Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

A magyar közéletet tíz éve uraló Fidesz kommunikációja központi elemévé tette az Európai Unió démonizálását. Orbán Viktor a magyarságra leselkedő egyik legnagyobb veszélyként állítja be a Soros György zsebében lévő brüsszeli bürokratákat, akiknek a diktátumai ellen először a magyarok lázadtak fel.

Az egyre ellenségesebbé és szélsőségesebbé váló retorikának látszólag korlátozott hatása volt a magyar társadalomra. Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t leginkább hasznosnak tartó országok közé került Magyarország. Míg 2009-ben a magyarok alig több mint harmada ítélte hasznosnak az EU-tagságot, 2019-re ez az arány közel 90 százalékos lett. Ennél nagyobb mértékben egy országban sem nőtt az EU népszerűsége.

Az EU-tagságot alapvetően hasznosnak tartók aránya az EU-tagországokban (a teljes lakosságon belül, százalék). Forrás: Standard Eurobarometer

  2009 2019 Változás
Magyarország 38,6 88,9 +50,3
Bulgária 38,1 77,7 +39,6
Lettország 41,7 72,9 +31,2
Egyesült Királyság 41,1 65,9 +24,8
Portugália 66,9 90,7 +23,8
Németország (Kelet-) 52,4 72,4 +20
Málta 69,2 89,1 +19,9
Németország (Nyugat-) 65,2 84 +18,8
Finnország 63,3 81,9 +18,6
Ausztria 50,8 68,9 +18,1
Luxemburg 78,6 91,9 +13,3
Litvánia 80,9 93,8 +12,9
Svédország 62,6 75 +12,4
Észtország 79,8 92,1 +12,3
EU-átlag 67 78,8 +11,8
Ciprus 62,2 72,4 +10,2
Lengyelország 82,4 91,9 +9,5
Dánia 81,6 90,3 +8,7
Franciaország 61,6 69 +7,4
Spanyolország 72 77,1 +5,1
Szlovénia 75,8 79,2 +3,4
Írország 89,9 91,9 +2,1
Hollandia 82,1 83,9 +1,8
Belgium 74,6 76,1 +1,5
Csehország 70,8 68,9 -1,9
Románia 82 78 -4
Szlovákia 88 82,8 -5,2
Olaszország 52,2 46,8 -5,4
Görögország 71,3 62,5 -8,8
Horvátország 69,8

A jelenségre a Tárki gondozásában megjelent Társadalmi riport egyik tanulmánya mutatott rá (a kötettel számos cikkben foglalkoztunk az elmúlt napokban). Kolosi Tamás és Hudácskó Szilvia a Standard Eurobarometer adatait alapul véve azt vizsgálta meg, hogy hogyan változott meg a magyar társadalom viszonyulása az EU-hoz és az euróhoz 2009 és 2019 között (a tanulmány itt olvasható).

A tanulmány szerint az EU-t hasznosnak tekintő magyarok ezt leginkább az új munkalehetőségekkel (a megkérdezettek 49 százaléka említette ezt) magyarázzák, illetve a gazdasági növekedéshez való hozzájárulással (40 százalék) és az életszínvonal-emelkedéssel (29 százalék).

A kormányzat ellenséges retorikája ellenére a magyarok mindössze 11 százaléka értékeli negatívan az EU-t, amely az egyik legalacsonyabb szám a tagországok között. Tavaly a magyarok 52 százaléka gondolkozott pozitívan az EU-ról, amely 15 százalékpontos növekedés a tíz évvel korábbi értékhez képest.

Az euró támogatottsága is számottevően nőtt. 2009-ben a magyarok 63 százaléka támogatta az euró bevezetését, tavaly pedig a 70 százaléka. Ez a legmagasabb arány a nem eurót használó hét tagállam között.

Az euró bevezetését támogatók aránya a nem euróövezethez tartozó EU-tagállamokban, 2015-ben és 2019-ben (százalék). Forrás: Flash Eurobarometer

  2015 2019 Változás
Magyarország 62,9 69,7 +6,8
Románia 72,1 66,3 -5,8
Horvátország 55 51,3 -3,7
Bulgária 58,6 49,7 -8,9
Lengyelország 45,6 47,5 +1,9
Csehország 28,6 39,4 +10,8
Svédország 32,8 37,9 +5,1

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbben élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánkElső ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érteA klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetükAz utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahelyA nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-EurópáhozA magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaságEurópa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Európai Unió társadalmi riport Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. július 24. 12:40 Adat

Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni

A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Fontos

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.