Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 17:37 Adat

Hadat üzentek az alkoholizmusnak, csúnyán elbukták a háborút

Európai összevetésben kifejezetten olcsó Magyarországon az alkohol az Eurostat egy közelmúltban közzétett rövid elemzése szerint. Nálunk az uniós átlagár 77 százalékát kell fizetni az italért, aminél csak a románok és a bolgárok vehetnek olcsóbban alkoholt. A másik véglet Finnország, ahol az EU-s átlag közel duplájára rúgnak az árak, és durván két és félszer annyiba kerül az alkohol, mint itthon.

 

 

A magyarázat nyilván az, hogy Finnországban – illetve úgy általában az északi államokban – rendkívül szigorúak az alkoholértékesítésre vonatkozó szabályok, és igen magasak az adók is. Ha kiegészítjük az uniós országok listáját a nem EU-tag skandinávokkal, akkor a finneknek már csak a dobogó alsó foka jut, Norvégiában és Izlandon ugyanis csak az uniós átlag két és félszereséért, a magyar árak közel négyszereséért lehet alkoholtartalmú italokat venni.

Ennek fényében nem meglepő, hogy ezekben az országokban – és különösen Finnországban – elég komoly hagyományai vannak a szakirodalomban csak „vodkaturizmusként” emlegetett jelenségnek. A finnek nagyjából azóta járnak berúgni a Helsinkitől tengeren alig 90 kilométerre lévő Tallinnba, hogy Észtország 1991-ben kikiáltotta a függetlenségét a Szovjetuniótól, és önálló ország lett. Az észtek 2004-es uniós, majd három évvel későbbi schengeni övezethez való csatlakozásával pedig az utolsó akadály is elhárult az elől, hogy a finnek kartonszámra hordják haza a piát a két város között kétóránként közlekedő kompokon.

A vodkaturizmus miatt Észtország pedig remek példa lett arra, hogyan tolja fel az árakat a hirtelen megugró kereslet, és hogyan bukhat el egy ország a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelemben.

A most közzétett Eurostat-listán ugyanis az észtek már elég előkelő helyen vannak. Az uniós statisztikai hivatal szerint náluk a hatodik legdrágább az ital a 28 tagú közösségben, az EU-s átlag 126 százaléka. Amit az ország fejlettsége és átlagos árszínvonala kevéssé indokol.

Nem is volt ez mindig így, amikor Észtország 2004-ben csatlakozott az unióhoz, még messze elmaradt az átlagtól az alkohol ára, és csak a 17. helyen állt azon a listán, ahol most a hatodik. Igen ám, de azóta az egész EU-ban náluk volt a legnagyobb drágulás, hasonló mértékben csak Görögországban nőttek az árak, mindenki más messze lemaradva követi őket.

 

Az első nagyobb ugrás pedig látványosan épp az előző évtized második felében volt, tehát azt követően, hogy minden adminisztratív és egyéb akadály elhárult a finn vodkaturizmus elől. Ebben az időszakban az észt fogyasztás is dinamikusan emelkedett. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az évezred első éveiben egy észtre átlagos még csak 8-10 liternyi tiszta szesz jutott, 2007-ben viszont már több mint 17, amivel akkor nagyon magasan világelsőnek számítottak. Különösen a tömény szeszek iránti kereslet ugrott meg: a rövidital-fogyasztás hét év alatt a háromszorosára nőtt.

 

Persze ez nem azt jelenti, hogy az észtek a világon a legnagyobb alkoholisták, a mutatókat pont a Tallinnba lerészegedni járó finnek torzították el elég durván. A WHO ugyanis a fogyasztási számokat az eladási adatokból számolja, márpedig az Észtországban értékesített alkohol elég jelentős része nem ott fogy el, vagy legalábbis nem a helyiek isszák meg. Egyes források szerint a Egészségügyi Világszervezet által is megadott mennyiség 40 százaléka jut a piaturistákra, a rövideknél pedig ennél is magasabb, 50 százalékos ez az arány.

Ettől még az alkoholizmus elég komoly probléma Észtországban, 2016-ban az egész világon náluk volt hetedik legmagasabb az alkohollal összefüggésbe hozható halálozások aránya. Nagyjából minden ötödik észt a piálásba hal bele, ennél pedig csak néhány másik volt szovjet utódállamban (köztük a másik két balti országban) rosszabb a helyzet.

 

Ennek fényében nem meglepő, hogy a helyi kormányzat 2017-ben úgy döntött, hogy lépéseket tesz az ügyben, és az alkohol árának drasztikus emelésével próbálja meg visszafogni az italozást. Két éve nyár közepén egyik napról a másikra 70 százalékkal megemelték az alkoholtartalmú italok adóját. Ráadásul ez csak egy emeléshullám első lépése volt, eredetileg ugyanis azt tervezték, hogy 2018-ban és 2019-ben tovább növelik a terheket, aminek eredményeként 2020-ra a korábbi másfélszeresére ugorhattak volna az árak. Ez volt az ottani áremelkedés második nagy hulláma: az Eurostat adatain elég jól látszik, hogy az előző két évben a korábbiaknál is nagyobb mértékben drágult az ital Észtországban.

