Szinte biztos, hogy 1300 milliárd forintnál is több pénzt hagynak 2019-ben a vendégek a hazai kereskedelmi vendéglátóhelyeken. Ez nagyjából nyolcadával lenne több, mint a 2018-as költés. A növekedés üteme azonban csak első ránézésre kiugróan magas, az éttermek forgalma ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásai szerint évek óta ilyen ütembe bővül.

Sokatmondó adat, hogy miközben 2016-ban még egyetlen olyan hónap sem volt, amikor 100 milliárd forintnál többet költöttünk volna a magyarországi kereskedelmi vendéglátóhelyeken, addig tavaly már hat hónapban is ez volt a helyzet. A nyári csúcson pedig jóval 120 milliárd feletti volt a forgalom, sőt augusztusban a 130 milliárdot karcolta.

A piac egyébként nem nem meglepő módon elég szezonális: nyáron sokkal többen esznek étteremben és ülnek be kocsmákba, mint télen. Az éves mélypontnak számító januárban jellemzően 40-50 százalékkal alacsonyabb a forgalom, mint augusztusban. Ez alapján egyébként idén a nyolcadik hónapban akár a 150 milliárdos bevétel is összejöhet a szektornak, hiszen már januárban is majdnem 80 milliárdot hagytunk a vendéglátóhelyeken.

Tavaly az év egészében kevés híján 1170 milliárd forint volt a hazai kereskedelmi vendéglátóhelyek összesített forgalma. Ez az egy évvel korábbinál hatodával több, a 2015-ös adatnak pedig szinte pontosan a másfélszerese.

A növekedésnek három összetevője van. Egyrészt egyre többször megyünk ilyen helyekre: tavaly minden hónapban 30-35, az idén pedig már nagyjából 40 százalékkal volt magasabb az értékesítés mennyisége, mint 2015 hasonló hónapjában. Az eladott volumen annak ellenére emelkedik ilyen meredeken, hogy az árak is egyre magasabbak,

a drágulás további 30-40 százalékkal járulhatott hozzá a bevételek megugrásához.

A harmadik nagyon fontos tényező – aminek a hatása az eladott mennyiségben jelenik meg – az ágazat fehéredése. Korábban már írtunk róla, hogy 2010 óta közel felére szorulhatott vissza az áfacsalás az olyan kormányzati intézkedések hatására, mint például az online pénztárgépek és a cégek közötti online számlázórendszer bevezetése vagy éppen az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) kiépítése. Az egyik leginkább érintett ágazat pedig épp a vendéglátás volt, ahol jelentősen csökkent a be nem vallott bevételek aránya.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel felére szorulhatott vissza az áfacsalás 2010 ótaOnline pénztárgép, ekáer és e-útdíj: európai összevetésben is kiemelkedő a magyar gazdaság fehéredése a befizetett áfát nézve. A technológiai lehetőségeket azonban még messze nem aknázta ki a kormány.

A KSH a kiskereskedelmi forgalom egészére meg is becsülte, hogy milyen hatása volt a pénztárgépek adóhatósághoz való bekötésének. Eszerint a forgalom átlagosan több mint 2,5 százalékkal bővült azoknál a vállalatoknál, amelyek bevezették a technológiát. A hivatalnál ezt tekintik gazdaságfehéredési hatásnak.

Az online pénztárgépek miatt a KSH egyébként idén márciusban a hazai vendéglátóhelyek forgalmának mérési módszertanán is változtatott. Az adatokat visszamenőleg is újraszámolták, ami elég jelentős ugrást eredményezett:

az új módszertan szerint havonta átlagosan 6 milliárd forinttal magasabb forgalom adódott,

de volt olyan hónap, amikor a különbség a 10 milliárdot is meghaladta.

Mivel a leírásból nem volt teljesen egyértelmű, megkérdeztük a statisztikai hivataltól, hogy ez minek köszönhető, mekkora a szerepe benne az ágazat fehéredésének. A KSH-nál azt válaszolták, hogy egészen biztosan volt ilyen fehérítő hatás, ami a forgalom növekedését is okozhatta, de a jelentős eltérésnek ebben az esetben nem ez a magyarázata, hanem az, hogy az online pénztárgépek révén kapott adatokat felhasználva a korábbiaknál pontosabb becsléssel tudtak adatokat előállítani.

Érdekesség, hogy a kereskedelmi vendéglátóhelyek mellett a statisztikai hivatal külön kezeli a munkahelyi éttermeket, ahol azonban teljesen más tendenciákat lehet tapasztalni. Ezek forgalma szinte egyáltalán nem nőtt az elmúlt négy évben.

Sőt, mennyiségben jelenleg jellemzően havonta 8-10 százalékkal kisebb forgalmat bonyolítanak le, azaz a bevételük csak azért magasabb némileg a 2015-ösnél, mert emeltek az áraikon. Más kérdés, hogy így is jelentősen, havi 6-12 milliárd forinttal járulnak hozzá a vendéglátóhelyek összesített forgalmához. Méghozzá úgy, hogy a szezonalitás itt épp fordítottja a kereskedelmi egységeknél tapasztalhatónak: nyáron, amikor jóval többen mennek szabadságra, látványosan visszaesik a munkahelyi menzák bevétele, télen és a tavaszi hónapokban viszont magasabb.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat étterem KSH vendéglátás Olvasson tovább a kategóriában