A Magyarországon is piacvezető ruhaipari vállalat, a H&M növekedésében éveken át korlátot jelentett, hogy elhanyagolta az online terjeszkedést. A 2017-es beszámolójában még magának is felrótta, hogy az üzletek csökkenő látogatottságát nem kompenzálják a webshopos vásárlások.
A svéd gyökerű fast fashion lánc ezért az elmúlt években igyekezett erősíteni az online lábát, és ezt az átmenetet jelentősen felgyorsítja a koronavírus. A többi ruhaipari céghez hasonlóan az H&M-et is érzékenyen érintette a járvány. Üzletei 80 százalékát be kellett zárnia tavasszal, a második negyedévben pedig felére csökkent a forgalma.
A második negyedévben ötmilliárd svéd koronás (171 milliárd forintos) vesztesége volt a cégnek. A harmadik negyedévben ismét nyereséges lett, de forgalma 16 százalékkal elmaradt az előző év hasonló időszakától. A csökkenő forgalom és az előretörő online vásárlás hatására a H&M a múlt héten bejelentette, hogy üzleteinek öt százalékát, 250-et bezár jövőre*egészen pontosan 350 zár be, és 100 új nyílik majd meg., a megmaradó boltok egy része pedig a webshopos vásárlást kiszolgáló elosztóközponttá válhat.
A ruhakereskedelem tartós átalakulásával számol a legnagyobb ruhaipari cég, a spanyol Inditex is, amelynek márkái közé tartozik többek között a Zara, a Bershka, a Pull&Bear, a Massimo Dutti vagy a Stradivarius is. Az Inditex látványosabb átalakításba kezd mint a H&M: üzletei közel húsz százalékát, 1200-at zár be, és 450 nagyobb és “magasabb minőségű” üzletet nyit meg “prémium helyszíneken”. A két említett nagy láncon kívül számos, Magyarországon kevésbé ismert ruhalánc zár be több száz ruhaboltot.
Arról egyelőre nincs hír, hogy Magyarországot érintik-e a boltbezárások. Nálunk a H&M a legnagyobb ruházati cég a tavalyi 58 milliárd forintos árbevételével, a 27 milliárdos forgalmú C&A és a 25 milliárdos Zara előtt.
Ahogy korábban írtunk róla, a ruhakereskedelem Magyarországon is összeomlott a tavaszi korlátozások alatt, áprilisban mintegy 90 százalékkal zuhant a szektor forgalma. Júliusban a forgalom ugyan elérte a tavalyit, ám kérdéses, hogy ez mennyire marad meg tartósan, és mekkora szerepe volt ebben az elhalasztott vásárlásoknak. Augusztusban közel tíz százalékkal alacsonyabb volt a forgalom, mint tavaly ilyenkor.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
