Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

(A héten cikksorozatban foglalkozunk az idei Társadalmi riporttal. Az alábbi cikkünk a kötet Pandémia: egészségi, társadalmi és gazdasági hatások című fejezetét dolgozza fel, a fejezet már elérhető a Tárki honlapján.)

Látszólag nincs nagy baj a magyar munkaerőpiacon, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány 13,6 százalékkal ütötte le a magyar GDP-t a második negyedévben. Ha megnézzük a KSH heti monitorjelentésében a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számát, úgy tűnik, hogy már jobban is áll a gazdaság, mint az év elején. Augusztusban újra több mint 4,5 millióan dolgoztak, ami jobb, mint a januári vagy a februári adat. A munkanélküliek száma pedig a januári 184 ezer főről augusztusra éppen 185 ezerre nőtt. Mintha össze sem zuhant volna közben a gazdaság, és folytatódnának a járvány előtti idők.

Ez jól hangzik, de egy tanulmány, ami a Tárki Társadalmi Riport 2020-ban jelent meg, közérthető módon mutatja be, hogy ennyire nem rózsaszín a helyzet. Palócz Éva és Matheika Zoltán a koronavírus-járvány itthoni gazdasági hatásait térképezték fel.*A tanulmányt szeptember elején írták, ezért az ábrákat kiegészítettük a frissebb adatokkal, de ez a lényeget nem érinti. (Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója idén kétszer is megfordult a G7 podcastban).

Magyarország azok közé a szerencsés országok közé tartozik, ahol nem csak egy hivatalos adatforrásból tájékozódhatunk a munkaerőpiac alakulásával kapcsolatban. A munkaerő-felmérés (Labor Force Survey, LFS) a háztartások nagyobb, reprezentatív mintáján követi folyamatosan a főbb munkaerőpiaci folyamatokat, de a cégek járulékbevallásaiból (és az állami szervek nyilvántartásaiból) van egy másik mutató is, az intézményi statisztika. A munkanélküliség alakulásának követésére is van egy alternatív mutató a munkaerő-felmérés mellett: a magyar munkaügyi hivatal (NFSZ) vezeti a nyilvántartott álláskeresők listáját.

Ez azért érdekes, mert ezek a felmérések jelentősen más képet adnak mind a dolgozók számáról, mind arról, hogy hányan vesztették el a munkájukat:

 

A fekete vonallal jelölt munkaerő-felmérés értékei a nyár végére visszatértek oda, ahol indult az év. A hivatalosan bejelentett alkalmazottak számát nézve viszont eleve lényegesen nagyobb volt az esés. (Érdekes mellékszál, hogy hiába merült fel, hogy a kormány bővíti a közmunkaprogramot, valójában március és augusztus között csak minimális mértékben, tízezerrel bővült a közmunkában dolgozók száma – ez még mindig kevesebb, mint az év eleji létszám.) 

A munkanélküliek és az álláskeresők száma is máshogyan alakult: a mélyponton, júniusban 30 százalékkal volt több munkanélküli, mint az év elején, a regisztrált álláskeresők száma viszont 50 százalékkal volt magasabb. Az ellátásban nem részesülő álláskeresők száma tovább és jelentősebb mértékben nőtt, és még szeptemberben is 169,5 ezren voltak, ami közel 50 százalékkal magasabb az év eleji helyzetnél.

Mi az oka az eltérésnek?

Alapvetően az, hogy a munkaerő-felmérés meglehetősen lazán kezeli a munka fogalmát. “Akár heti egy órányi informális munka is elégséges, hogy valakit foglalkoztatottnak tekintsenek”, írja Palócz és Matheika. Az informális/fekete foglalkoztatás nagy eséllyel teret nyerhetett, az építőiparban például a felmérés szerint még a második negyedévben is nőtt a dolgozók száma, miközben a kemény adatok szerint kevesebb lett az alkalmazott.

A munkaerő-felmérésben átmenetileg fizetés nélküli szabadságon tartott dolgozókat is a foglalkoztatottak részének tekinthették. Akárcsak a részmunkaidősöket, akiket az intézményi adatgyűjtésben csak 60 óra ledolgozósa után tekintették alkalmazottnak. A közzétett adatok szerint jelentősen megugrott a részmunkaidősök száma, igaz, egy részüknél a korábbi bér egy részét pótolja az állam.

A munkanélküliek és az álláskeresők számánál is definíciós különbség van: a munkaerő-felmérés kizárja az alkalmi munkát végzőket vagy a feketemunkát vállalókat, regisztrált álláskeresőnek viszont ők továbbra is számíthatnak. De még az álláskeresői statisztika is alulbecsülheti a nem dolgozók valódi számát, mivel sokan – miután értesültek a magyar állam kirívóan szűkmarkú jóléti szolgáltatásairól – inkább nem regisztrálják magukat, hiába vesztették el az állásukat.

Ebből nagyjából azt lehet kiolvasni, hogy miközben nyár óta biztosan javult a helyzet a gazdaság egészében (ez logikus, hiszen újranyitott az ország), a meglévő munkahelyek összetétele biztosan rosszabb lett. Több tízezren, akik korábban teljes állásban dolgoztak, részmunkaidőbe, alkalmi munkavégzésbe vagy fekete munkába csúsztak vissza, és ezt a foglalkoztatási adatok fő számai nem tükrözik. Ez azért is probléma, mert a rosszabb munkával kevesebb pénzt lehet keresni, így ezek a hónapok hosszú ideig károsítani fogják mind az érintett háztartások vagyoni helyzetét, mind a potenciális fogyasztását, ami még sok ideig ronthatja a gazdasági konjunktúrát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon?Egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni arról, hogy pontosan mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás.

Adat álláskeresési járadék álláskeresők munkaerőpiac munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Avatar
2020. november 22. 16:10 Adat

Minél jobban él valaki, annál jobban hisz abban, hogy ezt magának köszönheti

A vagyoni helyzet, és annak hirtelen megváltozása érdekes összefüggésben van a jövedelmekkel kapcsolatos igazságérzet megváltozásával.

Hajdu Miklós
2020. november 19. 13:46 Adat

A második hullám a szemünk láttára szakítja ketté a gazdaságot

Az ipar megúszta a második hullám gazdasági hatásait, a szolgáltatószektorban azonban nem fényesek a kilátások.

Stubnya Bence
2020. november 19. 10:47 Adat, Világ

Lengyelországban a nettó minimálbér 166 ezer forintnak megfelelő zlotyra emelkedik

Úgy tűnik, hogy jövőre a magyar minimálbér bruttója alig fogja meghaladni a lengyel nettó értékét.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. november 23. 17:19 Világ

A kínai dominancia megalapozójának harangozták be, mégis gyengére sikerült a világ legnagyobb gazdasági paktuma

A világ lakosságának és GDP-jének 30 százalékára terjed ki az új ázsiai gazdasági övezet. Egyesek szerint ez megágyaz a kínai dominanciának, mások szerint semmin nem változtat.

Bucsky Péter
2020. november 23. 06:31 Közélet

A számokat nézve Parragh László adócsökkentése vélhetően egy blöff

Ha az iparűzési adó elengedése bedönti az önkormányzati megrendeléseket és szolgáltatásokat, akkor recessziós lavinát indíthat el.

Torontáli Zoltán
2020. november 22. 06:53 Élet

Be fog érkezni -70 fokon a magyar oltóhelyre a koronavírus-vakcina, ha veszünk belőle

A mínusz 20 fokos szállítás majdhogynem mindennapos gyakorlat, és a mínusz 70 sem példa nélküli, de csak kis mennyiségben.

Ne hagyd ki