Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

(A héten cikksorozatban foglalkozunk az idei Társadalmi riporttal. Az alábbi cikkünk a kötet Tudás, egészség, jól-lét című fejezetét dolgozza fel, a fejezet már elérhető a Tárki honlapján.)

A képzettség és az egészség kulcsfontosságú tényezők a jóllét és persze a termelékenység alakulását nézve, amiről az idei Társadalmi Riport tartalomjegyzéke is árulkodik, a kötetben négy tanulmány foglalkozik ugyanis ezzel a kérdéskörrel. Hogy milyen életminőségre és munkaerőpiaci lehetőségekre számíthat valaki az élete során, az jórészt már a gyermekkorban eldől, leginkább a családi háttér és az iskolarendszer behatásai alapján. Az elemzések azonban rávilágítanak arra is, hogy ha egy ország vezetése hosszan tartó munkaerőpiaci pályára szeretné állítani a dolgozókat, a későbbiekben is oda kell rájuk figyelnie, például az egészségi állapotukra.

Bár a magyar iskolarendszer sok szempontból kritizálható, a gyerekek szubjektív jólléte Róbert Péter, Szabó Lilla és Széll Krisztián eredményei*Róbert Péter, Szabó Lilla, Széll Krisztián: A gyermekjóllét aspektusai – Nemzetközi összehasonlítás egy iskolai kutatás alapján szerint viszonylag kedvezően alakul az országban. A kutatók által vizsgált adatok*A kutatók a Children’s Worlds International Survey of Children’s Well-being (ISCWeB) kutatás 2019-es adatait elemezték. szerint a magyar 10-12 évesek lelkiállapota nemzetközi összehasonlításban jobbnak mondható, mint például a színvonalas oktatási rendszeréről híres Finnországban élő társaiké – az alábbi ábrán érdemes a magyar adatokat jelölő élénkpiros oszlopokat összehasonlítani a finnek sötétkék oszlopaival.

 

 

Amellett, hogy a román, a horvát és a magyar gyerekek viszonylag magas pontszámai meglepetésre adhatnak okot, érdekesség, hogy az iskolásokkal kapcsolatos nemzetközi kutatási jelentésekben rendre feltűnő országblokkok (a rangsorokon például az északi országok többnyire egymás közelében szerepelnek, ahogy a posztszocialista államok is) itt nem köszönnek vissza.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJavítani nem sikerült a magyar oktatási rendszeren a 2010-es években, csak felforgatniAz elmúlt tíz év magyar kormányai bátran nyúltak a sok sebből vérző magyar oktatási rendszerhez, de nem lett jobb a helyzet, sőt.

Némi magyarázatot adhat a fentebb látottakra, hogy a gyerekek lelkiállapotán a volt szocialista országokban jellemzően kevésbé tükröződik vissza, ha családjuk anyagi helyzetét kedvezőtlenebbnek értékelik, mint a nyugat- vagy észak-európai térségekben. Mindez összhangban áll azokkal a korábbi eredményekkel, amelyek szerint nem feltétlenül a legfejlettebb gazdaságú országok lakói a legelégedettebbek az életükkel – ugyanígy az iskolai tanulók sem feltétlen azokban az országokban a legboldogabbak, ahol az iskolarendszer fejlett.

 

 

A későbbi életszakaszokban azonban már sokkal inkább hatással lesz az emberek sorsára, hogy gyermekkorukban milyen tudást kapnak otthon és az iskolában. Lannert Judit és Holb Éva a kötetben*Lannert Judit, Holb Éva: Jó pap holtig tanul, avagy a PIAAC felnőtt írásbeliség vizsgálat tanulságai a PIAAC nemzetközi felnőttkori kompetenciavizsgálat eredményei alapján megállapítják, hogy

az, hogy valaki mit tud, és mit tud azzal kezdeni, erősen befolyásolja az életben való boldogulás esélyeit.

Az elhelyezkedési esélyeket és a kereseteket Magyarországon különösen erősen befolyásolja a matematikai műveltség és az iskolai végzettség. Az országban ráadásul a családi háttér különösen erős összefüggésben áll a felnőttkori kompetenciákkal, illetve az OECD-tagállamok közül az egyik legnagyobb szakadék itt mérhető az alacsony és magas iskolai végzettségűek képességeit tekintve (ráadásul ez a fiatal felnőttek körében jóval szélesebb, mint az idősebb generációknál). Aggasztó adat továbbá, hogy a magyar korai iskolaelhagyók olvasási készségei messze alulmúlják az OECD-átlagot, miközben a lemorzsolódók arányát nem sikerült az utóbbi évtizedben mérsékelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint 80 ezer tanulót fenyeget a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolábólA kormánynak köszönhetően csak 16 éves korukig kell várniuk, hogy kudarcokkal tele otthagyhassák az iskolát.

Mindezek ellenére a magyar munkaerő képzettsége és kompetenciája sok szempontból felülmúlja az OECD-átlagot – érdekesség például, hogy a középkorosztály és az idősebb nők matematikai tudása messze a tagállamok átlaga fölött alakul Magyarországon, ahogy a legmagasabb végzettségűek képességei is átlagon felüliek. Ugyanakkor ezek

az előnyök jórészt kihasználatlanok maradnak a munkaerőpiacon

a kellően komplex munkát igénylő állások hiányában, még a régió többi országához képest is. Vagyis a munkaerő fejlesztése mellett a benne rejlő potenciál kihasználásán is dolgozni szükséges ahhoz, hogy növekedhessen a termelékenység és a jóllét.