Igen ám, de az adóemelés nem éppen úgy sült el, ahogy azt a helyi kormányzat várta. A politikusok ugyanis azzal számoltak, hogy az intézkedés az alkoholizmusra gyakorolt jótékony hatása mellett még az államkasszának is hoz némi többletbevételt, de nem így lett. Egy helyi gazdasági kutatóintézet már három hónappal a döntés után jelezte, hogy nemhogy a kormány által remélt 80 millió eurós többlet nem fog összejönni, de még az előző évi bevétel sem lesz meg 2017-ben. A szakemberek akkor azt jósolták, hogy a 70 százalékos adóemelés ellenére hatodával kisebb összeg folyhat be.

A hatalmas betlit az okozta, hogy

a hirtelen áremelés megváltoztatta a vodkaturizmus irányát, és immár nem Észt-, hanem Lettország lett az olcsón berúgni vágyok fő célpontja.

Az észteké is, az adóemelés eredményeként ugyanis már nekik is megérte átmenni a határon déli szomszédjukhoz. Az akkori cikkek szerint 2017 augusztusában egy félliteres vodka Finnországban 14, az észteknél 9-11, a letteknél viszont csak 5,6 euró volt.

Egy évvel később pedig kiderült, hogy nemcsak a jövedéki adón és az áfán bukik a visszaeső kereslet miatt az észt állam, de a turizmus is léket kapott. A finneknek már sokkal kevésbé érte meg Tallinba átjárni inni. Egy kompút alsó hangon 25-30 euróba kerül, és bár össze lehet szedni annyi alkoholt, hogy ezt kigazdálkodják a különbözetből, azért ilyen alacsony árkülönbség mellett ez már macera. Ha pedig mégis áthajóztak, akkor inkább továbbmentek Lettországba, ott ugyanis tényleg olcsón bevásárolhattak.

A Bloomberg 2018 tavaszának végén már arról írt, hogy közel tíz éve nem esett akkorát a finn turisták által Tallinnban töltött éjszakák száma, mint akkor áprilisban, ami egyébként zsinórban a 11. hanyatlást hozó hónap volt. Ez pedig nagyon komoly gondot jelentett abban a gazdaságban, ahol a GDP 7 százalékát az idegenforgalom hozza.

Nem csoda, hogy az észt kormány ekkorra már jelezte, hogy 2018-ban csak a tervezett mérték felével emelnek, 2019-ben pedig egyáltalán nem. Ez sem bizonyult azonban elégnek, különösen, hogy a lettek igencsak rájátszottak a dologra, ugyanis ami bevétel a szomszédban kiesett, az jórészt náluk landolt. Röviden összefoglalva tehát az történt, hogy

az észt kormány megpróbálta magas árakkal elrettenteni a helyieket a komoly egészségügyi gondokat okozó piálástól, de ennek olyan gazdasági következményei lettek, hogy kénytelen volt visszavonulót fújni.

Méghozzá nem is akármilyet: az idei választások után az új kormány nemhogy nem emelte tovább az adókat, de jelentős csökkentés mellett döntött. Júliustól 25 százalékot faragtak a terhekből, annak érdekében, hogy legalább az észtek ne a szomszédba járjanak alkoholt vásárolni.

Kérdés persze, hogy ez mennyire jön majd be, az észt lépésre válaszul ugyanis Lettországban is adót csökkentettek, ami miatt a sajtó már balti piaadó-háborút emleget. Közben pedig az egészségügyi szempontok teljesen háttérbe szorultak. Bár a kis távolságok miatt bebizonyosodott, hogy nem különösebben hatékony eszköze az alkoholizmus elleni küzdelemnek az adóztatás, mert csak néhány tíz kilométerrel arrébb tolja a beszerzés helyét, teljesen azért nem volt hatás nélküli a közterhek emelése. Tavaly ugyanis tízéves mélypontra esett az észt alkoholfogyasztás, amiben nyilván a legnagyobb szerepet a vodkaturizmus irányának változása játssza, de jó eséllyel a helyi ivászatot is sikerült némileg visszafogni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA négyszázezer alkoholista országa vagyunk, és ez komoly előrelépésAz évezred eleje óta a felére csökkent az alkoholisták becsült száma Magyarországon, de még így is a világ élvonalába tartozunk, ha piálásról van szó.

Adat alkoholfogyasztás alkoholizmus Észtország finnország Vodkaturizmus Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.

Jandó Zoltán
2019. december 5. 17:27 Adat

Idén végre megtörhet a használt kocsik uralma

Hosszú évek óta először helyezhetnek forgalomba kevesebb használt importkocsit, mint új autót. A trend eddigi nyertesének a Suzuki tűnik.

Hajdu Miklós
2019. december 4. 10:19 Adat

Nem áll rosszul Budapest, de Prága és Bécs sokkal népszerűbb a turisták körében

A magyar főváros stabilan tartja magát a világ száz legfontosabb turisztikai célpontját jelentő város között.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Váczi István
2019. december 7. 07:41 Élet

Mikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?

Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.

Kasnyik Márton
2019. december 6. 06:59 Vállalat

Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát

Piaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.