Szijjártó szerint élen járunk a klímaharcban, az adatok szerint Európa hátsó felében vagyunk
Szerdán adták át a győri Audi-gyár tetejére épített napelemparkot, amelynek avató ünnepségén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy “Magyarország élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben, ezt mindenfajta nagyképűség és túlzás nélkül állíthatjuk”. Szijjártó ezt az állítást arra alapozta, hogy Magyarország szerinte a világ azon 21 országa közé tartozik, amely tavaly úgy tudta növelni gazdasági teljesítményét, hogy közben folyamatosan csökkentette a károsanyag-kibocsátását.
A kijelentés után megkérdeztem a KKM-et, hogy ezt milyen adatokra alapozzák, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az Európai Unió károsanyag-kibocsátást elemző programja (EDGAR) adatai mindenesetre nem támasztják alá a miniszter kijelentéseit (bár a KKM válaszainak hiányában még az sem teljesen egyértelmű, hogy a miniszter mit nevez “folyamatos csökkenésnek”).
Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás*az üvegházhatású gázok mintegy 80 százaléka szén-dioxid. tavaly ugyan valóban csökkent, de ennek jelenlegi mértékével még az EU-ban is alig férünk be a legjobb 21 közé (miközben a Világbank adatai szerint egy tagállamnak sem csökkent a GDP-je).
Szijjártó Péter beszéde az Audi logisztikai központjában. Fotó: Krizsán Csaba/MTI
Az EDGAR adatai szerint tavaly 67 olyan ország volt, ahol csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, és ezek közül csak nyolc országban nem nőtt a gazdaság*Argentína, Bermuda, Haiti, Hong Kong, Mexikó, Venezuela, Curacao, Hongkong és Zimbabwe.. 2019-ben tehát összesen 59 országban volt gazdasági növekedés a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése mellett.
Az Európai Unióban átlagosan 4 százalékkal csökkent az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás 2018-ról 2019-re, ettől jelentősen elmarad a -0,4 százalékos magyarországi adat. Finnországban, Dániában és Németországban 6-8 százalékkal csökkent az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, a környező országok közül Bulgáriában, Csehországban, Szlovéniában, Romániában vagy Ukrajnában is nagyobb arányú csökkenés volt.
Az uniós országok közül egy országban csökkent Magyarországnál kisebb mértékben a kibocsátás (Ciprus), öt országban pedig nőtt (Málta, Horvátország, Svédország, Ausztria és Lettország).
Az IEA adatai kedvezőtlenebb képet mutatnak, ez alapján ugyanis tavaly minimálisan nőtt Magyarország szén-dioxid-kibocsátása. 2018-ban 45,6 megatonna, tavaly pedig 45,7 megatonna volt az összes kibocsátás.
Az átlagos uniós polgárokhoz képest ezzel együtt alacsonyabb egy átlagos magyar szén-dioxid-kibocsátása. Az egy főre jutó uniós átlag tavaly 6,47 tonna szén-dioxid volt, míg a magyar 5,51.
A magyar politikában visszatérő kommunikációs panel, hogy Magyarországnak a méretéből fakadóan lényegében semmi jelentősége nincs a klímaváltozással kapcsolatban. Ezzel érvelt már az imázsát a környezetvédelemre építő Áder János köztársasági elnök és az elnöki hivatal egyik vezetője is.
Magyarország karbonlábnyoma valóban elenyésző, de ez az országok döntő többségéről ugyanígy elmondható*Mindössze 18 olyan ország van a világon, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása önmagában meghaladja a globális emisszió 1 százalékát., és nyilvánvalóan minden egyes emberről is. Ha azonban saját szerepünk bagatellizálása és az önfelmentés helyett abból indulunk ki, hogy egy átlagos magyar mennyire járul hozzá a klímaváltozáshoz, már kevésbé tűnik jelentéktelennek a kibocsátásunk.
Ahogy korábban is írtunk róla, egy átlagos magyar karbonlábnyoma meghaladja a globális átlagot. Bár a különbség nem jelentős, az elmúlt 10 évben növekedett. 2010-ben egy átlagos magyar állampolgárra 7 százalékkal több szén-dioxid-kibocsátás jutott a világátlagnál, tavaly ez 12 százalékos különbségre nőtt.
Adat
Megfeleződött a gyilkosságok száma Magyarországon, Ausztriában ötödével nőtt
Alacsony szintről, de Svédországban, Dániában és Ausztriában nagyot nőtt a gyilkosságok száma. Régiónkban csökkenés jellemző, az élen Romániával.
Egyre csak öregedő magyar autópark mellett pörgött fel a használtpiac
Ahogy megnőtt a lakosság reáljövedelme, elkezdte bepótolni az elmaradt autóvásárlásokat. Az állomány fiatalodásához azonban több új kocsi kellene.
Az egész fejlett világnál többet költ Ausztria szociális célokra
Gazdaságarányosan 75 százalékkal költ többet Ausztria a szociális védelem céljaira, mint hazánk, így abszolút összegekben még nagyobb a különbség.
Fontos
Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?
Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.
Kevesebb pénzt adna a kormány a Demján Sándor Program nyertes cégeinek
Az 1+1-nevű részt az utolsó pillanatban 1,25+0,75-re módosíthatják, így a nyertes pályázóknak nem adnának annyi támogatást, amennyit ígértek.
Könnyebb hozzájutni a 3+3 milliós felújítási ingyenpénzhez, és van még belőle bőven
Egymást érik az otthonfelújítási programmal kapcsolatos könnyítések, lassan talán kiismerik a potenciális pályázók a lehetőségeket.
