították, hogy a koragyermekkori gondozásba, nevelésbe fektetett energiák és anyagi erőforrások később sokszorosan megtérülnek. Ezért fontos, hogy minden országban elérhetőek legyenek a koragyermekkori programok és segítő-támogató szolgáltatások.

Heckman másik ezzel párhuzamos észrevétele, hogy

a társadalmak túl sokat költenek a késői fejlesztésekre, amelynek már elenyésző a hozama, ahelyett hogy a korai készségfejlesztés segítségével csökkentenék a későbbi szociális költségeket.

A megtérülés elsősorban a nők gyermek- és munkavállalási hajlandóságának növekedésében, a családok stabilitásának megőrzésében, a gyerekek későbbi tanulmányi, munkaerő-piaci és társadalmi sikerességében, valamint a speciális ellátások szükségességének és a társadalmi devianciák csökkenésében mérhető. Vagyis azzal, hogy a gyerekeket „helyesen” neveljük, nemcsak jó képességű, kiegyensúlyozott munkavállalókat képzünk, hanem össztársadalmi szinten is növekszik az elégedettség és visszaszorul a bűnözés.

Ezért – és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében is – elengedhetetlen, hogy minél korábban azonosítsuk a veszélyeztetett családokat, és biztosítsuk számukra a megfelelő szolgáltatásokat, mivel így lesznek a lehető legkisebbek a későbbi költségek. Viszont nagyon nehéz a korai évekre összpontosítani, ha égető társadalmi, gazdasági, politikai problémákat kell megoldani az idősebb generációknál, ezért gyakran háttérbe szorul a koragyermekkori fejlesztés. Amennyiben mégis sikerül állami intézkedésekkel minőségi ellátást biztosítani a korai életévekben, az adott országnak kevesebbet kell később egészségügyi, oktatási, családtámogatási ellátásokra költenie, sőt hosszú távon többen jutnak el a keresőképességig és az önfenntartó életvitelig.

Ráadásul az iskoláskori évekre irányuló oktatási-nevelési programokkal ellentétben a koragyermekkori gondozásba, nevelésbe befektetett anyagi erőforrások társadalmi-gazdasági szinten bizonyítottan megtérülnek, míg az előbbiek csak igen kis mértékben hozzák meg a várt eredményeket.

A kisgyermek életének két nagy tere – a családi otthon és a nevelési intézmény (bölcsőde, óvoda) – tehát nem különíthető el élesen egymástól, állandó kölcsönhatásban állnak, ezért tanácsos, hogy összehangoltan, közös célok mentén „fejlesszék” a gyermekeket.

A cikk a Szexi Közgáz Blogon megjelent írás szerkesztett változata.

Élet gyermeknevelés korai fejlesztés óvodák szabadjáték Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. június 6. 12:12 Élet

Többet spórolunk, ha az ismerőseink pesszimisták

A fogyasztói pesszimizmus is ragályosan terjed a társas kapcsolatokon keresztül, nem csak a vírus.

Váczi István
2020. június 4. 17:04 Élet

Milliókat fizet egy cég azoknak, akik hajlandóak később elkezdeni a munkát

Az Evercore 15-25 ezer dollárt kínál a már felvett, de még munkába nem állt pályakezdőinek, ha hajlandók fél-egy évvel elhalasztani a belépés időpontját.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 13:26 Élet

Pont olyan láthatatlanul véd a maszkviselés, mint ahogyan a vírus is terjed

Zárt térben nagyon könnyen emelkedni tud a levegőben lévő vírusos cseppek koncentrációja. A maszkviselésnek az a lényege, hogy ezt megakadályozza.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. június 5. 17:03 Vállalat, Világ

Téves párhuzamra hivatkozik a kormány a cégvédelmi törvénynél

Van egy lényeges különbség abban, ahogy az olaszok és a magyarok a járvány miatt kialakult helyzetben védekeznek a külföldi cégek terjeszkedése ellen. Az olasz szabályok átgondoltak.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. június 5. 06:47 Vállalat

Még év végén is messze lesz a magyar autóipar a tavalyi szinttől

Konfliktusok vannak az iparágban: az autógyártók és a hozzájuk közeli beszállítók ellátási problémákra panaszkodnak, a kisebb cégek pedig arra, hogy nem rendelnek tőlük.

Jandó Zoltán
2020. június 4. 12:31 Vállalat

Összeomlott a ruhakereskedelem, százával rúgták ki az embereket a boltok

A kiskereskedelem egy részében tömegével küldték el március-áprilisban az alkalmazottakat, de a szektor más cégeinél ennél is több embert vettek fel.