Decemberben jelentősen visszaesett az áremelkedés üteme a magyar boltokban: októberben még 3,8 százalék volt az éves drágulás a fogyasztói áraknál, két hónappal később viszont már csak 2,7 százalék. Havi alapon az egymást követően másodszor is 0,3 százalékkal estek az árak.
De természetesen nem lett sok dolog olcsóbb. Havi alapon az üzemanyagárak 2,9 százalékos esése húzta le az inflációt, ami egyszerűen a globális kőolajpiaci mozgások lekövetésének eredménye. Ez a novemberi 1,9 százalékos esést követi, de még így is felette van az egy évvel korábbi üzemanyagáraknak 1,5 százalékkal. A fogyasztói kosár legnagyobb eleme, az élelmiszerek 0,3 százalékkal drágábbak lettek decemberben is, így éves összevetésben már 4,7 százalékos áremelkedésnél tartunk.
De jobban megérthetjük, hogy mi történik az árakkal, ha megnézzük, konkrétan mely termékek és szolgáltatások lettek drágábbak vagy olcsóbbak.
Néhány zöldségféle másfélszer annyiba kerül, mint egy éve (hagyma, krumpli, uborka), és ezeknél csak fokozott az árnyomás decemberben. Ennek jelentős része lehet az élelmiszerárak általános emelkedésében. A narancsár viszont nem tudja eldönteni, hogy merre menjen: 17 százalékkal olcsóbb, mint novemberben, viszont 9,2 százalékkal drágább, mint egy éve. A benzinkútnál 7 százalékkal kevesebbet fizetünk egy hónap alatt, akár benzines, akár dízeles az autónk.
Érdekes mellékszál: a KSH továbbra is számon tartja az áprilisban bezárt Magyar Nemzet árát (változatlanul 235 forint.)
Az Magyar Nemzeti Banknak figyelnie kell az inflációra, hiszen a forint gyengesége és a nagy magyarországi béremelkedések előbb-utóbb fokozódó áremelkedést kell okoznia. A maginfláció (amiben a külső tényezők által kevésbé érintett termékek és szolgáltatások szerepelnek) ugyan 2,6 százalékról 2,8 százalékra emelkedett, de egyelőre nem mutat túl nagy nyomást. Ezért tarthatja a jegybank egyelőre rekordmélységben a kamatlábat – ha viszont emelnie kell majd rajta, azzal komoly gondokat fog okozni a reálgazdaságban, és saját eredményében is.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
