Bár egyáltalán nem lenne logikus lépés, mégsem elképzelhetetlen, hogy továbbadja a magyar Telenort Petr Kellner, aki szerdán jelentette be a mobilcsoport balkáni érdekeltségeinek megvásárlását. Több forrásból is úgy hallottuk: a cseh milliárdoson elég komoly nyomás van, hogy a magyar leányt válassza le a régiós csomagról (a Telenor itteni érdekeltsége mellett a mobilcég bolgár, szerb és montenegrói vállalatát is megvette), és adja el egy kormányközeli vállalkozónak. Jellemzően Mészáros Lőrincet emlegetik, mint potenciális vevőt. Szerdán az Index is arról írt, hogy a felcsúti polgármester egyik érdekeltsége már jelezte a cseh milliárdosnak, hogy érdekelné a magyar cég, ha leválasztható a négyes csomagból. 

Nehéz elképzelni, hogy miként lehet rávenni egy üzletileg logikátlan lépésre valakit, akinek másfélszer annyi pénze van, mint a 30 leggazdagabb magyarnak, de forrásaink szerint lehetnek eszközök a kormányzat kezében. Kellner ugyanis üzletember, és ha azt látja, hogy befektetésének értéke csökken, akkor egy idő után túladhat rajta. A kormánynak pedig komoly gyakorlata van abban, hogyan lehet multinacionális cégek nyereségét erősen megfaragni, és ezzel tulajdonosváltást kikényszeríteni. Piaci forrásaink szerint már az is üzenetértékű volt, hogy alig egy nappal a Telenor régiós cégeinek eladásáról szóló első újságcikkek megjelenése után feltűntek a Gazdasági Versenyhivatal emberei a cég székhelyén egy többéves ügy miatt.

A cseh milliárdos tisztában van azzal, hogy Kelet-Európában jó politikai kapcsolatok nélkül nehéz jelentős üzleti sikert elérni. Hazájában épített is erre, kifejezetten jó kapcsolatot ápol például Václav Klaus egykori cseh kormány- és államfővel, akinek komoly szerepe volt a Kellner gazdagodását is megalapozó kuponos privatizációban. A milliárdos azóta is támogatja a politikus által alapított intézetet, sőt, néhány éve székhelyet is segített keríteni a szervezetnek. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Telenor cseh vevőjének több pénze van, mint a 30 leggazdagabb magyarnakBemutatjuk a cseh milliárdost, akinek magyarok milliói fizetik majd a mobilszámlát. Csehországban sokan neheztelnek Petr Kellnerre, de még mindig jobb a megítélése, mint sok magyar milliárdosnak.

Mindenesetre, ha lesz is tulajdonosváltás a magyar Telenornál, az szinte biztosan nem mostanában lesz. Az iparágra rálátó forrásaink szerint az újabb akvizíció előtt ugyanis le kellene zárni a mostanit, ez pedig még hónapokig elhúzódhat. Így ha Kellnerék tovább is adják a magyar mobilcéget, normál esetben csak jövőre kerülhet kormányközelbe a vállalat.

A Telenor iránti erős érdeklődés a NER részéről ugyanakkor üzleti szempontból nehezen értelmezhető. A mobilcég ugyan most még a második a hazai piacon^*A hazai mobilpiacon szinte kizárólag a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone osztozik, de a pontos részesedéseket módszertani viták miatt évek óta nem közlik a cégek. Nagyjából négy éve a piacvezető a Telekom volt mintegy 46 százalékos részesedéssel, míg a Telenornak 31, a Vodafone-nak pedig 23 százalékos volt a részesedése. Jelentős változás valószínűleg azóta sem történt., a jelenlegi trendek alapján azonban néhány éven belül komoly versenyhátrányba kerülhet konkurenseivel szemben.

Nagy valószínűség szerint ugyanis idén nem a Telenor tulajdonosváltása lesz az egyetlen meghatározó fejlemény a szektorban. Az elmúlt hetekben több hír megjelent arról, miszerint a Vodafone megvásárolhatja a UPC-t tulajdonló Liberty Global több európai leányát, köztük a magyart is. Ez pedig azt jelentené, hogy a Telekom mellett még egy olyan távközlési cég lesz a piacon, amely saját mobilon túl vezetékes (tévé, internet és telefon) szolgáltatást is nyújt ügyfeleinek. Vagy ami a Telenor szempontjából még fontosabb: ők maradnának az egyetlen mobilszolgáltató itthon, amelynek nincs vezetékes üzletága.

A UPC-Vodafone összeállás jelentőségét jól mutatja, hogy a Magyar Telekomnál céghez közeli forrásaink már akkor is rettegtek egy ilyen forgatókönyvtől, amikor évekkel ezelőtt ez először szóba került. A mindent (mobilt, internetet, tévét és vezetékes telefont) egybefoglaló csomagok ugyanis komoly versenyelőnyt jelentenek, ilyet pedig önállóan kizárólag a Telekom tud jelenleg nyújtani.

