Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. május 4. 15:54 Állam

Kicsattanóan derűlátó lett a kormány, ami veszélyes lehet

A kormány idén és a rákövetkező négy évben is négyessel kezdődő GDP-növekedést vár, derült ki a tegnap közzétett konvergenciaprogramból (pdf). Ez nagyon sok, az utóbbi évtizedben csak 2014-ben és 2017-ben sikerült elérni vagy meghaladni a 4 százalékos szintet. Ha hihetünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, 2022-re már ötvenezermilliárd forintnál is több lesz folyó értéken az országban megtermelt hozzáadott érték.

De mennyire reális ez? Az biztos, hogy a kormány hirtelen sokkal optimistább lett, 2017 végén még ők is lényegesen gyengébb növekedéssel számoltak*A 2017 végi prognózis megegyezik a tavaly áprilisi konvergenciaprogram számaival.. Pedig az NGM már a korábbi prognózisával is kirívóan derűlátó volt, a többi mértékadó intézmény (IMF, Európai Bizottság, OECD, sőt, a kormánnyal szorosan együttműködő Magyar Nemzeti Bank is) egyértelmű lassulást várnak a legfrissebb előrejelzéseik szerint.

 

Az IMF becslése szól a leghosszabb időhorizontra, és ahogy telik az idő, annál gyengébb növekedést jósol Magyarországnak a valutaalap. 2022-re például már majdnem kétszer akkora bővülést vár az NGM, mint az IMF.

Ez nem független attól, hogy az IMF április végén megjelent világgazdasági kitekintése szerint most lehet a világgazdaság a ciklus csúcspontján, mivel rengeteg fejlett ország a potenciális növekedési üteme felett bővül, és az ilyen időszakok általában nem tartanak a végtelenségig. Közben rengeteg kockázat leselkedik a globális gazdaságra, a populista protekcionizmustól kezdve az óriásira nőtt hitelállományon át a várható kamatemelésekig. Az ilyen fajta kockázatok és a várható lassulás különösen érzékenyen érinti a világgazdaságnak nagyon erősen kitett országokat, mint amilyen Magyarország. Az NGM ezzel szemben arról ír a konvergenciajelentésben – többek között az IMF fél évvel korábbi jelentésére hivatkozva -, hogy a világgazdaság “érett szakaszában” van a növekedés szempontjából, és ugyan vannak kockázatok, de a külső folyamatok alapvetően “támogató környezetet” teremtenek a magyar növekedésnek.

A most megjelent hiperoptimista előrejelzés azért is meglepő, mert az NGM-et nem lehetett egyoldalú vagy pontatlan előrejelzésekkel vádolni, ha több évet vetünk össze, nem olyan rossz a track rekordjuk. Az alábbi ábrán azt lehet látni, hogy az utóbbi években hogyan alakultak a kormány GDP-növekedési jóslatai, és ehhez képest milyenek lettek a valós számok.*A “tényadat” az adott évben jelentett hivatalos GDP-növekedést mutatja, a “ksh” sor pedig a későbbi felülvizsgálatok utáni számokat.

 

A 2011-es, még a Matolcsy-féle elemzőgárda által készített konvergenciaprogram az egyetlen igazán durva mellélövés (2012-re 3 százalékos GDP-bővülést vártak, pedig, mint később kiderült, 1,6 százalékkal csökkent), a 2014-es GDP-növekedést ezzel szemben nagyon alábecsülték, még a 2014 tavaszán megjelent előrejelzésben is. A többi évben már kisebbek az eltérések, tehát eddig biztosan nem voltak módszeresen túl optimisták a becslések.

A kormány amellett számol ilyen lendületes, négy százalék feletti növekedéssel, hogy közben még a költségvetési politika is megszorító lenne: 2022-re 0,5 százalékra csökkenne a deficit az idei évre várt 2,4-ről, nagyrészt a kiadások visszafogása miatt. Emellett az EU-s pénzek is várhatóan csökkennek: idén a GDP 3,1 százaléka lehet az EU-s bevételekkel ellentételezett programokra kiadott pénz, ami 2022-re 0,8 százalékra eshet az NGM szerint.

Meglepően optimista felvetésnek tűnik, hogy a jelenleg is igen magas külkereskedelmi többlet tovább emelkedjen, ha egyszer nő a belső fogyasztás. A kormány a magyar potenciális növekedés szempontjából is rózsaszínűen látja a világot: hiába a tragikus demográfiai helyzet, a korlátozott migráció és a megcsappant munkaerőtartalék, még öt év múlva is bővülő munkaerőt várnak. Amellett, hogy a tőkeállomány is emelkedni fog – főleg az állami beruházások növekedése miatt -, még a termelékenység is őrült módon javul majd – derült ki a jelentésből.

 


Önmagában nem probléma, hogy a kormány mindenki másnál pozitívabban látja a hazai és a globális növekedést. Csakhogy a túl optimistán megjelölt költségvetési bevételi tervek visszaüthetnek, ha végül nem jönnek be: könnyen kiderülhet, hogy a kormány túltervezte a kiadásokat. Arról pedig már van tapasztalat, hogy ez a kormány nem éppen a növekedést leginkább segítő reformokat valósítja meg, amikor megszorításokra van szükség.

Állam Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2018. szeptember 19. 06:53 Állam

Ezermilliárdos kaland lehet a varsói gyorsvasút magyar szakasza

Új pályára lesz szükség, ha a varsói gyorsvasút magyar szakaszát 250 km/óránál nagyobb sebességre akarják építeni. A költség 1100 milliárd forint körül lehet.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.