Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. október 9. 10:11 Adat

Szijjártó szerint élen járunk a klímaharcban, az adatok szerint Európa hátsó felében vagyunk

Szerdán adták át a győri Audi-gyár tetejére épített napelemparkot, amelynek avató ünnepségén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy “Magyarország élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben, ezt mindenfajta nagyképűség és túlzás nélkül állíthatjuk”. Szijjártó ezt az állítást arra alapozta, hogy Magyarország szerinte a világ azon 21 országa közé tartozik, amely tavaly úgy tudta növelni gazdasági teljesítményét, hogy közben folyamatosan csökkentette a károsanyag-kibocsátását.

A kijelentés után megkérdeztem a KKM-et, hogy ezt milyen adatokra alapozzák, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az Európai Unió károsanyag-kibocsátást elemző programja (EDGAR) adatai mindenesetre nem támasztják alá a miniszter kijelentéseit (bár a KKM válaszainak hiányában még az sem teljesen egyértelmű, hogy a miniszter mit nevez folyamatos csökkenésnek”).

Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás*az üvegházhatású gázok mintegy 80 százaléka szén-dioxid. tavaly ugyan valóban csökkent, de ennek jelenlegi mértékével még az EU-ban is alig férünk be a legjobb 21 közé (miközben a Világbank adatai szerint egy tagállamnak sem csökkent a GDP-je).

Szijjártó Péter beszéde az Audi logisztikai központjában. Fotó: Krizsán Csaba/MTI

Az EDGAR adatai szerint tavaly 67 olyan ország volt, ahol csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, és ezek közül csak nyolc országban nem nőtt a gazdaság*Argentína, Bermuda, Haiti, Hong Kong, Mexikó, Venezuela, Curacao, Hongkong és Zimbabwe.. 2019-ben tehát összesen 59 országban volt gazdasági növekedés a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése mellett.

Az Európai Unióban átlagosan 4 százalékkal csökkent az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás 2018-ról 2019-re, ettől jelentősen elmarad a -0,4 százalékos magyarországi adat. Finnországban, Dániában és Németországban 6-8 százalékkal csökkent az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, a környező országok közül Bulgáriában, Csehországban, Szlovéniában, Romániában vagy Ukrajnában is nagyobb arányú csökkenés volt.

 

Az uniós országok közül egy országban csökkent Magyarországnál kisebb mértékben a kibocsátás (Ciprus), öt országban pedig nőtt (Málta, Horvátország, Svédország, Ausztria és Lettország).

Az IEA adatai kedvezőtlenebb képet mutatnak, ez alapján ugyanis tavaly minimálisan nőtt Magyarország szén-dioxid-kibocsátása. 2018-ban 45,6 megatonna, tavaly pedig 45,7 megatonna volt az összes kibocsátás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellenBár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Az átlagos uniós polgárokhoz képest ezzel együtt alacsonyabb egy átlagos magyar szén-dioxid-kibocsátása. Az egy főre jutó uniós átlag tavaly 6,47 tonna szén-dioxid volt, míg a magyar 5,51.

 

A magyar politikában visszatérő kommunikációs panel, hogy Magyarországnak a méretéből fakadóan lényegében semmi jelentősége nincs a klímaváltozással kapcsolatban. Ezzel érvelt már az imázsát a környezetvédelemre építő Áder János köztársasági elnök és az elnöki hivatal egyik vezetője is.

Magyarország karbonlábnyoma valóban elenyésző, de ez az országok döntő többségéről ugyanígy elmondható*Mindössze 18 olyan ország van a világon, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása önmagában meghaladja a globális emisszió 1 százalékát., és nyilvánvalóan minden egyes emberről is. Ha azonban saját szerepünk bagatellizálása és az önfelmentés helyett abból indulunk ki, hogy egy átlagos magyar mennyire járul hozzá a klímaváltozáshoz, már kevésbé tűnik jelentéktelennek a kibocsátásunk.

Ahogy korábban is írtunk róla, egy átlagos magyar karbonlábnyoma meghaladja a globális átlagot. Bár a különbség nem jelentős, az elmúlt 10 évben növekedett. 2010-ben egy átlagos magyar állampolgárra 7 százalékkal több szén-dioxid-kibocsátás jutott a világátlagnál, tavaly ez 12 százalékos különbségre nőtt.

Adat károsanyag-kibocsátás klímaváltozás szén-dioxid kibocsátás Szijjártó Péter Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2022. október 3. 04:34 Adat, Pénz

A világ legmagasabb adóival sújtja a magyar kormány a minimálbért keresőket

Nemcsak az egyedülállók, hanem a családok is magas elvonásokkal szembesülnek, ha nem keresnek kifejezetten sokat, és maximum két gyereket nevelnek.

Jandó Zoltán
2022. október 1. 16:53 Adat, Pénz

Többet drágult idén 19 élelmiszer, mint az előző 20 évben összesen

A kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.

Csanádi Marcell
2022. szeptember 30. 09:43 Adat, Élet

A COVID-járvány az egészséggazdaságtan szemüvegén át

Az elmaradt szűrések miatt sok, kezdeti stádiumban lévő daganatos megbetegedés maradt rejtve az orvosok elől.

Fontos

Stubnya Bence
2022. október 7. 04:34 Pénz, Vállalat

Hiába emelnek bért év közben is, megeszi a magyar fizetéseket a drágulás

A kétarcúvá váló munkaerőpiacon az emberek egy része már annak is örül, ha megmarad a munkahelye. Az infláció miatt elszállnak a bérigények, ebből jövőre nagy konfliktusok, de brutális reálbércsökkenés is lehet.

Hajdu Miklós
2022. október 6. 11:47 Közélet

A zaporizzsjai erőmű körül dúló harcok megmutatták az atomerőművekkel kapcsolatos legnagyobb dilemmát

A fosszilis üzemanyagárak növekedésével megnőtt az atomenergia vonzereje, ugyanakkor Zaporizzsja esete jól mutatja, hogy a reaktorok mennyire kitettek a háborús fenyegetésnek.

Pálos Máté
2022. október 5. 16:48 Közélet

Egy dolog, hogy elértéktelenedett a bérük, de össze is omlott az oktatás körülöttük

Bár a tanárbéreket még 2014-ben fagyasztotta be a kormány, évtizedes tendenciák jutottak el nagyjából mostanra arra a pontra, ahonnan már nincs visszaút, ahol már nincs veszítenivaló.