Az elmúlt 15 év jelentős fejlődést hozott a visegrádi országokban, Romániában, Szlovéniában és Horvátországban is, és ez fölzárkózást jelentett az európai átlaghoz is. A Világbank és az IMF ezeket az országokat ma már gyakorlatilag a fejlett gazdaságok közé sorolja. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének akadályai a további felzárkózásnak az EU-átlaghoz. Egy nemrég megjelent tanulmánykötet, az Emerging European Economies after the Pandemic című könyv ezekről az akadályokról is részletesen beszél, az alcímében pedig azt a kérdést teszi fel, hogy bent ragadtunk-e a közepes jövedelem csapdájában. A válasz egyértelműen nem – mondta Mátyás László, a könyv szerkesztője, a Közép-európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára az e heti G7 Podcastban.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A kötet, amely az említett országok és Bulgária esetében elemzi a járvány előtt trendeket, a járvány hatását, és arra is választ próbál adni, hogy mitől függhet a felzárkózás folytatódása a következő évtizedben is.
Bár a gazdaságtörténetben ritka, hogy közepes jövedelmű országok felzárkózzanak a világgazdasági elithez, Mátyás szerint az EU egyedülálló kereteket adott a 2004 után csatlakozó tagállamok gazdasági fejlődéséhez.
Alapvetően megváltozott a pálya, megváltoztak a játékszabályok az EU-csatlakozással. Egyrészt kinyílt a magyar gazdaság számára egy sok százmillió lakosú, fejlett piac, másrészt borzasztó nagy tőkeátcsoportosítás történt ezen országok számára az EU-csatlakozással. Az más kérdés, hogy milyen hatékonysággal használták föl ezeket a pénzeket, de az a pénz, amely beáramlott az országba, nagymértékben segítette a gazdaság fejlődését és a gazdasági struktúra átalakítását
– mondta.
Forrás: Benczúr P., Kónya I. (2022) Convergence to the Centre. In: Mátyás L. (eds) Emerging European Economies after the Pandemic. Contributions to Economics. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-93963-2_1
Mátyás szerint ez egy gazdaságtörténeti unikum, mert az elmúlt 150-200 évben nem nagyon volt példa arra, hogy egy nagy és sikeres gazdasági közösséghez ennyi ország csatlakozzon.
Ez a gazdasági közösség gyakorlatilag magával húzta ezeket a kevésbé fejlett országokat. Most már kristálytisztán látszik, hogy az EU-csatlakozás sikeres elképzelés volt. Persze a maga buktatóival, és még nem vagyunk célban, de már látható közelségben van a cél
– mondta erről.
A kötet alapján négy terület azonosítható be, amely akadályozza a fejlődést. Az egyik az oktatás, ahol több beruházás mellett struktúraváltásra is szükség lenne.
Az általános iskola első osztályától az egyetem végéig az oktatás lemaradásban van a fejlett országokhoz képest. Minden egyes tanulmány kimutatja ezt, legyen az PISA-teszt, egyetemek rangsora, vagy kutatási teljesítmény. Az oktatás borzasztó nagy lemaradásban van ahhoz képest, ahova a magyar gazdaság fejlődni szeretne
– mondta Mátyás László.
A másik ilyen ágazat az egészségügy, ahol a struktúraváltás mellett szintén tőkeberuházásra lenne szükség.
Ez is hosszú távú hatású, ezért szükség lenne a politikai szereplők közötti nemzeti minimumokra a reformok irányáról. Minél tovább halasztjuk ennek a két szektornak az átalakítását, annál nehezebb lesz a felzárkózás folytatása
– tette hozzá.
A harmadik terület a korrupció, ami tönkreteszi a gazdaság versenyképességét, rossz hatással van az innovációra, csökkenti a versenyt, és a közpénzek nem hatékony felhasználásához vezet, mivel olyan projektek valósulnak meg, amelyek nem segítik elő a hosszabb távú gazdasági fejlődést.
Az utolsó terület pedig a nyugdíjrendszer, amely jelenleg nem akadálya a fejlődésnek, de az lesz.
A rendszer átalakítása fájdalmas, politikai következményei vannak, ezért senki nem vállalja magára a reformot, de az összes tanulmány megmutatja, hogy ez előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. Minél később alakítjuk több pillérűvé, hogy fenntarthatóvá váljon hosszú távon, annál fájdalmasabb lesz
– mondta Mátyás László.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
