Hírlevél feliratkozás
Elek Péter
2023. január 17. 15:22 Pénz

Lehet idén magyar növekedés, de nagy ára lesz

(A szerző a Dialóg Befektetési Zrt. befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Alapkezelői szempontból 2022 nagyon rossz év volt, sok szempontból sokáig emlékezetes. Nem csak tőkepiaci szempontból sajnos, megtörtént egy olyan esemény is, amire épeszű ember nem számíthatott, és ami nemcsak rövid, de legalább középtávon átrendezi a gazdasági és politika viszonyokat a világon: Oroszország február 24-én megtámadott egy szuverén európai államot, Ukrajnát, és közel 11 hónappal a háború kitörése után sem látszik, hogy ennek a szörnyűségnek mikor és hogyan lehet vége.

Tavaly mind a részvény-, mind a kötvénypiacok rosszul teljesítettek, és amit 2023-ra meg lehet fogalmazni, az véleményem szerint nem sokkal jobb, mint ami 2022-ben történt. Ezt ráadásul úgy mondom, hogy bízom benne, nem tör ki újabb háború nagyobb országok között, mert annak következményei beláthatatlanok lennének. Inflációs szempontból talán már túl vagyunk a csúcson, az elmúlt hónapok adatai alapján egy lassú csökkenési trend elképzelhető a fejlett országokban. De a felfelé mutató kockázatok továbbra is magasak, a lassuló infláció nem kis részben annak köszönhető, hogy a nyersanyagárak jelentősen korrigáltak az év második felében. És ott van még ugye az ár-bér-spirál, amitől a legtöbb közgazdász fél, nagy kérdés, ez hogyan alakul.

A gazdasági növekedés továbbra is gyenge lesz. Az elég egyértelmű, hogy az európai gazdaság recesszióban lesz 2023-ban. Az amerikai gazdaság egyelőre erősebbnek tűnik, nagy valószínűséggel plusz nullával le tudják hozni a következő évet, a kínai gazdaság pedig a korábbi évtizedekhez képest jóval alacsonyabb szinten, de nőni tud.

A részvénypiacok alakulását két nagy folyamat határozza meg: meddig emel az amerikai (meg a többi vezető) jegybank, és a munkaerő bérköltsége mennyire fogja érinteni a profitrátákat. Egyik sem néz ki jól.

A tőkepiacok ezeket nagyjából már beárazták, én két olyan további veszélyforrást látok, amit még nem, ugyanakkor komoly veszélyt jelenthetnek akár növekedési, akár inflációs szempontból.

Az egyik a kínai gazdaság. Az elmúlt évtizedekben hozzászoktunk, hogy a kínai gazdaság állandóan két számjegyű mértékben nő, és ez húzza magával a teljes világgazdaságot. Most, amikor világgazdasági szinten is komoly lassulás előtt állunk, a háború mint faktor beláthatatlanul meg fogja változtatni a globalizáció eddigi menetét, a kínai pedig az elmúlt 15 év gazdaságpolitikai váltása ellenére még mindig gyártó gazdaság. Sokat tettek a gazdasági modellváltásért, hogy beruházásorientált növekedésből fogyasztásit alakítsanak ki, de a fejlett országoktól még nagyon messze van Kína. Aztán ott van még a még kínai mértékben is gigantikus adósságot görgető ingatlanfejlesztő szektor és az árnyékbankrendszer problémája.

Ezek a kockázatok önmagukban is komolyak, de a zéró-Covid-intézkedések feladása nyomán olyan mértékű megbetegedési hullám söpör végig az országon, ami már a (gazdasági növekedési) számokban jól fog látszani. Az amúgy finoman fogalmazva megbízhatatlan kínai statisztikai adatokban persze ez nem feltétlenül fog megjelenni, de a globális piac miatt a beszállítói láncoknál le fog csapódni. Ahogy az árakban is: ha pár tíz millió kínai munkás kiesik a munkaerőpiacról, az ellátási láncokban hiány keletkezhet.

