Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. augusztus 21. 17:07 Állam, Pénz

Az uniós támogatások 100 százalékát kiosztotta már a kormány, de az EU csak az ötödét utalta

Szélsebes tempóban hívja le Magyarország az európai uniós támogatásokat. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 8923 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre, amit a kormány lényegében el is költött.

Pontosabban a gyakorlatban még nem fizette ki ennek az összegnek a nagy részét, csupán felcímkézte. Közel kilencezer milliárd forintról lehet tudni, hogy melyik céghez, vagy szervezethez fog kerülni. A legfrissebb adatok szerint egészen pontosan 8960 milliárd forint sorsáról döntött Magyarország, vagyis ennyi pénzről szerződtek a pályázókkal.*Az önmagában normális, hogy egy tagállam több pénzt ítél oda, mint ami járna, mert a projektek egy része úgysem fog megvalósulni. Ezzel az adott tagállam elkerülheti az uniós forrásvesztés veszélyét.

Ebből június végéig már 5271 milliárd forintot ki is fizettek, ámde ennek csak egy töredékét, nagyjából 1500 milliárd forintot utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság – derült ki egy parlamenti válaszból, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium adott Tóth Bertalan MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére.

Magyarul 3771 milliárd forintot a magyar kormány a hazai költségvetés terhére előlegezett meg a pályázaton nyertes cégeknek.

 

Ennek az oka, hogy az Európai Bizottság rengeteg ügyben vitában áll a magyar kormánnyal az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban. Ezeket a vitákat vélhetően még idén fel fogják oldani, igaz, várhatóan lesz némi magyar forrásvesztés is. Egy vitás kérdésben a kormány már meghátrált júliusban, és megszüntette a Miniszterelnökség és az ÉSZ-ker Zrt.-vel, illetve az SBGK Ügyvédi Irodával kötött 3,5 milliárd forintos tanácsadói szerződést.

Emellett rendszerszintű problémákat is lát az Európai Bizottság Magyarországon, például hogy indokolatlanul szűkítették a közbeszerzések körét, sok esetben elmaradt a nyílt eljárás meghirdetése. A bizottság 29 projektet nézett át tavaly szúrópróbaszerűen, és ebből 24 esetben találtak szabálytalanságot az ellenőrök.

Az is nyitott kérdés, hogy ha a kormány ilyen brutális sebességgel hívja le az uniós támogatásokat, azok milyen hatékonysággal hasznosulnak. Erős a gyanú, hogy a pénzek egy részét a kormány elégeti – vagy legalábbis hagyja elégni -, pedig az uniós gazdaságfejlesztési támogatások elsődleges célja, hogy megteremtsék a későbbi növekedés lehetőségét. Ez az előző, 2007-2013-as uniós támogatási időszakban sem sikerült.

Az Orbán-kormány megrendelésére készült KPMG-tanulmány arra jutott, hogy az előző hétéves ciklus forrásait hatékonytalanul költötte el a magyar állam. A tanulmány legfontosabb megállapításai szerint az uniós támogatások nélkül csökkent volna a GDP, a beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt, az EU-s források nélkül a gazdaság lényegében összeomlott volna.

 

Magyarország mohósága – legalábbis ami az uniós forrásokat illeti – kiugróan magas. A kelet-európai tagállamok közül egyedül hazánk volt az egyetlen ország, amely lényegében 100 százalékban kiosztotta papíron a pénzt. Olyan gyorsan költötte el a magyar kormány a pénzt, hogy az Európai Bizottság még csak a projektek húsz százalékát fizette ki a brüsszeli testület adatai szerint.*Eltérés van a magyar kormány és az Európai Bizottság adatai között. Míg előbbi arról számolt be, hogy Brüsszel a támogatások 17 százalékát utalta el, addig a bizottság 20 százalékos kifizetési arányt tart nyilván.

A második helyezett Lettország is csak az uniós támogatások 62 százalékáról döntött. Az uniós támogatások organikus, vagyis feltételezhetően hatékony felhasználási gyakorlatáról Észtország és Litvánia példája árulkodik. A balti államokban az uniós támogatások 60, illetve 51 százalékáról döntöttek, és a felét – 28, illetve 26 százalékát – fizette ki a bizottság.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a magyarok álltak rá az uniós padlássöprésre a régióbanKét év alatt eldöntötte a kormány, hogy melyik cégek kapják meg az összes uniós támogatást.

Az uniós forrásokat egyfajta felzárkóztatási támogatásként kapják a tagállamok. Nem tűnik végiggondolt gazdasági stratégiának, hogy a kormány az ötvenes évek padláskisöprésére emlékeztető sebességgel esett neki az EU-s pénzeknek. A hatékony felhasználás sokkal inkább az alapos pályáztatás, és a projektek megvalósításának szigorú nyomon követésével érhető el, és úgy tűnik, hogy a többi tagállam ebbe az irányba mozdult el.

A gyors forráslehívás egyetlen előnye, hogy a pénzek megjelennek az adott évi makrogazdasági statisztikákban. Azt látni, hogy nőnek a beruházások, és emelkedik a GDP. Politikai szempontból előnyös ez, mert a kabinet úgy adhatja el, hogy a mostani kormány tevékenységének köszönhető a gazdasági növekedés, pedig abban a legnagyobb szerepet az uniós pénzek beáramlása játssza.

Mivel a támogatásokat nem hatékonyan költi el a kabinet, ez a növekedési pálya csak addig tartható fent, amíg továbbra is érkeznek az uniós pénzek. Erre 2022 után is van esély, igaz, a mostani elképzelések szerint negyedével kevesebb összeget kap Magyarország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenkinek sem érdeke, hogy jól költsük el az uniós pénzeketAz országnak ugyan ez tenne a legjobbat, de a kormányt, az Európai Bizottságot és a cégeket sem érdekli, mennyire hatékonyan használtuk fel a forrásokat. Ezért marad minden a régiben.

A kormánynak elemi érdeke, hogy minél hamarabb megkapja az Európai Uniótól a támogatási összegeket, hiszen a költségvetési hiány már 104 százalékon állt az idei első félévben. Vagyis hat hónap alatt többet költött a kormány, mint amennyi pénzt tervezett kiadni a 2018-as év egészében. A kormány konkrétan célprémium kifizetését ígérte az EU-s pénzekkel foglalkozó minisztériumi dolgozóknak akkor, ha sikerül idén közel ezer milliárd forintnyi számlát kifizettetni az Európai Bizottsággal.

Állam Pénz európai bizottság kormány uniós tagállamok uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Váczi István
2018. november 21. 10:16 Állam

Egy szörnyű év egyik legrosszabb napján vannak túl a befektetők

Az utóbbi hetekben a tőzsdéken már megszokottá vált az árfolyamok ide-oda csapkodása, de tegnap az amerikai piacokon nemcsak a részvények estek, hanem egyebek mellett az olaj és a kriptodevizák is.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 20. 12:50 Élet

A magyar iskolarendszer még mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint 10-15 éve

Bár számos reform történt a közoktatásban, a kétezres évek problémáinak jelentős része még mindig aktuális.

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.