Elég látványosan elkezdett átrendeződni az elmúlt egy-két hétben a magyarországi gázbeszerzések iránya. Azon az útvonalon, amelyen egyértelműen orosz gáz érkezik, szép lassan csökken a mennyiség, miközben északról és nyugatról egyre több földgáz fut be. Az árak esése miatt ez egy teljesen logikus piaci folyamat, amely ugyanakkor rámutat arra, hogy a kormány fizikai orosz függőségről szóló érvelése nem igaz.
Évek óta nem jött ennyi gáz
A hétfő zsinórban a hetedik olyan nap volt, amikor 40 millió köbmétert meghaladó mennyiségű földgáz érkezett az országba. Ez nemcsak a háború kirobbanása óta, hanem azt megelőzően sem volt általános. Január és október eleje között mindössze két olyan nap volt, amikor a behozatal elérte ezt a szintet. Egy hétig folyamatosan pedig 2020 tavaszán sikerült utoljára fenntartani a napi 40 millió köbméteres importot.
Akkor azonban – ahogy a fenti ábrán is látszik – a Magyarországra érkező gáz nagy része ment is tovább, azaz csak tranzit volt. Ezzel szemben most szinte a teljes mennyiség az országban marad, ilyenre pedig még régebben, 2019-ben volt utoljára példa. Ez ráadásul már nemcsak a napi, hanem a havi adatokban is látszik: októberben minden jel szerint magasabb lehet az itt felhasznált vagy letárolt importgáz mennyisége, mint 2019 júniusa óta bármikor.
Mindezt ráadásul úgy sikerült elérni, hogy az orosz gáz legfontosabb útvonalán, Szerbia felől egyre kevesebb gázt kapunk. Ha nem is nagyon látványos a csökkenés, az októberben onnan befutó napi durván 17 millió köbméter jó 10 százalékkal kevesebb, mint amit augusztus-szeptemberben megszokhattunk.
Ezzel párhuzamosan viszont nőtt az Ausztria felől érkező import, és négy hónap szünet után újra megindultak a szállítások Szlovákia felől is. Az átrendeződés még szembetűnőbb, ha a beérkező gáz megoszlását nézzük: a déli útvonal részesedése a szeptemberi 50-70 százalékról 40 százalék környékére csökkent.
Az északi és nyugati útvonal forgalmának felélénkülése épp egybeesett a gáz tőzsdei jegyzésének bezuhanásával. Miközben szeptember végén az úgynevezett spot, tehát azonnali szállításra vonatkozó ár megawattóránként 200 euró körül mozgott, kedden már 30 euró alatt is járt. Ilyenre 2021 nyara óta nem volt példa. Azaz a tőzsdén jelenleg olcsóbban lehet vásárolni, mint az elmúlt közel másfél évben bármikor.
Az árak esésének több oka van, ráadásul ilyen mértékű zuhanás csak a spot árra jellemző. Ha valaki decemberi vagy januári szállításra szeretne vásárolni, akkor már 140 eurót kell fizetnie, de a novemberire is közel százat. Ennek magyarázata, hogy rövidtávra szinte egyáltalán nincs kereslet a piacon. A kedvező időjárás miatt a gázfogyasztás még nem kezdett el emelkedni, az európai tárolók viszont szinte tele vannak, így nem igazán lehet hova tenni a gázt. A szállítások azonban magas szinten maradtak. Szóval, bármennyire is hihetetlen, de időszakos túlkínálat alakult ki a piacon. Olyannyira, hogy még rövidebb, órás időtávon negatív is volt már a tőzsdei ár.
Ez a túlkínálat pedig kedvező helyzetet teremtett azoknak, akiknek van szabad tárolói kapacitásuk, vagy tudnak bérelni ilyet. Így ugyanis a spotpiacon vásárolva rövidtávon is nagy hasznot lehet elérni.
Márpedig Magyarországon még közel sincsenek tele a tárolók: bár a 82 százalékos telítettség a korábbi évekhez képest nem kevés, így is van még hely nagyjából 1-1,1 milliárd köbméternyi gáznak, és a tárolókba naponta durván 50 millió köbmétert el is lehet helyezni. Az előző két hétben fel is pörgött a betárolás: minden nap 20-30 millió köbméternyi gáz került a hazai létesítményekbe, szemben a megelőző néhány hétre jellemző 15-20-szal.
Mégis lehet nyugatról gázt hozni?
Ezt a többletet pedig, ahogy a vezetékek forgalmi adataiból is láthattuk, nem a déli – egyértelműen orosz -, hanem az északi és nyugati, tehát jó eséllyel más forrásból érkező gáz biztosította. Ez persze logikus is, hiszen az orosz szállítások nem azonnal követik a tőzsdei árakat, hanem néhány hónapos késéssel. Így
jelenleg sokkal olcsóbban lehet a spotpiacon, nyugatról gázt beszerezni, mint Oroszországból.
Ezt erősítik más határkeresztezők forgalmi adatai is. Az elmúlt napokban a korábbiaknál nagyobb mennyiséget szállítottak Németországból Csehországba, és a csehektől a szlovákok felé is. Azaz elég jól lekövethető, hogy a hazánkba befutó többlet egyértelműen nem orosz eredetű.
Persze azt nem tudjuk, hogy ki vásárolja nagy mennyiségben ezekből az irányokból a gázt. A nyugati import felpörgése azonban ismét elég jól rámutat a kormányzati kommunikáció egyik alapvetően hamis állítására.
A kabinet tagjai – különösen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – soha nem mulasztják el kiemelni, hogy az orosz gázra azért van szükség, mert vezetékek híján Magyarország máshonnan nem tud vásárolni. Ahogy azonban a mostani helyzet is mutatja, ez nem igaz. A jelenleg érkező mennyiség ugyan nem váltaná ki a teljes orosz importot, de egyrészt mind az osztrák, mind a szlovák vezeték kapacitása bírna ennél némileg nagyobb forgalmat is*bár az osztrák nem sokkal, másrészt technikailag egyéb belépési pontokon is lehet nem orosz gázt behozni*Arról nem is beszélve, hogy a gyakorlatban nem is feltétlenül kell az egész kontinensen keresztülutaztatni a gázt, ennek elkerülésére vannak megoldások a piacon..
Persze könnyedén kialakulhat olyan piaci helyzet Európában – és lényegében mindig ez volt a jellemző – hogy az orosz szállítások nélkül nincs elég gáz a kontinensen. Ez azonban nem magyar, hanem európai szintű függőséget jelent.
