Az első, 1990-ben megjelent Társadalmi riportot még a Németh-kormány rendelte meg, de már az Antall-kormány fizette ki. Elfogadottsága azóta is sok kormányzati cikluson átívelően töretlen, de idén kis híján meg sem jelenhetett, mert egy ideig úgy nézett ki, hogy a forrásait felemészti a koronavírus-járvány elleni védekezés. Szerencsére végül nem így történt, így nem szakad meg a sorozat, a kétévente megjelenő kiadvány 30. évében megjelenhet a 16. kötet.
De mi is az a Társadalmi riport? A 70-es, 80-as évektől kezdve több nyugat-európai országban jelentek meg olyan kiadványok, amelyek a társadalmi jólét alakulását igyekeztek nyomon követni nemcsak gazdasági mutatókkal, hanem társadalmi indikátorokkal is. A német, svájci, holland és angol kötetek adták a mintát a Tárki számára, és bár a külföldi sorozatok egy része azóta megszakadt, ennek a nemzetközi mozgalomnak jelenleg a Tárki biztosítja a felületet, hogy időnként megtárgyalják, hogyan állnak a társadalmi riportok a világban.
Ami a nagybetűs, azaz a magyar Társadalmi riportot illeti, eleinte Andorka Rudolf, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője, Kolosi Tamás, a Tárki vezetője és Vukovich György, a KSH vezetője volt a kötet szerkesztője. Andorka Rudolf 1997-es halálát követően került a szerkesztők közé Tóth István György, aki a 2000-es évek közepétől – Vukovich György halála után – Kolosi Tamással szerkesztette a kiadványt. Az idein mellettük Szelényi Iván, a Yale Egyetem nemzetközileg elismert szociológus emeritus professzora is dolgozott szerkesztőként.
A koncepció nagyjából a kezdetek óta változatlan. Annyiban tér el más országok társadalmi riportjaitól, hogy a cikkeket olyan szándékkal íratjuk meg a szerzőkkel, hogy értelmezzék a változásokat. Nem egyszerűen egy statisztikai kiadványt készítünk – természetesen ahol tudjuk, továbbhúzzuk az idősorokat -, de mindig van mód arra, hogy a szerkesztők kiválogassák azokat a témákat, amiket éppen fontosnak tartanak a magyar társadalom fejlődése szempontjából. Általában az a cél, hogy az utóbbi két évben a magyar társadalomra vonatkozó empirikus vizsgálatok adatait interpretáljuk
– mondta két éve, az akkori Társadalmi riport megjelenése alkalmából a G7 podcastban Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója.
Vagyis ez egy szisztematikus tanulmányválogatás arról, hogy milyen változások történtek a magyar társadalomban részben az utóbbi két évben, részben hosszabb időtávon. Szó van benne a gazdaságról, a társadalomról, az emberek anyagi helyzetéről és attitűdjeiről. A szerzők részben a Tárki munkatársai, de a többségük külsős.
Ahogy Tóth István György hangsúlyozta, ezek nem véleménycikkek, minden megállapítást adatokkal támasztanak alá. De nem is tudományos cikkek, nem az az elsődleges feladatuk, hogy egy tudományos probléma megoldásához közelebb vigyenek bennünket. Az eszközrendszer és a prezentáció módja olyan, hogy minél szélesebb kör értse őket. „Amikor Andorka Rudolf először kért fel, hogy írjak cikket a Társadalmi riportba, azt mondta, ide olyat kell írni, hogy megértse egy olyan ember, aki szokott gazdasági hetilapot olvasni” – idézte fel a Tárki vezérigazgatója.
A Társadalmi riportban megjelent elemzéseket széles körben használják a felsőoktatásban és helyenként a középfokú oktatásban is, az eredményeket felhasználják az államigazgatás különböző intézményei, valamint a társadalom és gazdaság fejlődését bemutatni szándékozó média is. Pár éve a Pennsylvaniai Egyetem által kiadott éves beszámolóban a Társadalmi riport 2016 felkerült az 50 legjobb, agytrösztök által kiadott szakpolitikai tanulmányok listájára*Best Policy Study-Report Produced by a Think Tank 2016. A kelet-közép-európai régióból más, ilyen jellegű tanulmány nem található a rangsorban.
A témakörökben, fejezetekben természetesen időről-időre voltak változások. Eleinte csak társadalmi indikátorok voltak, aztán az ezredforduló környékén elkezdtek intézményi elemzéseket is közölni, és egy idő után megjelentek gazdasággal kapcsolatos fejezetek is. Idén pedig bekerült egy a koronavírus-járvánnyal foglalkozó rész is.
Holnaptól kezdve minden nap olvasható lesz a G7-en – elsőként a magyar sajtóban – egy-egy cikk a Társadalmi riport egy-egy fejezetéről. Van olyan fejezet, ahonnan egy általunk kiemelt tanulmányt mutatunk be, és van olyan is, amelyről összefoglaló elemzést készítünk. Nyomtatott formában november első napjaiban kerül a könyvesboltokba a 2020-as Társadalmi riport. A fejezetek a G7 cikkeinek megjelenésével párhuzamosan online, pdf formában is elérhetőek lesznek a Tárki honlapján.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
