Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Az egyik legborúsabb forgatókönyv, amit a koronavírus-járvány terjedésével kapcsolatban szóba hoztak a szakértők, az az őszi-téli influenza-covid ikerjárvány, tehát a régi és az új ragályos betegség együttes, egymást erősítő terjedése lenne. Ez tényleg egy kifejezetten fenyegető lehetőség, hiszen az influenza alaphelyzetben is jelentős terhet rak az egészségügyi rendszer kapacitásaira, így még könnyebben terhelődne túl a rendszer egy dupla járvány idején. De a covid és az influenza (vagy akár a közönséges megfázás) elsőre hasonlónak tűnő szimptómáinak megkülönböztetése is nehéz helyzetek elé állítaná a betegeket. Nem csoda, hogy a lassan közeledő influenzaszezonra már most igyekeznek felkészülni a döntéshozók, a magyar miniszterelnök bejelentése szerint ingyenes lesz az influenza elleni oltás.

Bár talán korai elkiabálni, de erről a frontról jó hírek érkeznek. Úgy tűnik ugyanis, hogy az influenza globális terjedését gyakorlatilag derékba törte a koronavírus-világjárvány eredményeként bevezetett társadalmi távolságtartás, a nemzetközi utazások leállása és a maszkviselés.

Az influenza úgy működik, mint a pingpong, tehát a vírus évente cikázik az északi és a déli félteke között. Magyarországon úgy szokhattuk meg, hogy december végén köszönt be, és gyakran márciusig is vendégeskedik az országban. De tavasszal nem hibernálódik a vírus, hanem egyszerűen más országokba költözik. A trópusi régiókban egész évben felbukkanhat, a mérsékelt égöv országaiban viszont a szárazabb és hidegebb időjárást kedveli. Április-májustól kezdve tehát a déli félteke országaiban lehet megtalálni, Chilétől Dél-Afrikán át Ausztráliáig. Itt ugyan az ismert földrajzi viszonyok miatt jóval kevesebb ember lakik, de ahhoz azért elegen vannak, hogy a vírus átvészelje a nyarat, hogy aztán ősszel – a légi közlekedő utasok százezrei segítségével – újra felbukkanjon északon, gyakran új vírustörzsekké mutálódva.

(A becslések szerint egyébként világszerte évente átlagosan félmillió ember hal meg az egyébként megelőzhető influenzában, illetve szövődményeiben, bár ennek pontos mérése nem olyan egyszerű. Magyarországon például 2017. január-februárban összesen ötezerrel többen haltak meg a megszokottnál, és ezt túlnyomórészt az akkori durva influenzajárvány számlájára írhatjuk.)

A nyár tapasztalata viszont az, hogy gyakorlatilag megszűnt az influenza a déli féltekén, és úgy általában mindenhol. Ehhez a következő két ábrán érdemes megnézni a március óta történteket, tehát a jobb oldali szárukat.

 

Sem Dél-Amerikában, sem Ausztráliában nem bukkant fel az influenza egyáltalán, pedig ennek most lenne az ideje. Sőt, az északi féltekén is a szokásosnál gyorsabban véget ért a járvány márciusban. Elvileg szeptemberig állnak rendelkezésre adatok, de március vége óta sehol nem látni semmit.

Adódik a kérdés, hogy nem lehet-e, hogy egyszerűen aluljelentésről van szó, tehát hogy az influenzás emberek inkább nem mennek el az orvoshoz, és így mintát sem vesznek tőlük, amit aztán regisztrálhatnának a globális adatgyűjtők. Úgy tűnik azonban, hogy nem, hiszen több országban működik megkérdezéseken alapuló megfigyelőrendszer, és például az ausztrál tapasztalat szerint mindössze az emberek 0,4 százaléka számolt be influenzaszerű tünetekről, ami az ötöde az ilyenkor szokásosnak.

Ezzel együtt korai lenne még diadalt hirdetni egy ilyen makacs betegség, mint az influenza felett. Az elmaradó influenzaszezon miatt a déli féltekén élők körében még kevesebben lesznek immunisak, ami egyes vélemények szerint megkönnyítheti a vírus későbbi – akár még a mostani szezonon belüli – visszatérését. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy március második felétől egy ideig az egész világon egyszerre állt meg az élet, és ez éppen egybeesett a déli influenzaszezon kezdetével. A nemzetközi utazások ugyan továbbra sem álltak vissza a korábbi szintre, ami jelentősen mérsékelheti a járványforrást, de a társadalmi távolságtartás számos európai országban jelentősen fellazult azóta (vagy, mint az Egyesült Államok jelentős részében, soha nem is érvényesült). Az influenza közösségen belüli terjedésének legfontosabb hajtóerői az iskolák és az óvodák, amelyek a legtöbb helyen szintén újranyitottak ősszel. 

Ha a karantén és a távolságtartás nem is, de számos viselkedésbeli változás azért tartós lehet. A maszkviselés, a könyökölős üdvözlés és a könyökbe köhögés, illetve a gyakoribb kézmosás nemcsak a covid, hanem az influenza ellen is hatásos lehet. Az egészségtudatosabbá váló emberek pedig nagyobb eséllyel oltatják be magukat az influenza ellen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegint rengeteg embert ölt meg az influenzaNegyedével többen haltak meg, mint egy átlagos hónapban, pedig még nem is ért csúcsra a járványszezon.

Adat covid-19 influenza járvány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Hajdu Miklós
2021. december 3. 15:35 Adat

Fordultak a visegrádi járványgörbék, megtorpant a meredek felfutás

Úgy néz ki, elérkezett a járványhullám tetőzése a régióban, a fertőzöttek napi száma még mindig magas, de legalább már nem növekszik.

Fontos

Pletser Tamás
2021. december 6. 17:04 Világ

Idehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miatt

Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.

Vonyó Tamás
2021. december 6. 06:36 Közélet

Ha a magyarok ma nyugati szinten élnének, az maga lenne a történelmi csoda

Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.