A másik nagy félelmem egy általános adósságválság kialakulása. Az amerikai jegybank – szerintem túlzott – kamatemelési politikája nem csak a helyi lakosság hitelfelvételét drágítja meg. Persze elsírom magam, amikor azt olvasom, hogy Joe bácsi már nem tudja finanszírozni a nyolcadik, befektetési célra vett házát a 15 éves csúcsra szökő amerikai jelzálogkamatok miatt, de valahogy jobban érdekel, hogy a világ többi része hogyan fog tudni reagálni a magas dollárkamatokra. Egy szóban: szarul.

Főleg a fejlődő piacok (komplett Afrika például), illetve az EU úgynevezett periféria országai (Olaszország, Spanyolország), meg a közép-európai országok. Ahogy a 10 évvel ezelőtti görög államadósság-paránál láttuk, elég, ha csak pár ország kerül közel a fizetőképesség határához (vagy kér konkrétan átütemezést), olyan nincs, hogy csak egy országot vesznek elő. Ilyenkor mindegyik ország, amelyik a kalapban van, fertőzött lesz, olyan szempontból legalábbis biztosan, hogy brutális mértékben megnő a kockázati prémium, amit a befektetők elvárnak a finanszírozásért.

Hogy át tudjuk vezetni a történetet a magyar gazdaságra: a magyar CDS (Credit Default Swap*Lényegében az államcsőd elleni biztosítás költsége – a szerk.) tavaly az év vége felé 180 bázispont (1,8 százalék) volt, a befektetők ekkora kockázati prémiumot vártak el a magyar kötvényektől. Ugyanez a CDS-érték a görög válság idején meghaladta a 600 pontot (6 százalékot). Ha idáig emelkedne a magyar CDS, az több mint 4 százalékpontos hozamemelkedésnek felelne meg. Pedig 2022 a magyar kötvénypiacon amúgy is horror volt, amit a befektetők az elmúlt hét (!) évben megkerestek magyar kötvényen, azt szépen vissza is adták. Fixed income, amúgy így hívják ezt az eszközosztályt. Ezek alapján helyénvalóbb lenne fixed outcome-nak*Rögzített mértékű bevétel (haszon) helyett kiadás (veszteség) – a szerk. hívni.

A magyar gazdaság kilátásaira átnyergelve: a magyar várakozások két szempontból térnek el az eddig leírt világgazdasági várakozásoktól. Az egyik, hogy a magyar gazdaság valóban túlfűtött volt, és most is az, keresleti oldalon. A másik, hogy az inflációs pálya el fog térni a többi országétól. Mind a kormány, mind a jegybank számításai szerint 2023-ban a növekedés pozitív lesz. Lehet. El lehet érni. A nagy kérdés, hogy megéri-e. A plusz nullás növekedéshez a belső keresletet kellene ugyanis továbbra is magas szinten tartani, ami viszont pont ellentmond az infláció elleni harcnak.

Persze, jönni fognak majd az EU-s pénzek, ez adhat egy erős puffert, de valahogy el kellene dönteni, mi a prioritás: a gazdasági növekedés fenntartása vagy letörni az inflációs várakozásokat. Utóbbi ugyanis totál kiszabadult a palackból. A benzinársapka elengedésével gyakorlatilag a következő 12 hónapra borítékolni lehet a két számjegyű inflációs adatokat, és klikkvadászként leírom, hogy

a januári inflációs szám simán kezdődhet hármassal. Ami 30 százalékos inflációt jelent.

A kínálati oldal a piacgazdaság korában mindig januárban árazott át az elmúlt 30 évben. 2022 persze olyan szempontból is unikális volt, hogy havi, sőt heti átárazásoknak is szemtanúi lehettünk, de van egy csomó termék a fogyasztói kosárban, aminek az ára az átlagos inflációhoz képest alig nőtt. Például a söré. Aminek ugyan csak 1,7 százalék a súlya a fogyasztói kosárban, de amennyivel drágább az energia- és munkaerőköltség, és ezt átárazzák januárban, az bizony ennél az egy terméknél 40 százalékos áremelkedést jelentene.

