Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. október 9. 10:11 Adat

Szijjártó szerint élen járunk a klímaharcban, az adatok szerint Európa hátsó felében vagyunk

Szerdán adták át a győri Audi-gyár tetejére épített napelemparkot, amelynek avató ünnepségén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy “Magyarország élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben, ezt mindenfajta nagyképűség és túlzás nélkül állíthatjuk”. Szijjártó ezt az állítást arra alapozta, hogy Magyarország szerinte a világ azon 21 országa közé tartozik, amely tavaly úgy tudta növelni gazdasági teljesítményét, hogy közben folyamatosan csökkentette a károsanyag-kibocsátását.

A kijelentés után megkérdeztem a KKM-et, hogy ezt milyen adatokra alapozzák, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az Európai Unió károsanyag-kibocsátást elemző programja (EDGAR) adatai mindenesetre nem támasztják alá a miniszter kijelentéseit (bár a KKM válaszainak hiányában még az sem teljesen egyértelmű, hogy a miniszter mit nevez folyamatos csökkenésnek”).

Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás*az üvegházhatású gázok mintegy 80 százaléka szén-dioxid. tavaly ugyan valóban csökkent, de ennek jelenlegi mértékével még az EU-ban is alig férünk be a legjobb 21 közé (miközben a Világbank adatai szerint egy tagállamnak sem csökkent a GDP-je).

Szijjártó Péter beszéde az Audi logisztikai központjában. Fotó: Krizsán Csaba/MTI

Az EDGAR adatai szerint tavaly 67 olyan ország volt, ahol csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, és ezek közül csak nyolc országban nem nőtt a gazdaság*Argentína, Bermuda, Haiti, Hong Kong, Mexikó, Venezuela, Curacao, Hongkong és Zimbabwe.. 2019-ben tehát összesen 59 országban volt gazdasági növekedés a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése mellett.

Az Európai Unióban átlagosan 4 százalékkal csökkent az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás 2018-ról 2019-re, ettől jelentősen elmarad a -0,4 százalékos magyarországi adat. Finnországban, Dániában és Németországban 6-8 százalékkal csökkent az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, a környező országok közül Bulgáriában, Csehországban, Szlovéniában, Romániában vagy Ukrajnában is nagyobb arányú csökkenés volt.

 

Az uniós országok közül egy országban csökkent Magyarországnál kisebb mértékben a kibocsátás (Ciprus), öt országban pedig nőtt (Málta, Horvátország, Svédország, Ausztria és Lettország).

Az IEA adatai kedvezőtlenebb képet mutatnak, ez alapján ugyanis tavaly minimálisan nőtt Magyarország szén-dioxid-kibocsátása. 2018-ban 45,6 megatonna, tavaly pedig 45,7 megatonna volt az összes kibocsátás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellenBár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Az átlagos uniós polgárokhoz képest ezzel együtt alacsonyabb egy átlagos magyar szén-dioxid-kibocsátása. Az egy főre jutó uniós átlag tavaly 6,47 tonna szén-dioxid volt, míg a magyar 5,51.

 

A magyar politikában visszatérő kommunikációs panel, hogy Magyarországnak a méretéből fakadóan lényegében semmi jelentősége nincs a klímaváltozással kapcsolatban. Ezzel érvelt már az imázsát a környezetvédelemre építő Áder János köztársasági elnök és az elnöki hivatal egyik vezetője is.

Magyarország karbonlábnyoma valóban elenyésző, de ez az országok döntő többségéről ugyanígy elmondható*Mindössze 18 olyan ország van a világon, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása önmagában meghaladja a globális emisszió 1 százalékát., és nyilvánvalóan minden egyes emberről is. Ha azonban saját szerepünk bagatellizálása és az önfelmentés helyett abból indulunk ki, hogy egy átlagos magyar mennyire járul hozzá a klímaváltozáshoz, már kevésbé tűnik jelentéktelennek a kibocsátásunk.

Ahogy korábban is írtunk róla, egy átlagos magyar karbonlábnyoma meghaladja a globális átlagot. Bár a különbség nem jelentős, az elmúlt 10 évben növekedett. 2010-ben egy átlagos magyar állampolgárra 7 százalékkal több szén-dioxid-kibocsátás jutott a világátlagnál, tavaly ez 12 százalékos különbségre nőtt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat károsanyag-kibocsátás klímaváltozás szén-dioxid kibocsátás Szijjártó Péter Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. június 21. 11:51 Adat, Pénz

A magasabb fizetéseket már nem emelik annyira, mint az alacsonyabbakat

Elszakadt egymástól az átlag- és a medián keresetek növekedése, de nem olyan mértékben, de a jövedelmi egyenlőtlenségek érdemben nem változtak.

Hajdu Miklós
2024. június 19. 13:51 Adat

Háromszázezer dolgozó hiányozhat addigra, ameddig a kormány szerint plusz 500 ezernek kéne munkába állnia

Háromszázezer dolgozó hiányára számít 2030-ra a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése.

Jandó Zoltán
2024. június 18. 10:38 Adat

Jó eséllyel újabb csúcsot dönt a héten a hazai napelemes áramtermelés

Hétfőn nagyon közel voltunk hozzá, hogy az idén hatodszor is megdőljön a hazai napelemes villamosenergia-termelés rekordja.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.