Nem úgy szakadt ketté Európa a járványstatisztikák szerint, ahogy vártuk volna

A járvány terjedésének elvileg az emberek mozgását kellene követnie: nagyobb valószínűséggel bukkan fel a vírus olyan útvonalak mentén, ahol eleve több ember jár. Eszerint a betegség nagyjából az utazásokkal arányos gyorsasággal jutna el a központi régiókból a kevésbé központiakba, majd az eldugottabb területekre. A dolog mégsem ilyen egyszerű, sokkal több tényező határozza meg, hogy éppen hol alakul ki járványgócpont, még a véletlennek is szerepe lehet ebben.

Ezzel együtt érdekes, hogy a járványstatisztikákat elemezve világossá válik, hogy Európa éppen a szokásos, kelet-nyugati törvésvonal mentén szakadt ketté a covid lefutását nézve. A nyugati, északi és déli, illetve a keleti és balkáni országok csoportján belül több volt a hasonlóság, mint a két csoport országai között, annak ellenére, hogy alaphelyzetben a nyugati és a keleti országok között jóval nagyobb az utasforgalom.

Az egymillió lakosra jutó napi halálesetek hétnapos mozgóátlagain^*Azért ezt a mutatót elemeztük, mert a többi lehetséges mutatószám adatminősége sokkal megkérdőjelezhetőbb. A hivatalos regisztrált esetszámot például erőteljesen meghatározza a tesztelés és az akörüli protokoll, a kórházban ápolt betegek számát szintén érinti a kapacitás és az eljárásrend. jól látszik, hogy a visegrádi országok és – Szlovénia kivételével – a balkáni uniós tagállamok, valamint Lettország és Málta a járvány tavaszi hullámát még nagyobb számú áldozat nélkül megúszták, míg őszre már ebben az országcsoportban is jelentősen romlott a helyzet, a leginkább látványos módon Csehországban.

Hozzájuk képest Észak- és Nyugat-Európában, továbbá Lettország kivételével a Baltikumban, illetve Máltát leszámítva a mediterrán térségben a tavaszi hullám sokkal erősebb volt. Ugyanakkor ebben az országcsoportban szeptemberben és októberben többnyire még meg sem közelítették a halálozási statisztikák az áprilisban mért csúcsokat.

Hogy jobban át lehessen látni ezt az elkülönülést, megnéztük az egyes országok haláleseteinek változása közötti korrelációs együtthatókat^*A korrelációs együttható két adatsor összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken. is. A lenti ábra azt mutatja, hogy az unió egyes országainak halálozási idősora mennyire mozgott együtt március óta a több tagállammal, mennyire erős a kapcsolat: az erős piros szín szorosan összefüggő tendenciát jelöl, a kék viszont fordított viszonyt. (Ez az együtt mozgás nem feltétlenül utal arra, hogy a helyzet hasonlóan súlyos az egymással korreláló országokban: a halálesetek relatív megugrásának időzítése közötti hasonlóságról van szó.)

Ezeket a korrelációs együtthatókat arra is lehet használni, hogy az erősebb^*Ebben az esetben 0,66-os együtthatónál nagyobb. összefüggést mutató országokat összekapcsolva egy egyszerű hálózati ábrán mutassuk be a két csoportot. Itt balra látjuk a keleti és balkáni országok csoportját, jobbra pedig a nyugatiakat. A három balti ország érdekes módon háromfelé szakadt: Lettország a keletieknél, Észtország a nyugatiaknál, míg Litvánia egyfajta közvetítő szerepben a két csoport között van.

A többnyire keleti tagállamokat tömörítő csoporton belül Románia és Bulgária, illetve a visegrádi országok idősorai meglehetősen hasonlítanak egymáshoz. A román, bolgár és máltai tendenciákat tekintve érdekesség, hogy azok bizonyos fejlettebb európai országok járványgörbéihez képest kifejezetten ellentétesen alakultak. A nyugati csoportban az olasz és a spanyol görbe mutatja a legnagyobb hasonlóságot – emlékezetes módon éppen ebben a két országban tetőzött először a járvány tavasszal. Málta, Ciprus és Írország mutatja, hogy a szigetországok teljesen más helyzetben vannak a járvány kezelésénél, mint a szárazföldi országok (Japán, Tajvan és Új-Zéland sikertörténete szintén erre hívja fel a figyelmet).

A magyar és az osztrák járványgörbe közötti összefüggés ugyan pozitív, de kifejezetten gyenge. A legszorosabban a visegrádi országokkal mozog együtt a magyar járványhelyzet, de Ausztriához képest a horvát, a görög, a litván és a lett helyzet alakulása is közelebb áll az itthonihoz.

Hasonló – bár elsőre bonyolultabbnak tűnő – kép rajzolódik ki, ha a hálózati ábrát az összes kapcsolattal, a korrelációs együtthatókkal súlyozva készítjük el. Itt Bulgária az említett negatív korrelációk miatt csúszik ki a csoport szélére, ezt az országot ugyanis a többi uniós tagországgal összehasonlítva eddig szinte teljesen elkerülte a járvány.