Kapcsolódó tagek:
A közgazdasági megfigyelések szerint a gazdag országok nem csak abszolút értékben, de GDP arányosan is nagyobb mértékben költenek szociális támogatásokra, mint a fejlődő, szegényebb országok. Ennek egy általánosan elterjedt magyarázata, hogy a szociális támogatás egy luxuscikk, amire csak az az ország költ, akinek sok pénze van.
Egyértelműen Németország a legnagyobb vesztese a labdarúgó-világbajnokság első csoportkörének. A japánoktól elszenvedett vereség után nemhogy a végső győzelemtől, de még a csoportból való továbbjutástól is távol került a német válogatott. Utóbbi irányába a japánok és az argentinokat verő szaúdiak viszont hatalmas lépést tettek.
Szeptemberben idén először csökkentek a reálbérek éves alapon, a 20,1 százalékos inflációnál alacsonyabb, 17,8 százalékos volt a bruttó bérnövekedés átlagos mértéke.
Becslések szerint összességében 11 százalékkal csökkent a reálbér Ukrajnában, míg a munkahelyek számában 13 százalékos visszaesés történt a háború kitörése óta. A számítások két kutatóhoz, Szimeon Gyankovhoz és Olekszij Blinovhoz köthetők, akik a hivatalos statisztikák hiányában a kereskedelmi bankoknál fellelhető adatok és az adóbevallások alapján elemezték az ukrán munkaerőpiac helyzetét.
Magyarországon sajátságosan értelmezik az uniós támogatású útberuházások költség-haszon-elemzéseinek útmutatóit, ez pedig nem véletlen.
Két dél-amerikai válogatott a legesélyesebb a végső győzelemre a vasárnap kezdődő labdarúgó-világbajnokságon, de így is 60 százalék feletti a valószínűsége, hogy európai győztest avatnak. Meglepetést Dánia, Uruguay vagy Horvátország válogatottja okozhat, de utóbbinak a négy évvel ezelőtti (döntős) szereplés megismétlése ezúttal is szenzációszámba menne.
Hiába zárultak le a tervezett karbantartási munkák, továbbra sem érkezik földgáz Magyarországra Ausztria felől. Bár az ígért időpontban rövid időre újraindultak a szállítások, ezt követően ismét leálltak, és az egyik legfontosabb importútvonalnak számító vezetéken azóta sincs forgalom.
Nem várható érdemi fordulat a közeljövőben az európai népesség elöregedését illetően, 2021 és 2050 között ugyanis 16,3 százalékról 14,9 százalékra süllyed várhatóan a 15-29 éves népesség aránya az Európai Unió területén. Az 1,4 százalékpontos átlagos csökkenés azonban nem egyformán érinti a különböző térségeket, derül ki az Eurostat elemzéséből.
Eddig is igaz volt, hogy minél rosszabbul keresett valaki, annál messzebb volt attól a jövedelmi szinttől, amit átlagos életszínvonalat adónak gondolt. De erre az infláció rátesz még egy lapáttal.
A termelők jól járnak a nagyobb forgalommal, a kereskedők részéről pedig egyértelműen tetten érhető a veszteség áthárítása.