Valóra válhat a BRICS-országcsoport évek óta rebesgetett bővülése, Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírséget kapott meghívást a következő évi csatlakozásra a jelenleg öt országból − Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság − álló tömörülésbe. Kérdés, hogy a Föld népességének már eddig is meghatározó részét magába foglaló országcsoport jelentősége a bővüléssel miként változik. Erre azért nehéz válaszolni, mivel az országoknak meglehetősen más a politikai elképzelése és a fejlődési üteme is. De néhány statisztika segít az eligazodásban.

Az alapvetően a nyugati hegemónia ellensúlyozására törekvő egyesülés országaiban él az össznépesség mintegy 41 százaléka, és ez az arány várhatóan 46 százalék fölé emelkedik az új tagállamok belépésével a Visual Capitalist elemzése szerint. A távolabbi jövőt illetően fontos körülmény, hogy a csatlakozó országok között akad, amelyik lakossága meglehetősen gyors iramban növekszik, Etiópia például az évi 2,5 százalékos népességnövekedéssel az egyik leggyorsabban népesedő országnak számít.

A GDP-termelésben ehhez képest jóval kisebb súlya van a BRICS-nek, ami a bővüléssel sem változik meg érdemben a csatlakozó országok alacsony fejlettségének köszönhetően. A csoportosulás kilátásai viszont ebben a tekintetben is alapvetően kecsegtetők, a legfejlettebb demokratikus országok csoportját, a G7-et jórészt Kína és India gazdasági növekedésének köszönhetően a vásárlóerőparitáson mért GDP adatok tekintetében már megszorongatta a BRICS.

Az olajkitermelés tekintetében viszont megnő a BRICS súlya a közel-keleti országok belépésével. A kitermelésben első Egyesült Államokat Szaúd-Arábia és Oroszország követik a rangsorban, de Kína és a csatlakozó arab országok is meghatározó szereplők.

A fosszilis energiahordozók piacán meghatározóvá váló tömb egyik törekvése épp ezen helyzet kihasználásához kapcsolódhat. Kína igyekszik a jüan, mint nemzetközi fizetőeszköz súlyát megnövelni, amivel kapcsolatban részsikereket el is ért: Oroszország nemzetközi tranzakciói során a dollár és az euró helyett a jüan hódít a háború óta, és tavaly megkezdte az egyeztetést Szaúd-Arábiával a dolláralapú elszámolás jüanalapúra váltásáról, amit a távol-keleti ország általánossá tenne az olajpiacon.

A dollár kulcsszerepe ellen Brazília elnöke, Luiz Inacio Lula da Silva is felszólalt a múlt héten a johanessburgi BRICS-csúcson, igaz, ő egy közös valuta létrehozását vetette fel a BRICS-országokat az egymás közötti kereskedelem és befektetések lebonyolításához. A BRICS-országok reakciói mindenesetre jól mutatják az egyértelmű közös célok hiányát:

• a dél-afrikaiak közlése szerint a BRICS-valuta nem szerepel a csúcstalálkozó napirendjén,
• júliusban India külügyminisztere is tagadta a BRICS-valuta ötletét, ám a csúcstalálkozó előtt azt mondta, hogy a nemzeti valuták kereskedelmének fellendítését megvitatják,
• Vlagyimir Putyin elmondta, hogy szóba kerül a találkozón a tagországok közötti kereskedelem átállítása a dollárról a nemzeti valutákra,
• Kína nem kommentálta az ötletet. Hszi Csin-ping elnök a csúcstalálkozón a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjáról beszélt.

Az országok közötti kapcsolatokat ráadásul éles konfliktusok is terhelik. Például az India és Kína között húzódó határvonal 3440 kilométeres részét évtizedes vita övezi, aminek nyomán még a közelmúltban is elfordultak összecsapások, 2020 júniusában halálos áldozattal járó harc bontakozott ki − a két ország vezetői ebben az ügyben is egyeztettek Johannesburgban, ám a diplomáciai távolságot jól szemléleti a kínai távközlési- és techcégek Indiából való kitiltása is.

Az új tagállamok között is akad feszültség, Irán és Szaúd-Arábia hagyományos ellenségeskedése tavaly ősszel majdnem háborúig fajult. A konfliktus azonban Kína hathatós közreműködésének köszönhetően nem eszkalálódott, helyette megállapodás született, amivel a távol-keleti ország az Egyesült Államok rovására erősíthette a pozícióját a Közel-Keleten.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja sem kedvez az egységnek, Vlagyimir Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben a háborús bűnei miatt, és mivel a Dél-afrikai Köztársaság részese a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának, az orosz elnök nem utazott az ottani csúcstalálkozóra. Oroszország helyzete ráadásul azért is különös, mert a BRICS-tagsága mellett felfüggesztett részese a G8-csoportnak (ez a G7 kiegészítése Oroszországgal), sőt, a G20-csoport az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió mellett valamennyi mostani BRICS-tagot, továbbá Argentínát és Szaúd-Arábiát is magába foglalja − a következő G20-csúcs szeptemberben lesz az indiai Új-Delhiben, ahonnan Putyin szintén a letartóztatásától tartva távol marad.

A BRICS-országok érdekei a csoport bővülését tekintve is eltérők. Elsősorban a Kína és Oroszország nyerhet az új tagok felvételével a Guardiannek nyilatkozó szakértő szerint, Kína ugyanis tovább erősítheti nemzetközi szerepét, Oroszország továbbá lefaraghat a háború miatti elszigeteltségéből. Eközben Brazília és India noha elkötelezettnek tűnik a bővítés mellett, aligha lehet biztos abban, hogy az új szereplők és Kína mellett fenn tudja tartani szavának erejét a szervezetben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOroszország rákapott a jüanra, annak minden hátrányával együttA nyugati pénzügyi szankciók kivetése óta az orosz külső elszámolásokban és a belső pénzpiacon is hódít a kínai fizetőeszköz, míg a dollár és euró használata mérséklődik. A kínai függés azonban hasonló kockázatokkal jár, mint a dollárhegemónia.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat BRICS dollár gazdaság kőolaj-kitermelés Olvasson tovább a kategóriában