Jó esély van arra, hogy a részvénypiacokon elkezdődött egy új éra, ahol a jelen nem annyira rózsás gazdasági helyzetét teljes egészében ignorálja a jövőkép.
A különadók megléte miatt nagyon nehéz befektetői, elemzői vagy éppen alapkezelői szempontok alapján beértékelni egy céget.
A jegybank és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium csatájának eredménye jelentősen megrövidít sok hazai megtakarítót, akiknek jó része még csak nem is tud erről.
A gazdasági szereplők várakozásai nem éppen arra mutatnak, hogy bíznának a magyar fizetőeszközben, ez pedig a mi pénztárcánkat terheli.
El kellene dönteni, mi a fontosabb: a gazdasági növekedés fenntartása vagy letörni az inflációs várakozásokat. Az utóbbi ugyanis teljesen elszabadult.
Az Alteo tankönyvi példája annak, hogyan lehet a nulláról felépíteni egy céget, bevonva a tőkepiac szereplőit is a finanszírozásba. A részvényesek most kaptak egy ajánlatot.
Magyarország jelenleg csak drágábban juthat rövidtávú dollárhitelhez, mint Ukrajna. Ha nem lép sürgősen valamit a magyar állam, abból hatalmas borulás lesz.
A jegybank elnöke elég sokat hivatkozott arra az elődjére, akinek a hetvenes években sikerült recesszióba löknie a gazdaságot.
Ha lesz is társadalmi hőzöngés a rezsiharc feladása miatt, amíg el nem kezdődik a fűtési szezon, a lakosság többsége szinte semmit nem fog érzékelni a potenciális plusz költségekből.
A kiigazításra szükség volt, a befektetőknek ennek ellenére nem tetszett. Miért történhetett ez?