Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Az egyik legborúsabb forgatókönyv, amit a koronavírus-járvány terjedésével kapcsolatban szóba hoztak a szakértők, az az őszi-téli influenza-covid ikerjárvány, tehát a régi és az új ragályos betegség együttes, egymást erősítő terjedése lenne. Ez tényleg egy kifejezetten fenyegető lehetőség, hiszen az influenza alaphelyzetben is jelentős terhet rak az egészségügyi rendszer kapacitásaira, így még könnyebben terhelődne túl a rendszer egy dupla járvány idején. De a covid és az influenza (vagy akár a közönséges megfázás) elsőre hasonlónak tűnő szimptómáinak megkülönböztetése is nehéz helyzetek elé állítaná a betegeket. Nem csoda, hogy a lassan közeledő influenzaszezonra már most igyekeznek felkészülni a döntéshozók, a magyar miniszterelnök bejelentése szerint ingyenes lesz az influenza elleni oltás.

Bár talán korai elkiabálni, de erről a frontról jó hírek érkeznek. Úgy tűnik ugyanis, hogy az influenza globális terjedését gyakorlatilag derékba törte a koronavírus-világjárvány eredményeként bevezetett társadalmi távolságtartás, a nemzetközi utazások leállása és a maszkviselés.

Az influenza úgy működik, mint a pingpong, tehát a vírus évente cikázik az északi és a déli félteke között. Magyarországon úgy szokhattuk meg, hogy december végén köszönt be, és gyakran márciusig is vendégeskedik az országban. De tavasszal nem hibernálódik a vírus, hanem egyszerűen más országokba költözik. A trópusi régiókban egész évben felbukkanhat, a mérsékelt égöv országaiban viszont a szárazabb és hidegebb időjárást kedveli. Április-májustól kezdve tehát a déli félteke országaiban lehet megtalálni, Chilétől Dél-Afrikán át Ausztráliáig. Itt ugyan az ismert földrajzi viszonyok miatt jóval kevesebb ember lakik, de ahhoz azért elegen vannak, hogy a vírus átvészelje a nyarat, hogy aztán ősszel – a légi közlekedő utasok százezrei segítségével – újra felbukkanjon északon, gyakran új vírustörzsekké mutálódva.

(A becslések szerint egyébként világszerte évente átlagosan félmillió ember hal meg az egyébként megelőzhető influenzában, illetve szövődményeiben, bár ennek pontos mérése nem olyan egyszerű. Magyarországon például 2017. január-februárban összesen ötezerrel többen haltak meg a megszokottnál, és ezt túlnyomórészt az akkori durva influenzajárvány számlájára írhatjuk.)

A nyár tapasztalata viszont az, hogy gyakorlatilag megszűnt az influenza a déli féltekén, és úgy általában mindenhol. Ehhez a következő két ábrán érdemes megnézni a március óta történteket, tehát a jobb oldali szárukat.

 

Sem Dél-Amerikában, sem Ausztráliában nem bukkant fel az influenza egyáltalán, pedig ennek most lenne az ideje. Sőt, az északi féltekén is a szokásosnál gyorsabban véget ért a járvány márciusban. Elvileg szeptemberig állnak rendelkezésre adatok, de március vége óta sehol nem látni semmit.

Adódik a kérdés, hogy nem lehet-e, hogy egyszerűen aluljelentésről van szó, tehát hogy az influenzás emberek inkább nem mennek el az orvoshoz, és így mintát sem vesznek tőlük, amit aztán regisztrálhatnának a globális adatgyűjtők. Úgy tűnik azonban, hogy nem, hiszen több országban működik megkérdezéseken alapuló megfigyelőrendszer, és például az ausztrál tapasztalat szerint mindössze az emberek 0,4 százaléka számolt be influenzaszerű tünetekről, ami az ötöde az ilyenkor szokásosnak.

Ezzel együtt korai lenne még diadalt hirdetni egy ilyen makacs betegség, mint az influenza felett. Az elmaradó influenzaszezon miatt a déli féltekén élők körében még kevesebben lesznek immunisak, ami egyes vélemények szerint megkönnyítheti a vírus későbbi – akár még a mostani szezonon belüli – visszatérését. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy március második felétől egy ideig az egész világon egyszerre állt meg az élet, és ez éppen egybeesett a déli influenzaszezon kezdetével. A nemzetközi utazások ugyan továbbra sem álltak vissza a korábbi szintre, ami jelentősen mérsékelheti a járványforrást, de a társadalmi távolságtartás számos európai országban jelentősen fellazult azóta (vagy, mint az Egyesült Államok jelentős részében, soha nem is érvényesült). Az influenza közösségen belüli terjedésének legfontosabb hajtóerői az iskolák és az óvodák, amelyek a legtöbb helyen szintén újranyitottak ősszel. 

Ha a karantén és a távolságtartás nem is, de számos viselkedésbeli változás azért tartós lehet. A maszkviselés, a könyökölős üdvözlés és a könyökbe köhögés, illetve a gyakoribb kézmosás nemcsak a covid, hanem az influenza ellen is hatásos lehet. Az egészségtudatosabbá váló emberek pedig nagyobb eséllyel oltatják be magukat az influenza ellen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegint rengeteg embert ölt meg az influenzaNegyedével többen haltak meg, mint egy átlagos hónapban, pedig még nem is ért csúcsra a járványszezon.

Adat covid-19 influenza járvány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2020. október 27. 10:03 Adat, Támogatói tartalom

Minden tizedik forintunkat már online költöttük idén

A koronavírus-járvány az online kereskedelemben óriási növekedést hozott Magyarországon.

Jandó Zoltán
2020. október 26. 16:02 Adat

Már minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos Magyarországon

Az előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány.

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.