Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. október 19. 09:30 Vállalat

A Wizz Air szembe ment a norvég jóléti állammal, de kénytelen meghátrálni

Egészen különleges helyzetbe került Norvégiában az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb magyar gyökerű vállalkozása, a Wizz Air. Ritka, hogy egy kelet-európai vállalat a világ egyik leggazdagabb országának belső piacát célozza meg, most azonban ez történt.

A Wizz Air piacszerzési kísérlete körüli vita annyira eldurvult, hogy a norvég miniszterelnök bojkottot ígért a légitársaság ellen, egy napilap szerkesztőségi véleménycikkben állt ki a cég ellen, egy miniszter pedig olyan szavakkal minősítette Váradi József vezérigazgatót, amelyeket a magyar politikában nehezen lehetne elképzelni egy külföldi befektető esetében.

A konfliktus abból ered, hogy októberben a Wizz Air bejelentette, Olaszország után Norvégiában is lesznek belföldi járatai. A légitársaság Oslóban nyit bázist és három norvég városba (Bergen, Tromso és Trondheim) indít járatokat novembertől, amellyel leginkább Európa egyik legnagyobb fapados társaságának, a Norwegiannek, illetve a részben dán és svéd állami tulajdonban lévő Scandinavian Airlines-nak jelenthet konkurenciát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa legnagyobb fapadosa lett a Wizz Air – vak vagy bátor a cég?Valószínűleg részben kényszer az agresszív terjeszkedés a magyar alapítású légitársaságnak, de ettől még bejöhet.

Az ellentétet az váltotta ki, hogy a Wizz Air visszautasította a norvég szakszervezetek követelését a kollektív szerződés megkötésére. A Wizz Air közismerten nem pártolja a szakszervezeti mozgalmakat, amikor Romániában 2014-ben szakszervezetet alapítottak az ottani dolgozói, 19 embert rúgtak ki, a Legfelsőbb Bíróság későbbi döntése alapján törvénytelenül.

A Wizz Air lépését élesen bírálta a legnagyobb norvég szakszervezeti csoport, az ötmilliós országban 900 ezer taggal rendelkező LO. Több tagszervezete bojkottra szólított fel a Wizz Air ellen, és erre Váradi is keményen reagált. Egy dán újságnak adott interjújában a szakszervezeteket gyerekesnek, Norvégiát pedig nacionalistának és protekcionistának nevezte.

A szakszervezetek nem az én világom. Elég ránézni azokra a légitársaságokra, amelyeket szakszervezetek foglaltak el, az összes a csőd szélén áll

– mondta az interjúban Váradi. Szerinte a szakszervezetek rontják a cégek hatékonyságát, és ennek leginkább a munkavállalók és az adófizetők a vesztesei, mert sokan vesztik el a munkájukat, a bajba jutó cégeket pedig az államnak kell kisegítenie. Váradi a Wizz Airt “szakszervezetek nélküli légitársaságnak” nevezte, és azt mondta, nyugodtan bojkottálják a szakszervezetek a Wizz Airt, őt ez nem érdekli.

Váradi József, a Wizz Air ügyvezetõ igazgatója a légitársaság századik repülőgépének köszöntésén 2018-ban. Fotó: Kovács Tamás/MTI

Az interjú után az LO vezetője azt mondta Váradiról, hogy komoly hiányosságai vannak a norvég vállalati modellel kapcsolatban.

Norvégiában a társadalmi különbségek alacsonyak, a bizalom pedig nagy. A bizalom kulcsfontosságú lenne egy olyan ember részéről, aki utasokat szállít több kilométeres magasságban. Ez egy tiszteletlen támadás a dolgozók és a jogaik ellen

– mondta Hans-Christian Gabrielsen. Egy másik szakszervezeti vezető pedig arról beszélt, hogy Váradinak csak a saját pénztárcája számít, a Wizz Air pedig “folytatja a frontális támadását a norvég modell” ellen.