Kísérletek persze mások részéről is voltak, például a UPC-nek is van mobilszolgáltatása, csak ők nem saját hálózatot használnak, mivel nincs ilyenjük. A kábelszolgáltató ezen a területen épp a Vodafone-nal működik együtt már négy éve. Mivel a partnerük a vetélytársuk is, tehát komoly ellenérdekeik vannak, jelentős részesedést nem tudtak kiharcolni. Ez azonban megváltozna a két cég összeolvadásával, a Vodafone és a UPC valamennyi fogyasztójára lőhetnének minden szolgáltatásukkal, ami jelentős piacbővítéssel kecsegtet.

Amúgy a távközlési szolgáltatók előszeretettel használják Magyarországot tesztpiacnak, ebből adódóan az eddigi együttműködésre is egyfajta tesztként tekinthettek. Itthon ugyanis a szektor fejlett, a felhasználók alapvetően nyitottak az újításokra, viszonylag éles a verseny és ami a legfontosabb, a piac mérete miatt egy fiaskóval sem buknak nagyot.

Ha tehát összejön a Liberty-Vodafone ügylet, a Telenor lépéshátrányba kerül, bár ez nem azonnal mutatkozna meg. A magyar piac sajátossága, hogy eléggé készülékvezérelt, ez pedig lelassítja a folyamatokat. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: itthon mindenki 300 ezer forintos telefont akar 0 forintért, ami természetesen hosszú hűségidőkkel jár. Emiatt viszont hiába kínálnak egy jobb ajánlatot, sokan nem tudnak azonnal lépni.

Néhány éves időtávon azonban a Telenor hatalmasat bukhat, ha nem hoz össze egy a konkurensekéhez hasonló együttműködést. Nemcsak azért, mert elcsábítják az ügyfeleit, hanem mert 2-3 éven belül megérkezik az 5G^*Ötödik generációs mobilszolgáltatás szolgáltatás is. Ennél pedig már technológiai okokból is fontos lesz, hogy legyen a modern vezetékes hálózata, a mobilszolgáltatók ugyanis ezt is használni fogják az információ továbbításához.

A gond csak az, hogy ha a Telenor az eddigi kizárólag mobilra fókuszáló stratégián változtatva nyitott is lenne egy ilyen együttműködésre, túl sok potenciális partner már nem maradt. Itthon valójában csak egy, a Digi, azt azonban egyik ágazati forrásunk sem tartotta reálisnak, hogy ez a két cég összeálljon. Egyrészt valamilyen saját mobilfejlesztésen a Digi is dolgozik, másrészt az apró magyar piac nem biztos, hogy megérné a vesződséget^*A két cégnek más közös piaca nincs..

A Telenor kilátásai tehát nem túl jók itthon, ám a helyi versenyhátrányt a mostani tulajdonos némileg akár még ellensúlyozhatja is azzal, hogy egy regionális csoportot épít ki^*A most megvásárolt négy Telenor érdekeltség (Magyarország, Bulgária, Szerbia és Montenegró) mellett Kellner csoportja a cseh és a szlovák mobilpiacon is aktív.. Ha viszont a rendszerből kikapják a magyar leányt, akkor ez az esély is elvész. Mind az egyedül maradó magyar Telenor, mind a Kellner-féle csoport hátrányos lehet, ha Szlovákia és Szerbia között megjelenik egy 93 ezer négyzetkilométeres lyuk.

Ezek alapján nehezen elképzelhető, hogy milyen üzleti modell alapján tudná nyereségesen működtetni mondjuk Mészáros Lőrinc csak a magyar Telenort. Pedig valószínűleg van ilyen. Forrásaink két olyan területet említettek, amelyek komoly pénzt hozhat egy kormányközeli mobilcégnek.

Az egyik ilyen lehet az állami pénzből finanszírozott e-kormányzati mobilmegoldások, amelyek egy újabb tulajdonosváltást követően jó eséllyel a Telenort találnák meg. A másik, talán ennél is fontosabb pedig a bankokkal való együttműködés. Mostanra ugyanis a pénzügyi szférának egy meghatározó része állami vagy kormányközeli kézbe került (MKB, a Budapest Bank és a Takarékok). Ezeknél pedig jelentős szinergiákat lehetne kiaknázni, ha egy mobilszolgáltató is lenne a pénzügyi intézmények mellett. Egy ilyen fejlesztéshez viszont nagyon átgondolt szakmai stratégiára lenne szükség.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat mobilszolgáltató Petr Kellner távközlés Telekom Telenor UPC Vodafone Olvasson tovább a kategóriában