Cseh Gergely tanulmányában*Cseh Gergely: A magyar társadalom digitális felkészültsége európai uniós és tengerentúli összehasonlításban Magyarország digitális felkészültségét vizsgálva is hasonló következtetésre jut, már ami az erőforrások kihasználtságát illeti: sok minden adott már a számítógépesítéshez és ezáltal a hatékonyság növeléséhez, azonban a rendelkezésre álló, viszonylag színvonalas technológiai háttér kiaknázásában még bőven van hova előrelépni. Ezen a téren az emberek tudása is fejlesztést igényel, de a vállalkozások és a közintézmények működésében is több teret kell adni a digitális szolgáltatásoknak a digitalizáció különböző területeit jellemző DESI-pontok tükrében.

 

 

Visszatérve az egyének életkilátásaira, az elöregedő társadalmakban egyre kritikusabb kérdés, hogy az idősödő csoportok meddig tudnak aktívak maradni a munkaerőpiacon. Az időskori munkavállaláshoz amellett, hogy a nyugdíjkorhatár közelében álló lakosságnak is képesnek kell lennie az egyre gyorsabban változó szakmatartalmak követésére, jó egészség is szükséges.
 

Branyiczki Réka elemzése*Branyiczki Réka: Az aktív idősödés egyéni tényezői – Az egészségi állapot és a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon és Európában szerint az aktív időskorra vonatkozó esélyeket jócskán korlátozza a magyar népesség uniós összehasonlításban meglehetősen kedvezőtlen egészségi állapota. Igaz, az elmúlt 15-20 évben javult az idősek egészsége, de ahhoz nem elég gyors ütemben, hogy a nemzetközi rangsorok végéről sikerüljön elmozdulni: az 57 év feletti lakosság szubjektív és objektív egészségi mutatói Magyarországon nemcsak a nyugat-, de a közép-kelet-európai államokhoz képest is rosszabbul alakulnak.

Ez az egészségromlás vélhetően a felnőttkor során következett be, a megfigyelt idősek ugyanis hasonló arányban tartották magukat egészségesnek gyermekkorukban Európa-szerte. A posztszocialista régióban tapasztalható markánsabb egészségromlás azonban valószínűleg nemcsak a betegségeknek, hanem a rendszerváltás okozta társadalmi-gazdasági sokkhatásoknak is betudható.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeglepő, de úgy érezzük, hogy rengeteget javult az egészségünkMindössze négy olyan ország van az EU-ban, ahol nagyobb mértékben nőtt a magukat egészségesnek érzők átlagéletkora 2005 óta.

Az időskori aktivitást jó darabig a korkedvezményes és rokkantnyugdíjak sem ösztönözték, amelyek jórészt a rendszerváltás után munkanélkülivé válók ellátását célozták. A 2000-es évek közepétől, de különösen 2010 után azonban egyre inkább a középkorú és idősebb lakosság foglalkoztatására irányultak a kormányok intézkedései. Ennek meg is lett az eredménye, mára

az idősebbek gyors felzárkózást követően közel olyan arányban dolgoznak Magyarországon, mint az Európai Unióban.

 

Igaz, a nyugdíj lehetősége még mindig meglehetősen népszerű opció a magyarok körében, az 57-64 évesek közel háromnegyede amint lehet, befejezné a munkát, míg ez az arány 50 százalék körül alakul Közép-Kelet-Európa többi részén és a nyugati országokban is.

Az időskori munkavégzés esélyét Branyiczki számításai az egészségi állapot Európa-szerte hasonló mértékben befolyásolja, ugyanakkor Magyarországon kiemelkedő jelentősége van az iskolai végzettségnek és a gyerekkori körülményeknek is. Vagyis ismét kiderül, hogy milyen fontos a jó minőségű iskolarendszer: még ha a hatása 10-12 éves korban nem is igazán érzékelhető a gyerekek jóllétén, legkésőbb a munkaerőpiacra lépéskor megtapasztalják a fiatalok, és utána egész életük során érzékelni fogják. Sőt, a boldogulásukat az állam azzal is segítheti, ha olyan munkahelyek létrejöttét ösztönzi, amelyekben ténylegesen kamatoztatni tudják a képességeiket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-EurópáhozA magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaságEurópa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-eA mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Adat egészség iskolázottság jóllét társadalmi riport Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Fontos

Hobot Péter
2021. szeptember 18. 16:25 Világ

Az arab világ alapjait változtatja meg az afganisztáni kivonulás

A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.

Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Jandó Zoltán Stubnya Bence
2021. szeptember 17. 06:44 Vállalat

Kozmetikázhatják a tízmilliárdos veszteséget, amit Mészáros Lőrinctől vállalt át az állam

Hatalmasat fordult idén az energiaszektor, és ennek köszönhetően nyár végén elkezdhetett nyereséget termelni az évek óta veszteséges Mátrai Erőmű.