Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

(A héten cikksorozatban foglalkozunk az idei Társadalmi riporttal. Az alábbi cikkünk a kötet Demográfia: népességmozgás és párkapcsolatok című fejezetének két tanulmányát dolgozza fel, a fejezet már elérhető a Tárki honlapján.)

A 30 évvel ezelőtti rendszerváltás egyik legfontosabb reménye és mozgatórugója a Nyugat-Európához való viszonylag gyors felzárkózás volt. A közhangulatot annak ellenére is sokáig uralta ez a főként anyagi jellegű várakozás, hogy a lehetőségét sokak eleve megkérdőjelezték, azóta pedig a számokból rendre azt láthatjuk, hogy fejlődés ugyan van, de a közeledés semmiképpen sem olyan mértékű, amilyet szerettünk volna elérni.

A Tárki gondozásában most megjelent Társadalmi riport több tanulmánya viszont egyértelműen azt bizonyítja, hogy Kelet-Európa és azon belül Magyarország is az elmúlt 10-15 évben igenis közelebb került Európa fejlettebb részéhez. De itt most ennek nem a gazdasági vetületéről lesz szó.

Messing Vera és Ságvári Bence írásából*Az élet kulcseseményei és az életszakaszok társadalmi percepcióinak változása Magyarországon és Európában például kiderül, hogy 2006 és 2018 között Kelet-Európában jóval nagyobb mértékben emelkedett az az életkor, amelyet az emberek a felnőttkor, a középkorúság és az időskor kezdetének határoznak meg, mint az európai átlag. Ez azt jelenti, hogy például a magyarok ma már a nyugat-európaiakhoz sokkal hasonlóbban ítélik meg azt, hogy mikortól számít valaki felnőttnek, középkorúnak vagy idősnek. Ez pedig azért nagyon fontos, mert így az olyan fontos élethelyzetekre is hasonlóbban tekintenek, mint például a gyerekvállalás időzítése vagy a nyugdíjba vonulás célszerű időpontja.

Az adatok szerint a folyamatot a kelet-európai fiatalok hajtják, az ő hasonulásuk még gyorsabb. Egy kelet-európai fiatal 2018-ban általánosságban úgy gondolt ezekre az élethelyzetekre, mint a nyugat-európaiak 2006-ban, ami azt jelzi, hogy az eltérés mértéke gyors ütemben csökken.

A szülés társadalmilag elfogadott felső korhatára Magyarországon 12 év alatt nagyon jelentősen, három évvel nőtt, és most már a 40-45 éves kor közé esik. Ennek messze nem csak a Fidesz-korszak gyerekvállalást ösztönző intézkedései állnak a hátterében (de részben azok is), a hatása ugyanakkor eléggé kontraproduktív. A hosszabb gyerekvállalási periódus ugyanis a szülővé válás elhalasztásával párosul, vagyis az első gyerek is jóval később születik meg, mint régebben. Ez összességében ahhoz vezet, hogy – részben biológiai, részben társadalmi okok miatt – kevesebb gyerek jön világra.

A kormány által annyira vágyott demográfiai fordulathoz tehát nemcsak a gyerekvállalási időszakot kellene meghosszabbítani, hanem az első gyerek megszületésének idejét előbbre hozni, ezt azonban eddig nem tudták elérni a szakpolitikai intézkedések.

Amit adminisztratív eszközökkel sikerült elérni, abban nem sok köszönet van. Mivel 2012-ben a tankötelezettség határa 18 éves korról 16-ra csökkent, a társadalmi normák azonnal megváltoztak: az iskola befejezésének elfogadott alsó korhatára gyakorlatilag azonnal két évvel csökkent. Míg korábban 18,9 éves kor előtt Magyarországon nem tartották elfogadhatónak a tanulás befejezését, ma már 16,7 éves korban is elfogadják.

A nyugdíjba vonulás elfogadott korhatára viszont nagyon stabilan 65 év, ami azért lényeges, mert ennek széleskörű társadalmi megkérdőjelezhetetlensége borzasztóan nehézzé teheti a jövőbeni korhatáremelési gazdaságpolitikai szándékokat.

Gyorsreagálású házasságok

A 2010 utáni Fidesz-korszak házasságokat erőltető modellje egy meglehetősen értelmetlen, társadalmi változásokkal szembemenő vállalkozás – bár ezt ennyire explicit módon nem írják le, mégis ez derül ki Kapitány Balázs és Murinkó Lívia tanulmányából*Párkapcsolati változások, termékenységi trendek. A magyarok a jogi és pénzügyi előnyök érdekében sok esetben hajlandóak aláírni a házassági papírokat, már csak azért is, mert a későbbi válás egyszerű formális lehetősége miatt ezt a döntést sokkal könnyebb meghozni, mint például a gyerekvállalásba belevágni.

Ez azonban semmit sem változtat azon, hogy a házasság intézménye mögötti tartalom a nemzetközi trendeknek megfelelően erős átalakulásban van. A magyarok ma már sokkal elfogadóbbak a házasságkötés nélküli együttéléssel és gyerekneveléssel szemben.

Érdekes módon épp az teremtette meg a „házasodási boom” lehetőségét Magyarországon, hogy egyre inkább elterjedt és elfogadottá vált az élettársi együttélés mint a házasság alternatívája, és mint a gyermekvállalás és -nevelés családi közege

– írják a kutatók.

Ma már sokan élnek együtt házasság nélkül a partnerükkel, és ők a makrogazdasági helyzet változására vagy egy-egy szakpolitikai intézkedésre gyorsan tudnak reagálni, akár elhalasztják vagy éppen előre hozzák a házasságkötést, és közülük esetleg olyanok is az esküvő mellett döntenek, akik korábban nem tervezték azt – fogalmaznak a szerzők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaságEurópa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-eA mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBemutatjuk, hogy áll a magyar társadalomHamarosan könyvesboltokba kerül a Társadalmi riport idei kiadása, a G7 a következő napokban exkluzív cikksorozatban mutatja be a kötet fejezeteit.

Élet házasság nyugdíj szülés társadalmi riport Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2021. október 24. 15:55 Élet

A koronavíruson átesett focisták teljesítménye bizonyítottan hosszabb távon is romlik

A kimutatott koronavírus-fertőzés még fél év után is hatással van a focisták teljesítményére.

Avatar
2021. október 22. 14:49 Élet

A Kádár-kockák tengerében hogyan zöldülhetne a magyar épületállomány?

Évente több mint 100 ezer épületet kellene felújítani Magyarországon, hogy elérjük a karbonsemlegességi céljainkat, de mit is takar pontosan az, hogy zöld épület? - teszi fel a kérdést szakértő szerzőnk.

Pálos Máté
2021. október 19. 12:59 Élet

Az önfenntartó katamaránon tényleg semmi sem megy kárba

A megoldások nem újak, és megvannak a történelmi előzményei, csak mostanában hajlamosak vagyunk ezeket elfelejteni.

Fontos

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.

Torontáli Zoltán
2021. október 24. 07:04 Adat

Mítosz vagy valóság, hogy Ausztriában olcsóbb az Aldi és a Lidl?

Sorozatunk újabb részében a nagy bevásárlással most azt a városi legendát teszteljük, miszerint Hegyeshalom után olcsóbb ugyanaz az élelmiszer.