Norvégiában (mint ahogy a többi skandináv országban is) Kelet-Európához képest hihetetlenül magas a szakszervezeti tagok száma és a kollektív szerződések elterjedtsége. A skandináv kapitalizmus egyik fontos alapköve a munkáltatók, az állam és a munkavállalók közötti hosszú távú háromoldalú megállapodások rendszere, amely a kiszámíthatóság és a magas színvonalú állami szolgáltatások biztosítéka.

A munkavállalók érdekvédelmi képviseletét a szakszervezetek látják el, Norvégiában jelenleg minden második munkavállaló szakszervezeti tag, és a dolgozók háromnegyede kollektív szerződés szerint végzi a munkáját. A Wizz Airhez hasonló megközelítést elsősorban ezért értékelhetik úgy, hogy az szembe megy az ország gazdasági modelljével.

Váradi érvelése viszont természetesen azon alapszik, hogy az erős szakszervezet és a kollektív szerződés általában a munka törvénykönyvénél előnyösebb helyzetbe hozza, és oda be is betonozza a dolgozókat, és így sokkal kisebb mozgásteret hagy a cégvezetésnek a drasztikus változtatásokra, amelyekre válság esetén szükség lehet.

A norvég miniszterelnök, Erna Solberg a parlamentben beszélt arról, hogy a Ryanairhez hasonlóan a Wizz Airrel sem fog repülni a dolgozói önszerveződés tiltása miatt. A munkaügyi miniszter, Henrik Asheim pedig azt mondta, hogy Váradi nem érti meg és nem ismeri el a norvég dolgozói világot. Szerinte Váradi nézetei a szakszervezetekről “finoman szólva is nagyon idegenek” tőlük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtven európai légitársaságból öt éli túl a következő éveketVáradi József tizenöt éve, a Wizz Air alapítása óta irányítja a légitársaságot, ami mára az egyik legeredményesebb ultrafapados lett Európában. A menedzsert a cég és az iparág kilátásairól faggattuk.

Úgy tűnik, a kockázatvállaló kelet-európai vállalat és a norvég jóléti állam eltérő társadalomszemléletéből fakadó konfliktus az utóbbi javára dől el. A norvég újságok legalábbis így értelmezik a Váradi-interjú után két nappal kiadott Wizz Air-közleményt. A korábbi harcias álláspontnál békülékenyebb hangvételű írás szerint a Wizz Air teljes mértékben tiszteli a norvég vállalati modellt és a törvénynek megfelelően jár el, azaz nem tagadja meg a dolgozók önszerveződési jogát.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat fapados légitársaságok légiközlekedés norvégia váradi józsef wizz Air Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. június 12. 19:09 Vállalat, Világ

Milliókkal drágulhatnak a kínai autók Magyarországon az új vámok miatt

Csorbulhat a kínai elektromos autók árelőnye az európai modellekhez képest, de teljesen nem fog eltűnni.

Jandó Zoltán
2024. június 10. 16:05 Vállalat

Hatmilliárdos kedvezménnyel szabadulna az állam a nyakán maradt Dunaferr-leánycégtől

Miközben a dunaújvárosi acélmű új tulajdonosa bejelentette kokszoló kemencéinek leállítását, az állam másodszor is nekifutott egy nyakán maradt kereskedőcég eladásának.

Hajdu Miklós
2024. június 7. 13:27 Közélet, Vállalat

Megtartja magának az állam Ferihegyet, vagy beszáll oda is a NER?

Teljesült a kormány évek óta hangoztatott célja, de a korábbi állami felvásárlások alapján nem lenne meglepő, ha tulajdonostársként baráti üzletemberek is megjelennének.

Fontos

Gergely Péter
2024. június 15. 17:33 Pénz

Berobbant a csok plusz, megint nagyon fogynak a támogatott lakáshitelek

Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.