A Magyarországon is piacvezető ruhaipari vállalat, a H&M növekedésében éveken át korlátot jelentett, hogy elhanyagolta az online terjeszkedést. A 2017-es beszámolójában még magának is felrótta, hogy az üzletek csökkenő látogatottságát nem kompenzálják a webshopos vásárlások.
A svéd gyökerű fast fashion lánc ezért az elmúlt években igyekezett erősíteni az online lábát, és ezt az átmenetet jelentősen felgyorsítja a koronavírus. A többi ruhaipari céghez hasonlóan az H&M-et is érzékenyen érintette a járvány. Üzletei 80 százalékát be kellett zárnia tavasszal, a második negyedévben pedig felére csökkent a forgalma.
A második negyedévben ötmilliárd svéd koronás (171 milliárd forintos) vesztesége volt a cégnek. A harmadik negyedévben ismét nyereséges lett, de forgalma 16 százalékkal elmaradt az előző év hasonló időszakától. A csökkenő forgalom és az előretörő online vásárlás hatására a H&M a múlt héten bejelentette, hogy üzleteinek öt százalékát, 250-et bezár jövőre*egészen pontosan 350 zár be, és 100 új nyílik majd meg., a megmaradó boltok egy része pedig a webshopos vásárlást kiszolgáló elosztóközponttá válhat.
A ruhakereskedelem tartós átalakulásával számol a legnagyobb ruhaipari cég, a spanyol Inditex is, amelynek márkái közé tartozik többek között a Zara, a Bershka, a Pull&Bear, a Massimo Dutti vagy a Stradivarius is. Az Inditex látványosabb átalakításba kezd mint a H&M: üzletei közel húsz százalékát, 1200-at zár be, és 450 nagyobb és “magasabb minőségű” üzletet nyit meg “prémium helyszíneken”. A két említett nagy láncon kívül számos, Magyarországon kevésbé ismert ruhalánc zár be több száz ruhaboltot.
Arról egyelőre nincs hír, hogy Magyarországot érintik-e a boltbezárások. Nálunk a H&M a legnagyobb ruházati cég a tavalyi 58 milliárd forintos árbevételével, a 27 milliárdos forgalmú C&A és a 25 milliárdos Zara előtt.
Ahogy korábban írtunk róla, a ruhakereskedelem Magyarországon is összeomlott a tavaszi korlátozások alatt, áprilisban mintegy 90 százalékkal zuhant a szektor forgalma. Júliusban a forgalom ugyan elérte a tavalyit, ám kérdéses, hogy ez mennyire marad meg tartósan, és mekkora szerepe volt ebben az elhalasztott vásárlásoknak. Augusztusban közel tíz százalékkal alacsonyabb volt a forgalom, mint tavaly ilyenkor.
Vállalat
Kezd látszani, hogy milyen cégeket támogat majd a kormány repülőrajtos programja
Nem a nagyobb segítségre szorulók felhozása, sokkal inkább az lehet a most indult Demján Sándor 1+1 alprogram célja, hogy a jók még jobbak legyenek.
Rákosrendező-gate: adásvételi szerződést kér Habonyéktól a bíróság
Nem jegyezte még be a cégbíróság Habony Árpád körének tulajdonszerzését annál a cégnél, amelynek elővásárlási joga van a mini-Dubaj területének egy részére.
Magyarországon termelő akkugyártók rovására növelte piaci részesedését a CATL
A cég árbevétele először csökkent tavaly a megalapítása óta, de még így is nőtt a piaci részesedése az itthon termelő koreai versenytársaival szemben.
Fontos
Továbbra is azzal büszkélkedik a kormány, hogy jól jár, aki jól keres
Nem mindegy, hogy szja-visszatérítés vagy állampapír-kamatfizetés, igaz, a szlogen is megváltozott a 2022-es újraindításról a mostani repülőrajtra.
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
