Magyarországon az elmúlt években még a leginkább veszélyeztetett idősebb korosztály tagjai és a krónikus betegek közül is rendkívül kevesen oltatták be magukat influenza ellen. Itthon eddig is 3,5-4 millióan kaphatták volna meg ingyen a vakcinát, de csak nagyjából minden ötödik ember élt ezzel a lehetőséggel. Most a koronavírus-járvány miatt sokkal nagyobb jelentősége lesz az influenza-átoltottságnak, így jó eséllyel a hatóságok is jobban szorgalmazzák majd a vakcina beadását, amit Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint elvileg bárki térítésmentesen kérhet majd.
Az időseknek mindenhol javasolt
Az Eurostat napokban közzétett adatai szerint Magyarországon 2018-ban a 65 év felettiek kevesebb mint negyede kapott oltást a szezonális influenza ellen. Ez az adatot közló tagállamok közül a nyolcadik legalacsonyabb arány az Európai Unióban, és kizárólag régiós országok vannak mögöttünk a sorban. Nyugaton sokkal nagyobb arányban kapják meg a vakcinát az idősek, Írországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Portugáliában is meghaladta a 60 százalékot az átoltottság.
Mindez azért nagyon érdekes, mert az idősek jó ideje itthon is ingyenesen igényelhetik az oltást, mindössze a háziorvoshoz kell érte elmenni. Az Eurostat nem véletlenül közli egyébként kizárólag a 65 év felettiekre vonatkozó adatot: ez ugyanis az a korosztály, amely számára minden országban javasolt a vakcina.
Az egyes tagállamok között azonban jelentős eltérések vannak az ajánlásokban, illetve abban, hogy kinek teszik ingyenessé (azaz közfinanszírozottá) az oltást. A korhatár nem mindenhol 65 év, sok helyen már 60, sőt néhány országban 50-55 éves kortól javasolják a védekezést. Emellett sok helyen a gyerekeknek és például az egészségügyi dolgozóknak is ajánlott a vakcina, illetve lényegében mindenhol felsorolnak olyan krónikus betegségeket, amelyek megléte esetén javasolják, vagy akár ingyenesen elérhetővé teszik az oltást.
Az aktuális helyzetről, illetve a korábbi évek változásairól 2017-ben készített részletes (pdf-ben innen letölthető) összeállítást az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). E szerint az eltérések miatt a teljes népességre nem érdemes ugyan összehasonlítást készíteni, de a 65 év felettieknél nyugodtan lehet, hiszen rájuk lényegében mindenhol azonos ajánlások vonatkoznak (ezért is teszi éppen ezeket az adatokat közzé az Eurostat).
Ingyen sem kellett
Magyarországon egyébként kifejezetten széles kör jogosult térítésmentes influenza elleni védőoltásra. Nálunk például alapból 60 év az a korhatár, amely felett bárki egészségügyi állapotától függetlenül megkaphatja a vakcinát, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tavalyi tájékoztatója szerint az időseken kívül igényelhetik még többek között:
- a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek;
- a súlyos elhízás vagy neuromusculáris betegség miatt korlátozott légzési funkciójú betegek;
- a szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magasvérnyomás-betegséget);
- a daganatos betegségben szenvedők;
- a krónikus máj- és vesebetegek;
- az anyagcsere-betegségben szenvedők, például cukorbetegek;
- a várandós nők;
- azok a nők, akik a gyermekvállalást az influenza szezonális időszakára tervezik;
- az egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápolt, gondozott személyek;
- az egészségügyi és az
- az állattenyésztés területén dolgozók egy része.
Ez pedig egészen biztosan legalább 3,5 millió embert takar. A statisztikai hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt években csak a kora alapján nagyjából 2,5 millió ember lett volna jogosult az ingyenes oltásra. Bár a fent felsorolt krónikus betegségek jelentős részben épp ezt a korosztályt érintik, de például diabéteszesből a 60 évnél fiatalabbak körében is volt nagyjából 300 ezer, és az asztmások, az idült alsó légúti betegségben illetve szívbetegségben szenvedők száma is meghaladta a 200-200 ezret ebben a körben, a szintén közel 300 ezer egészségügyi dolgozóról nem is beszélve.
Ennek ellenére lényegében még soha nem állt fenn annak a veszélye, hogy az állam által rendelt 1,3 millió adag ingyenes oltás elfogyjon. Az előző néhány évben jellemzően 700-800 ezer adagot használtak fel, ráadásul az NNK adataiból az sem teljesen egyértelmű, hogy ezt mind a veszélyeztetett kör kapta-e (valószínűleg egyébként igen).
Mindezek fényében elég érdekes kérdés, hogy mi várható az idén, amikor a koronavírus-járvány miatt egészen biztosan felértékelődik az influenza elleni védekezés is. Bár sok jel utal arra, hogy a Covid-19-cel szemben hozott intézkedések miatt ezúttal a szokottnál sokkal kisebb lesz az influenzajárvány is, a vakcina iránt szinte biztosan megnő a globális és valószínűleg a hazai kereslet is.
Itthon – legalábbis a miniszterelnök ígérete szerint – most mindenki ingyen kérheti a vakcinát, így viszont nagyon nehéz belőni, hogy hány adagot érdemes vásárolnia az államnak. A korábbi trendek alapján akár az 1,3 millió dózis is elég lehetne, de az elmúlt évek tapasztalataira valószínűleg most nem érdemes építeni.
