Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2023. március 24. 04:34 Adat

Miközben a kormány szerint nincs alternatívája az orosz gáznak, szép csendben megindult a kiváltása

Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, közérthetően mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.

Teljesen átalakult 2022-ben Magyarország földgázellátásának útvonala. Egy 2021-es megállapodás eredményeként az addigi legfontosabb ukrán útvonalat kiváltotta a déli, Szerbia felől befutó vezeték. Ám nem a teljes import terelődött át ide: jelentősen nőtt azoknak a vezetékeknek is a forgalma, amelyek nem (vagy legalábbis nem kizárólag) orosz gázt juttatnak el az országba. Azaz láthatóan megindult a beszerzési források bővítése, az orosz gáz legalább részleges kiváltása.

Dél és kelet

Bár a gázbeszerzés diverzifikációja hosszú évek óta sokat hangoztatott cél volt, ám tényleges előrelépés itthon és uniós szinten sem igazán történt ezen a területen az elmúlt években.  Magyarországon ugyan jelentős szállítási kapacitások épültek ki, (Szlovénia kivételével már minden szomszédos országgal van vezetékes kapcsolatunk), ezek nagy része azonban az energiaválság előtt szinte egyáltalán nem volt kihasználva*Legalábbis fizikai gázáramlás nem nagyon volt a csöveken, az árakra lehetett hatása azzal, hogy bővítette a beszerzési lehetőségek számát és irányát.

A krízis előtti három évben, 2019 és 2021 között a beérkező gáz durván 70 százaléka az ukrajnai vezetékhálózaton érkezett Magyarországra, többnyire közvetlenül, esetenként Szlovákia érintésével. A maradék szűk egyharmad pedig szinte teljes egészében Ausztriából. Bár ez utóbbi elvileg nyugati gáz is lehetett volna, jellemzően az osztrák vezetéken is orosz molekulát kaptunk.

Minden bizonnyal erre alapozza a kormányzat azt a narratívát, hogy az orosz gáznak itthon nincs alternatívája. Ahogy azonban a fenti ábrán is látszik: ez nem igaz. Az, hogy 2022 előtt nem használták ki az egyéb – nem orosz eredetű energiahordozó eljuttatására is alkalmas – útvonalakat, nem jelenti azt, hogy nem is lehet ezeken nagy mennyiségben gázt behozni. Tavaly pedig különösen látványossá vált, hogy bizony tudunk Oroszországon kívül máshonnan is importálni.

Románia, Horvátország, Szlovákia

A hazai földgázellátás útvonalában az első jelentős változás 2021 őszén történt. Ekkor lépett életbe az oroszokkal kötött új hosszútávú megállapodás, amelyben a magyar fél vállalta, hogy a jövőben nem Ukrajna irányából, hanem Szerbián keresztül vásárol a Gazpromtól. Ennek komolyabb jelentősége az ukránok szempontjából volt, akik így elestek a gáz szállításáért kapott tranzitdíjtól (ebből akkor komoly vita is kerekedett a magyar és az ukrán kormány között). Magyar részről mindössze annyi változott, hogy az oroszok nem Beregdarócra az ukrán, hanem Kiskundorozsmára, a szerb határra szállították le a gázukat.

Igen ám, de a szerb útvonal nem váltotta ki teljesen a korábban Ukrajnán keresztül érkező behozatalt. Miközben utóbbi részesedése – ahogy erről már volt szó – 70 százalék körül alakult az előző években, tavaly az összes behozatalnak csak a 44 százaléka jött Szerbia irányából. Hasonló esetekben (tehát amikor az Ukrajnán keresztüli szállítások visszaestek) a korábbi években az osztrák, vagy a szlovák útvonal lépett be nagyobb mennyiséggel. Ezúttal azonban nem elsősorban ez történt.

Bár a jelentős részben szintén orosz gázt biztosító Ausztria felől befutó vezeték részesedése nőtt a behozatalban, mennyiségben azonban 2022-ben sem szállítottak a megszokottnál több gázt Magyarországra abból az irányból. A hagyományos útvonalak helyére így – ahogy ez a fenti ábrán is látszik – részben olyanok léptek, amelyek korábban nem igazán voltak kihasználva.

Tavaly Románia és Horvátország felől is 1-1 milliárd köbméternyi gáz érkezett Magyarországra, ami jelentős növekedés a korábbiakhoz képest, azaz már 2022-ben is megindult egyfajta diverzifikáció a beszerzési forrásokban

– mondta Szokodi Gábor, FGSZ Kereskedelem és Üzletfejlesztés igazgatója a Magyar Energiakereskedők Szövetségének konferenciáján. Ez a mennyiség tényleg látványos ugrás: 2020-21-ben a két útvonalon összesen durván 800 millió köbméter futott be, azaz éves szinten a tavalyi mennyiség kevesebb, mint negyede. Ez azért fontos, mert – a G7-nek nyilatkozó szakértők szerint – Horvátországból egyértelműen nem orosz gáz érkezik, míg Romániából jöhet ugyan orosz eredetű energiahordozó, de ott sem feltétlenül ez az általános, hiszen keleti szomszédunknak elég jelentős saját kitermelése is van.

Emellett az ősszel Szlovákia felől is felpörgött a behozatal, ráadásul úgy, hogy az előző években megszokottal ellentétben innen sem egyértelműen orosz energiahordozó jött. Bár a Gazprom Ukrajnán keresztül továbbra is szállít Szlovákiába, ez a gáz azonban tavaly nagyrészt Ausztria felé ment tovább, Magyarországra csak a háború kitörése utáni hetekben volt érdemi szállítás.