A magyar gazdaság teljesítményét amúgy a legnagyobb mértékben az javíthatná, ha sikerülne visszaállítani a befektetői bizalmat. Eljátszani könnyű volt, megszerezni nehéz lesz. Össze kellene rakni egy hiteles gazdaságpolitikai csomagot, ami rövidtávon az egyensúly fenntartására vonatkozik, ez az elsődleges prioritás, a növekedés pedig másodlagos. Mindezt persze piaci alapon, ahol is állam a legkevésbé mászik bele feleslegesen a gazdasági folyamatokba.

Aki abban a hiszemben volt, hogy 2022 ultra nehéz év volt, annak érdemes felkészülnie arra, hogy 2023 sem lesz könnyebb. Nem fogunk unatkozni, az biztos.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a forint árfolyama az igazi horror a magyar pénzpiaconMagyarország jelenleg csak drágábban juthat rövidtávú dollárhitelhez, mint Ukrajna. Ha nem lép sürgősen valamit a magyar állam, abból hatalmas borulás lesz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz árstabilitástól még 2023 végén is fényévekre leszünkHa nem következik be érdemi fordulat a növekedési szerkezetben, reális veszély, hogy a magyar gazdaság beragad a magas inflációs környezetbe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem tetszik a külföldi befektetőknek a kormány kiigazító csomagja?A kiigazításra szükség volt, a befektetőknek ennek ellenére nem tetszett. Miért történhetett ez?

Pénz adósságválság gazdasági növekedés infláció Kína magyar gazdaság magyar gdp Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Fabók Bálint
2023. január 31. 09:27 Közélet, Pénz

Egyre inkább csak Magyarországról és Oroszországról szól a közép-európainak szánt bank

Csehország és Szlovákia a napokban lépett ki, és hamarosan Bulgária és Románia is ki fog a budapesti székhelyű IIB-ből, amelyet az USA ki akart szorítani.

Fabók Bálint
2023. január 27. 04:34 Pénz, Vállalat

Kis alföldi faluból indult, ma már százezrek előtt villog Ferrarijaival a legkülöncebb magyar multimilliárdos

Top 50-es magyar milliárdos még nem engedte be annyira a nyilvánosságot a magánéletébe, mint az életéről milliós nézettségű videókat posztoló Jákob Zoltán.

Stubnya Bence
2023. január 26. 17:28 Pénz

A régió többi fizetőeszközéhez képest is nagy menetelésben van a forint mostanában

A gázhelyzet javulása és az uniós pénzek körüli hírek is hozzájárultak ahhoz, hogy a napokban újra a 390-es szint alá ment a forint euróval szembeni árfolyama.

Fontos

Pálos Máté
2023. február 2. 04:34 Közélet

Nem szaladt volna bele az Erasmus-pofonba a kormány, ha van fék és ellensúly

Néha talán még a kormánynak sem jönne rosszul, ha lenne valamilyen fék a brüsszeli fal előtt, ennek hiányában marad az elhúzódó csata az Európai Bizottsággal.

Kolozsi Ádám
2023. február 1. 17:17 Élet, Közélet

Februári tavaszi szünettel és júliusi vizsgákkal spórol a rezsin több nagy egyetem

Rendkívüli intézkedésekkel próbálják elérni a kormány által elvárt 25 százalékos megtakarítást. Kérdés, hogy nem kell-e majd emiatt kötbért fizetniük a gázszolgáltatónak.

Jandó Zoltán
2023. február 1. 04:35 Adat, Vállalat

Miért kapjuk négyszer drágábban az orosz gázt, mint a csehek?

Szijjártó Péter szerint az orosz gázszerződés árképlete sokkal kedvezőbb, mint a korábbi. Azzal az árképlettel azonban az elmúlt két évben több mint ezermilliárd forintot spóroltunk volna.