Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.
Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.
A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.
Jóval nagyobb mértékben fog terjedni a napenergia az IEA szerint, mint azt két évvel ezelőtt becsülték.
Rosszul indult a magyar gyökerű cég betörése a norvég piacra: a miniszterelnök bojkottálja őket, egy miniszter pedig személyeskedve bírálja Váradi Józsefet.
Mindössze 10 ezer forint névértékű a részesedés, de így részt vehet a zártkörű közgyűléseken. Ez a helyzet már 12 éve fennáll, de a GVH csak nemrég kezdte vizsgálni.
Valóban csökkent a szén-dioxid-kibocsátásunk, de az uniós átlagtól így is le vagyunk maradva. Egy átlagos magyar pedig szennyezőbben él a világátlagnál.
A koronavírus felgyorsította a hagyományos üzletláncok átalakulását, amelyek egyre inkább az online térben látják a jövőjüket.
Európa legolcsóbb elektromos autóját 2021-től kezdhetik el forgalmazni, akár hárommillió forint körüli ár is elképzelhető.
Nehéz nyara volt azoknak az éttermeknek, amelyeket nem segített ki úgy a belföldi turizmus, mint a Balatonnál működőket.