Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. május 3. 17:40 Adat

Etnikailag egységes Magyarország? Ezek a térképek mást mutatnak

Magyarország etnikailag homogén – gyakran szerepelt az utóbbi években a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban ilyen vagy tartalmilag erre utaló állítás. Ehhez képest az összesen 3155 magyarországi település 45 százalékában működött tavaly legalább egy nemzetiségi önkormányzat.*A 2018 második félévére vonatkozó OSAP adatokat használtam fel, Budapestet kihagyva az elemzésből, ugyanis itt fővárosi és kerületi szinten is szerveződhetnek kisebbségi önkormányzatok. Jól látszik az alábbi térképen, hogy szerte az országban előfordulnak ilyen községek és városok, amelyek közel húsz százalékáról ráadásul az is elmondható, hogy több ott élő etnikum is saját önkormányzatot hozott létre. A jelölőkre kattintva pedig láthatóvá válik, hogy egy-egy településen mely kisebbségek alakítottak önkormányzatot.

A legnépesebb kisebbséget Magyarországon a romák alkotják az utolsó népszámlálás adatai szerint több mint 300 ezer fővel, akik – amint az alábbi térképen a sötétkék pontok jelölik – 1064 településen tudtak önkormányzatot szervezni, elszórva az országban.

A második legnagyobb, mintegy 190 ezer fős magyarországi nemzetiség a német, amely területileg – az általuk alapított 381 önkormányzat elhelyezkedése alapján legalábbis – már sokkal koncentráltabban van jelen az országban. Dél- és Közép-Dunántúlon, illetve a Duna mentén még mindig jól látszik a német kisebbségek jelenléte, ahogy az osztrák határ mellett is. A keleti országrészben csak szórványosan fordulnak elő német nemzetiségi önkormányzatok.
 

A román és a szlovák nemzetiségek a 2011-es népszámlálás adatai szerint már jóval kisebbek, mintegy 35-35 ezer főt tesznek ki. A szlovákok mégis körülbelül háromszor annyi településen formáltak önkormányzatot: szám szerint 36 településen van román és 96 helységben szlovák kisebbségi önkormányzat (átfedés pedig hat esetben van, ezeket zöld pontok jelölik alább). A román intézmények jól láthatóan a Romániával kapcsolatos határ menti területeken tömörülnek (a kék pontok jelölik az érintett településeket), miközben a sárgával jelölt szlovák önkormányzatokat nézve szembetűnik a békési jelenlét is.

Létszámukat tekintve tízezres nagyságrendűek a szerb és a horvát nemzetiségek is Magyarországon. Az általuk szervezett önkormányzatok jellemzően a déli, délnyugati határok mentén helyezkednek el, de a horvátok esetében szembetűnnek a burgenlandi horvátok által alapított intézmények Kőszeg és Sopron környékén, míg szerb szervezetek Budapest környékén, jellemzően a Duna-menti településeken fordulnak még elő nagyobb számban. Az alábbi térképen a sárga pontok jelölik a horvát, a kékek a szerb kisebbségi önkormányzatokat, a zöldek pedig arra a tíz településre utalnak, ahol mindkét nemzetiség önkormányzatot szervezett.

Pár ezer fős kisebbségeket alkotnak a magyarországi ruszinok és ukránok, akik leginkább az északkeleti országrészben alakítottak kisebbségi önkormányzatokat, néhány kivételtől eltekintve: a következő térképen azokat a településeket jelöltük sárgával, ahol a ruszinok, kékkel pedig, ahol ukránok, illetve zölddel, ahol mindkét nemzetiség önkormányzatot alapított.

Szintén néhány ezer fős népességűek a távolabbi országokból érkezett bolgár és a lengyel kisebbségek. Míg bolgár nemzetiségi szerveződések a nagyobb városokban és azok közvetlen közelében vannak (kék szín jelzi az alábbi térképen, ahol csak bolgár, zöld pedig, ahol bolgár és lengyel önkormányzat is működik), a lengyel kisebbség esetében a nagyobb települések mellett meg kell említeni Borsod területét, ahol több községben is önkormányzatot tartanak fenn (alább a sárga szín utal ezekre a helységekre).

Három-ötezer fős kisebbségeket alkotnak a Magyarországon élő görögök és örmények is. E nemzetiségek autonóm testületei jórészt szintén a nagyobb városokban működnek, igaz, a következő térkép sárga pontjai arra utalnak, hogy néhány kisebb településen is működik görög nemzetiségi önkormányzat (a kék pontok utalnak az örmény önkormányzatokra, a zöldek pedig azokra a településekre, ahol görög és örmény szervezetek is működnek).

Az utolsó térképen pedig a legkisebb magyarországi nemzetiség, a szlovének önkormányzatai láthatók, amelyek leginkább a Rába-menti Vendvidék községeiben működnek.

A kisebbségi önkormányzatok jelenléte egy-egy településen persze nem feltétlenül utal pezsgő nemzetiségi életre. A kilencvenes évek óta problémát jelent az etnobiznisz jelensége, amikor olyan településeken alapítanak kisebbségi önkormányzatokat, ahol az adott etnikum sosem volt honos, a tisztségviselők pedig semmilyen szempontból sem kötődnek az általuk képviselt népcsoporthoz. Mégis megéri nekik a fantomképviselet, mert élvezhetik az anyagi támogatásokat és a pozícióval járó kapcsolati tőkét, közéleti befolyást.

Pedig a települések valószínűleg jól járnának a nemzetiségi és vallási sokszínűséggel: az Osztrák-Magyar Monarchia idejében azok a magyar helységek, ahol különböző nációk és felekezetek tagjai éltek egymás mellett, nagyobb gazdasági növekedést tudtak elérni, mint a homogén lakosságú falvak és városok.

Adat kisebbség nemzetiség nemzetiségi önkormányzat térkép Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2019. november 7. 06:55 Adat

Amit a kormány nagy sikernek állít be, azt könnyedén felülmúlják a szlovákok, lengyelek és csehek

Hiába a rekordok, a külkereskedelmünk növekedése jelentősen elmarad a visegrádi országokétól. Az ázsiai áttörés egyedül nekünk nem jött össze.

Jandó Zoltán
2019. november 1. 13:43 Adat

Egész Közép-Európa gyorsabban gazdagodott 2002 óta, mint Magyarország

A társadalmi egyenlőtlenségek is sokkal nagyobb mértékben nőttek a térség országaiban, mint nálunk. A magyarok vagyonát az ingatlanpiac mozgatja.

Stubnya Bence
2019. október 28. 11:11 Adat

A nehézipart is verik környezetszennyezésben a városi terepjárók

Jóval nagyobb többletkibocsátást okoz a SUV-ok terjedése, mint amennyi szén-dioxid-kibocsátást megspórolunk elektromos autóval és azzal, hogy hatékonyabbá válik a kisebb autók üzemanyag-felhasználása.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.

Jandó Zoltán
2019. november 6. 06:58 Közélet

Furcsán árazták be a Liget-projekt párszáz milliós beruházásait

Háromszáz millió forintig azt hív meg a Városliget Zrt. a tenderekre, akit akar. Élt is a lehetőséggel, ennyiből valósult meg a Vakok Kertje, a Rózsakert, a kutyafuttató és még három projekt.