Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. május 3. 17:40 Adat

Etnikailag egységes Magyarország? Ezek a térképek mást mutatnak

Magyarország etnikailag homogén – gyakran szerepelt az utóbbi években a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban ilyen vagy tartalmilag erre utaló állítás. Ehhez képest az összesen 3155 magyarországi település 45 százalékában működött tavaly legalább egy nemzetiségi önkormányzat.*A 2018 második félévére vonatkozó OSAP adatokat használtam fel, Budapestet kihagyva az elemzésből, ugyanis itt fővárosi és kerületi szinten is szerveződhetnek kisebbségi önkormányzatok. Jól látszik az alábbi térképen, hogy szerte az országban előfordulnak ilyen községek és városok, amelyek közel húsz százalékáról ráadásul az is elmondható, hogy több ott élő etnikum is saját önkormányzatot hozott létre. A jelölőkre kattintva pedig láthatóvá válik, hogy egy-egy településen mely kisebbségek alakítottak önkormányzatot.

A legnépesebb kisebbséget Magyarországon a romák alkotják az utolsó népszámlálás adatai szerint több mint 300 ezer fővel, akik – amint az alábbi térképen a sötétkék pontok jelölik – 1064 településen tudtak önkormányzatot szervezni, elszórva az országban.

A második legnagyobb, mintegy 190 ezer fős magyarországi nemzetiség a német, amely területileg – az általuk alapított 381 önkormányzat elhelyezkedése alapján legalábbis – már sokkal koncentráltabban van jelen az országban. Dél- és Közép-Dunántúlon, illetve a Duna mentén még mindig jól látszik a német kisebbségek jelenléte, ahogy az osztrák határ mellett is. A keleti országrészben csak szórványosan fordulnak elő német nemzetiségi önkormányzatok.
 

A román és a szlovák nemzetiségek a 2011-es népszámlálás adatai szerint már jóval kisebbek, mintegy 35-35 ezer főt tesznek ki. A szlovákok mégis körülbelül háromszor annyi településen formáltak önkormányzatot: szám szerint 36 településen van román és 96 helységben szlovák kisebbségi önkormányzat (átfedés pedig hat esetben van, ezeket zöld pontok jelölik alább). A román intézmények jól láthatóan a Romániával kapcsolatos határ menti területeken tömörülnek (a kék pontok jelölik az érintett településeket), miközben a sárgával jelölt szlovák önkormányzatokat nézve szembetűnik a békési jelenlét is.

Létszámukat tekintve tízezres nagyságrendűek a szerb és a horvát nemzetiségek is Magyarországon. Az általuk szervezett önkormányzatok jellemzően a déli, délnyugati határok mentén helyezkednek el, de a horvátok esetében szembetűnnek a burgenlandi horvátok által alapított intézmények Kőszeg és Sopron környékén, míg szerb szervezetek Budapest környékén, jellemzően a Duna-menti településeken fordulnak még elő nagyobb számban. Az alábbi térképen a sárga pontok jelölik a horvát, a kékek a szerb kisebbségi önkormányzatokat, a zöldek pedig arra a tíz településre utalnak, ahol mindkét nemzetiség önkormányzatot szervezett.

Pár ezer fős kisebbségeket alkotnak a magyarországi ruszinok és ukránok, akik leginkább az északkeleti országrészben alakítottak kisebbségi önkormányzatokat, néhány kivételtől eltekintve: a következő térképen azokat a településeket jelöltük sárgával, ahol a ruszinok, kékkel pedig, ahol ukránok, illetve zölddel, ahol mindkét nemzetiség önkormányzatot alapított.

Szintén néhány ezer fős népességűek a távolabbi országokból érkezett bolgár és a lengyel kisebbségek. Míg bolgár nemzetiségi szerveződések a nagyobb városokban és azok közvetlen közelében vannak (kék szín jelzi az alábbi térképen, ahol csak bolgár, zöld pedig, ahol bolgár és lengyel önkormányzat is működik), a lengyel kisebbség esetében a nagyobb települések mellett meg kell említeni Borsod területét, ahol több községben is önkormányzatot tartanak fenn (alább a sárga szín utal ezekre a helységekre).

Három-ötezer fős kisebbségeket alkotnak a Magyarországon élő görögök és örmények is. E nemzetiségek autonóm testületei jórészt szintén a nagyobb városokban működnek, igaz, a következő térkép sárga pontjai arra utalnak, hogy néhány kisebb településen is működik görög nemzetiségi önkormányzat (a kék pontok utalnak az örmény önkormányzatokra, a zöldek pedig azokra a településekre, ahol görög és örmény szervezetek is működnek).

Az utolsó térképen pedig a legkisebb magyarországi nemzetiség, a szlovének önkormányzatai láthatók, amelyek leginkább a Rába-menti Vendvidék községeiben működnek.

A kisebbségi önkormányzatok jelenléte egy-egy településen persze nem feltétlenül utal pezsgő nemzetiségi életre. A kilencvenes évek óta problémát jelent az etnobiznisz jelensége, amikor olyan településeken alapítanak kisebbségi önkormányzatokat, ahol az adott etnikum sosem volt honos, a tisztségviselők pedig semmilyen szempontból sem kötődnek az általuk képviselt népcsoporthoz. Mégis megéri nekik a fantomképviselet, mert élvezhetik az anyagi támogatásokat és a pozícióval járó kapcsolati tőkét, közéleti befolyást.

Pedig a települések valószínűleg jól járnának a nemzetiségi és vallási sokszínűséggel: az Osztrák-Magyar Monarchia idejében azok a magyar helységek, ahol különböző nációk és felekezetek tagjai éltek egymás mellett, nagyobb gazdasági növekedést tudtak elérni, mint a homogén lakosságú falvak és városok.

Adat kisebbség nemzetiség nemzetiségi önkormányzat térkép Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2019. augusztus 23. 14:16 Adat, Vállalat

A lengyelek elhúztak mellettünk, de legalább a görögöket megelőztük

Ebben az évtizedben 9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság termelékenysége, ami közép-európai mércével mérve elég lassú tempó. Románia még mögöttünk van, de villámgyorsan zárkózik fel.

Hajdu Miklós
2019. augusztus 14. 10:55 Adat

Meglepően jó volt a magyar GDP-növekedés

Egyelőre nem érintette meg a magyar gazdaságot az egyre bizonytalanabbá váló globális gazdasági hangulat.

Jandó Zoltán
2019. augusztus 11. 12:41 Adat

Kevés fát ültetünk, öregszenek a magyar erdők

Az elmúlt tíz évben nagyon kevés erdőt telepítettek Magyarországon. Volt olyan év, amikor a telepítés mértéke a tíz esztendővel korábbi csúcs 1 százalékát sem érte el.

Fontos

Bucsky Péter
2019. augusztus 23. 06:54 Közélet

Idén 130 milliárdot költünk az MSZP-SZDSZ kormányok kőbe vésett szerződéseire

Hiába költött a kormány 2010 óta 37 milliárdot a ppp projektek kivásárlására, a legdrágább börtönök és a Müpa továbbra is magánkézben vannak, és kiemelkedő hasznot termelnek a tulajdonosaiknak.

Fabók Bálint
2019. augusztus 21. 06:51 Világ

138 milliárd forintos afrikai útépítés reklámfilmjében tűnik fel a Duna Aszfalt

A világ egyik legkorruptabb országában vesznek részt egy világkereskedelmi szempontból számottevő útépítésen. A kollégáik nagy nehézségekkel küzdenek.

Bucsky Péter
2019. augusztus 20. 07:27 Közélet, Világ

A környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatni

Egy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.