Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. december 12. 07:15 Adat

Nem az étolaj vagy a liszt drágult leginkább a diszkontokban

A Központi Statisztikai Hivatal 2020 és 2021 novembere között kereken 6 százalékos drágulást mért az élelmiszereknél. Ez a hivatalos, szakmai alapokon nyugvó eredmény, egy olyan átlag, amely a különböző élelmiszerek árváltozásaiból egy reprezentatívnak tartott súlyozással (fogyasztói kosárból) jön ki. Az étolaj például a KSH szerint 26,9 százalékkal drágább most, mint egy éve, de ez a nagy áremelkedés csak egy bizonyos súllyal tolja fel az átlagot, míg más termékek lefelé húzzák, így jön ki a hivatalos átlag.

Mivel a G7-nél 2020 eleje óta minden hónapban monitorozzuk 42 alapvető termék bruttó fogyasztói árát, most már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy-egy kiragadott, de nem hivatalos statisztikai adattal árnyalhatjuk a világjárvány után meglóduló élelmiszerárakról kapott képet.

Az étolajat fentebb azért hoztuk elő, mert a KSH épp ezt említette a leginkább dráguló élelmiszernek, mi pedig hozzá tudjuk rakni a konkrét árakat, amelyeket az Aldiban és a Lidlben láttunk. Ezek szerint 2020. november 30-án mindkét diszkontban 429 forintért lehetett megvenni az akkor legolcsóbb napraforgó étolaj egy literjét, idén azonban az Aldiban már 599, a Lidlben pedig 649 forint alatt nem lehetett hozzájutni (adatfelvételünk módszertanát a mondat végén lévő csillagra kattintva lehet megnézni)*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

Az Aldiban tehát mi 40, a Lidlben pedig 51 százalékos (napraforgó) étolaj-inflációt tapasztaltunk.

Az alábbi grafikonon azt is megmutatjuk, hogy ez a drágulás a mi havi adatfelvételünk alapján az elmúlt 12 hónapban konkrétan hogyan jött össze:

Érdekes megnézni a liszt esetét is. A KSH friss adatai 20,2 százalékos drágulást mutatnak, ezzel szemben mi a két diszkontban egy éve 119 forintért láttuk az alapnak számító BL 55-ös kilogrammját, most viszont már 159 forint az egységes ára. Az a liszt tehát, amit véleményünk szerint hétköznapi értelemben leginkább „sima” lisztnek (nem rétes, nem kenyérnek való, nem teljes kiőrlésű stb.) tartanak a vásárlók,

jóval nagyobb mértékben, egészen pontosan 33,6 százalékkal drágult.

A BL-55-ös liszt egyébként annyira szabványos termék, hogy

  • tapasztalataink szerint az ára a hosszabb távú beszállítói szerződések következtében nagyon stabil, tényleg csak akkor változik, ha lejár a szerződés, vagy elszállnak a beszállítók költségei;
  • a három diszkont láncban (Aldi, Lidl és Penny Market), illetve a Tescóban is szinte mindig forintra ugyanannyiba kerül, azaz még bolttípus szerint sem ingadozik az ára;
  • és minden jel arra utal, hogy a nagy forgalmú diszkontok árképzése mérvadó a piacon, náluk olcsóbban aligha lehet lisztet árulni, a boltok ehhez próbálnak igazodni.

A KSH hivatalos mérése tehát biztosan jócskán eltér a miénktől, hiszen mi több mint másfélszer nagyobb lisztdrágulást láttunk a boltok polcain.

Az alábbi grafikonon azt is bemutatjuk, hogy az étolajhoz képest a liszt ára mennyire másképp, nem folyamatosan, hanem ugrásszerűen emelkedett: egyik pillanatról a másikra, és minden boltban mindig ugyanannyi volt az infláció.

Nálunk egyébként – kisebb meglepetésünkre – novemberben nem is az étolaj emelkedése vitte el a pálmát, hanem a spagetti és a kígyóuborka. A durum spagetti tészta egy kilogrammra vetített ára egy éve az Aldiban 298 forint volt, most 518 forintba kerül, ez majdnem 74 százalékos emelkedés (a Lidlben ugyanezen idő alatt 50 százalékkal ment fel az ára). A kígyóuborka darabja viszont a Lidlben egy éve még csak 199 forint volt, most 349, ez 75 százalékos drágulás (az Aldiban eközben csak 7 százalékos volt a zöldség árának emelkedése).

Az alábbi grafikonra a zöldségek-gyümölcsök éves árváltozását raktuk fel. Az adatok elég hektikus képet mutatnak, pedig a módszertanunk nem változott, az akciós árakat például sosem vesszük figyelembe.

Sokkal egységesebb képet mutatnak a húsok és a tojás. Amint arról korábban már írtunk, a sertéspárizsi a magyar élelmiszeripar csodaterméke, azt valahogy két éve mindig elő lehet állítani úgy, hogy az ára egy forinttal se emelkedjen. Nagyon kíváncsian várjuk, hogy a posztpandémiás inflációnak meddig tud még ellenállni.

A tejtermékek sertéspárizsija viszont a vaj, a diszkontokban a legolcsóbb verzió már régóta ugyanannyiba, kilónként 2490 forintba kerül. A 1,5 százalékos ESL tej esete pedig azért érdekes, mert ősidők óta 189 forintba került belőle egy liter, az utóbbi hónapban azonban 8,5 százalékkal megugrott, ráadásul a jelek szerint decemberben tovább emelkedett (cikkünk írásakor a Lidl például éppen 239 forintról kínálja akciósan 209 forintért), vagyis több mint 20 hónap stabilitás után száguld felfelé. Egyébként a zabital (amelyet azért monitorozunk, mert véleményünk szerint hosszabb távon a tehéntej elterjedt alternatívája lesz) 399 forintos ára majdnem két éve mozdulatlan, vagyis a két termék közötti árkülönbség elkezdett érdemben csökkenni.

A pékáruknál a liszt már említett 33,6 százalékos drágulása 22-23 százalékra szelídült, mire kenyér, zsemle vagy kifli lett belőle.

Végül néhány alapélelmiszer árváltozását mutatja az alábbi grafikon.

Végső soron mi jön ki ezekből az olykor meglehetősen eltérő plusz-mínusz értékekből? A 42 termékből álló listánkból természetesen saját fogyasztói kosarat is készítettünk (ennek összetétele a csillagra kattintva nyílik meg*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
), amelyet szintén minden hónapban levásárolunk.

Egy éve az Aldiban 16 353 forintot fizettünk a kasszánál, idén pedig 17 296-ot.

Ez 5,76 százalékos infláció, vagyis ezúttal a szubjektív mérésünk szinte teljesen megegyezik a hivatalos KSH-adattal.

A Lidlben egy éve 15 591 forint volt a kosarunk költsége, idén már 17 229 forintot fizettünk volna ugyanazért,

azaz ott 10,51 százalékos az általunk mért drágulás.

A kosarunk költségének alakulását szokás szerint az alábbi grafikonon mutatjuk be.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLiszt, cukor, olaj, tej, túró, tejföl - berobbant a drágulás a boltokbaItt van az infláció, amire számítottunk, a háztartásoknak a tejár masszív emelkedése fájhat a legjobban. Az otthon készített túrós palacsinta ma jóval drágább, mint egy éve.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Aldi élelmiszer infláció kiskereskedelem KSH Lidl liszt olaj Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.