Október-november magasságában – ahogy erről a G7 is írt – viszont ismét megindult az import északról. Ez volt az az időszak, amikor Európában nem igazán lehetett hova tenni a gázt, mivel a fűtési szezon még nem kezdődött meg, a tárolók viszont lényegében megteltek, így az azonnali szállításra vásárolt gáz ára hatalmasat csökkent. Mivel itthon ekkor is voltak még szabad tárolói kapacitások, így elég jól lekövethetően kezdett el Szlovákia felől Magyarországra áramlani a nyugati eredetű olcsó földgáz, hogy aztán a kereskedők nálunk tárolják le azt.

Van alternatíva

A G7-nek nyilatkozó szakértő szerint a román és az osztrák szállításokról nehéz megmondani, hogy milyen arányban tartalmaznak orosz és milyen arányban más eredetű gázt, de az áramlási irányokból így is egyértelmű, hogy tavaly több energiahordozó érkezett Oroszországon kívülről, mint a korábbi években. A teljes import nagyjából 10-15 százalékára rúghat az a mennyiség, amit 2022-ben sikerült orosz forrásról másra cserélni. Ez nem azt jelenti, hogy a behozatal 85-90 százaléka továbbra is orosz eredetű, hiszen korábban is vásároltunk egyéb forrásból földgázt.

Mindezt ráadásul úgy sikerült elérni, hogy

az érintett vezetékek kapacitásának még mindig csak a töredékét használtuk ki.

Ausztria, Románia, Horvátország és Szlovákia felől éves szinten összesen több mint 13 milliárd köbméter gázt lehetne behozni az országba, 30 százalékkal többet, mint Magyarország teljes éves igénye. Márpedig ezekből az irányokból elvileg kivétel nélkül jöhetne nem orosz eredetű földgáz.

A kérdés legfeljebb annyi lehet, hogy a magyar határig hogyan jut el az energiahordozó északi, déli, vagy nyugati irányból. Itt valóban lehetnek szűk keresztmetszetek, amelyek megnehezítik az ellátást. Egyrészt azonban jellemzően ezeken az útvonalakon sem voltak kihasználva tavaly a szállítási kapacitások, másrészt 2022-ben rohamtempóban indult meg ezeknek a szűk keresztmetszeteknek a felszámolása.

Mindez azt jelzi, hogy teljesen reális esély lenne az orosz gáz kiváltására, vagy legalább a beszerzési források érdemi diverzifikálására. Kérdés, hogy politikai, üzleti szándék van-e rá.

A sorozat eddigi cikkei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét év alatt százszorosára drágult, majd hatodára értékelődött le a földgázEmberemlékezet óta nem volt olyan nyugalom a gázpiacon, mint az elmúlt hetekben. Ez azonban hamar változhat, az európai helyzet ugyanis továbbra sem stabil.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOroszország eldobta a gázfegyvertEgy évig játszottak a gáz árával az oroszok, mostanra azonban annyira keveset szállítanak Európába, hogy esélyük sincs érdemben felhajtani az árakat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatalmasat kaszáltak tavaly a gázon Európában az oroszok, de év végén jött az összeomlásKevesebb gázárt sokkal több pénzt kaphattak Európában az oroszok 2022-ben, mint a korábbi években. Tavaly év végén azonban már változott a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor most tényleg kiváltotta Európa az orosz gázt?A tavalyi év legnagyobb kérdőjele az volt, tudja-e Európa pótolni azt a gázmennyiséget, amit korábban Oroszországtól szerzett. Most már van rá válasz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország lett az orosz földgáz legnagyobb felhasználója EurópábanBár a hazai orosz gázimport is láthatóan visszaesett a háború kirobbanása óta, a csökkenés mértéke sokkal kisebb volt, mint Európa más országaiban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gázárak elszállásához a válság kezelésére hozott legjobb uniós intézkedés is hozzájárultIdén télen a tartalékok magas szintje hozott viszonylagos stabilitást a piacon, ennek azonban korábban nagyon masszívan megfizettük az árát.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat energia gáz Magyarország Oroszország rezsi Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. december 2. 12:12 Adat, Közélet

A felcsúti akadémia úgy kicentizte a tao-programját, mint egy jól belőtt közbeszerzést

Nagyon igyekeznek elkerülni a minisztériumot, de így előbb juthatnak hozzá a pénzükhöz.

Jandó Zoltán
2024. november 29. 11:11 Adat

Alaposan megtolják a novemberi forgalmat a fekete péntekek

Átlag fölött nőtt a kiskereskedelmi forgalom novemberben, amióta Magyarországon is elkezdtek akciózni fekete pénteken az üzletek.

Torontáli Zoltán
2024. november 27. 10:39 Adat, Közélet

Saját 57 százalékos minimálbér-emelését felejtette el Orbán Viktor, amikor a mostanit fényezte

Az első Orbán-kormány 2001-2002-ben lényegében megduplázta a minimálbért, most három év alatt lehet 40 százalékos az emelés, ha minden jól alakul.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. december 2. 06:06 Élet

Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?

A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.

Gajda Mihály
2024. december 1. 06:05 Pénz, Világ

A tengeri útvonal, amely Amerikának is egyre fontosabb

Az Egyesült Államok olajexportjának felfutásával egyre több szállítmány használja a Panama-csatorna mellett az Afrikát megkerülő útvonalat is.

Stubnya Bence
2024. november 30. 06:02 Podcast

„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” – mekkora a baj az európai autóiparban?

Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.