Becslések szerint összességében 11 százalékkal csökkent a reálbér Ukrajnában, míg a munkahelyek számában 13 százalékos visszaesés történt a háború kitörése óta. A számítások két kutatóhoz, Szimeon Gyankovhoz és Olekszij Blinovhoz köthetők, akik a hivatalos statisztikák hiányában a kereskedelmi bankoknál fellelhető adatok és az adóbevallások alapján elemezték az ukrán munkaerőpiac helyzetét.
A szakértők szerint a munkahelyek megszűnése valamelyest fel is gyorsult a közelmúltban, a háború eleje óta nyilvánvalóan kedvezőtlen gazdasági folyamatokban tehát nem állt be fordulat. A kormányzati beavatkozást sürgető megállapítást persze árnyalják az adatok hiányosságai: például a bankok állásvesztésként érzékelhetik, ha átutalás helyett készpénzben kapja valaki a fizetését, továbbá az orosz inváziót követően sokan előre, egy összegben megkapták többhavi jövedelmüket, ami szintén torzíthatja az eredményeket, igaz, főleg a háború első hónapjaira vonatkozóan.
A fizetéseket nézve erős emelkedéssel kezdődött az idei év Ukrajnában: 2021 és 2022 januárja között ötödével nőttek a bérek.
A már említett előrehozott kifizetések miatt februárt illetően még jelentősebb, 34 százalékos béremelkedést mutatnak az adatok az egy évvel korábbi szinthez képest, majd a következő hónapokban ez a hatás a jövedelmek egyre mérséklődő ütemű csökkenését eredményezte.
A nyárra ráadásul jókora különbségek alakultak ki az egyes ágazatok között: míg a kereskedelem és a feldolgozóipar területén a bérek névértéke meghaladta az egy évvel korábbi szintet, addig az energiaszektorban jókora hullámzást mutattak az adatok, a többi ágazatban – például az építőiparban, a bányászatban és a különböző szolgáltatásoknál – pedig jelentősen csökkentek a fizetések, októberben már átlagosan 34 százalékkal.
Az inflációval kiigazított reálbérek a versenyszféra egészében 15 százalékkal estek vissza idén, és a jövedelemcsökkenés üteme gyorsult az elmúlt hónapokban (októberben 27 százalékkal esett vissza a reálbér). A közszférában ugyanakkor megmaradt a bérek vásárlóereje, ami leginkább az egészségügyi dolgozóknak adott fizetésemeléseknek köszönhető. Ez a kettősség hosszabb távon problémákhoz vezethet Gyankov és Blinov szerint, erősítheti ugyanis a gazdaság függőségét az állami költségvetéstől, a közbeszerzésektől és az adókedvezményektől.
Az elemzés továbbá rámutat arra is, hogy a háború következtében az ukrán gazdaság és társadalom helyzetéről csak kevés hivatalos statisztika érhető el. Ezek helyett az alternatív adatforrások csak korlátozott képet adnak az aktuális tendenciákról, az említett torzítások mellett például az egyéni vállalkozók, az őstermelők és a honvédelmi munkát végzők körülményeiről sem árulkodnak. A háborút követően azonban alapvető fontosságú lesz a pontos helyzetismeret ahhoz, hogy a helyreállítás optimális módon történhessen.
