Ma még szinte lehetetlen megjósolni, hogy az orosz-ukrán háború hosszabb távon milyen hatással lesz a világ élelmiszertermelésére, de az máris biztos, hogy a különböző forgatókönyvek nem sok jóval kecsegtetnek. Nekünk többek között ez azért is fontos, mert a konfliktus éppen azokat a kereskedelmi pontokat érinti, amelyek miatt a magyarországi üzletekben az élelmiszerek amúgy is drágultak.

Nézzük először, hogy cikkünk írásakor mi a helyzet. A ukrán mezőgazdaság ebben a szezonban összesen 60 millió tonna gabona exportját tervezte, ennek nagy része Észak-Afrikába, a Közel-Keletre és Ázsiába ment volna, kisebb részben pedig az Európai Unió országai vették volna meg. Ahogy például Miroslaw Marciniak, az InfoGrain elemzője írja, a legutolsó megbízható adatok szerint február 23-ig Ukrajna összesen 43 millió tonna gabonát exportált, ami azt jelenti, hogy 17 millió tonna még az országban van. Ennek nagy része kukorica, és a sorsa egyelőre teljesen bizonytalan.

Az ukrajnai kikötőket lezárták, de még ha nyitva is lennének, akkor sem biztos, hogy a terményeket el lehetne oda juttatni. A búzát és a kukoricát általában vasúton szállítják a kikötőkig, de hogy a következő időszakban az ukrán teherfuvarozás mire lesz képes, egyáltalán lesznek-e ép vasútvonalak az országban, azt nem lehet megjósolni.

További fontos probléma, hogy a Fekete-tenger régiójában az orosz területeken becslések szerint 8 millió tonna gabona várja a szállítást, csakhogy pillanatnyilag szinte lehetetlen oda fuvart szervezni. Az orosz kikötők ugyan működnek, a hajótársaságok azonban nem vállalják a szállítást, biztonsági okokra hivatkozva.

Márpedig ez a régió nagyon fontos szerepet tölt be a világ gabonaellátásban. A jelenlegi becslések szerint a világpiacról a szezon végéhez közeledve összesen 25 millió tonna gabona (kukorica és búza) eshet ki a háború miatt, ez pedig elég hamar a világpiaci árak jelentős emelkedéséhez vezethet.

Mielőtt bárki úgy érezné, hogy mindez messze van a magyar élelmiszerboltok árszintjétől, érdemes végiggondolni, hogy a jelenlegi jelentősnek érzett magyar élelmiszer inflációnak pont az az egyik fő oka, hogy a takarmányárak (más korábbi okok miatt) az elmúlt időszakban tartósan emelkedtek.

Ha beragad az ukrán és az orosz export, akkor ugyanezzel a jelenséggel állunk szemben: a magyar boltokba szállító termelők át fogják hárítani a megemelkedett takarmányköltségeket a boltokra, azok pedig a fogyasztókra.

Az élelmiszer infláció másik fontos közvetett oka a földgáz piaci árának emelkedése, hiszen az alapvetően meghatározza a műtrágya árszintjét is. Az pedig még a gabonánál is sokkal egyértelműbb, hogy a földgázpiaci mozgások a jelenlegi helyzetben mennyire kiszámíthatatlanok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy bevásárlásunk egy éve még 16 ezer forint sem volt, most 18 ezer forint környékén vanNagyot fordult a világ 2021 végére, decemberben a méréseink szerint 13-15 százalékra ugrott az élelmiszerinfláció üteme.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzerinted is legalább 20 százalékos az infláció? Felmérésünk szerint nem vagy egyedülA Reacty Digitallal együtt készült reprezentatív felmérésünk szerint a felnőtt lakosság átlagosan 26 százalékos áremelkedést érzékel, szemben a KSH 7,4 százalékos adatával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg elfogyhat a gáz Európában az orosz-ukrán háború miatt?A rövid válasz az, hogy igen, a hosszabb ennél azért bonyolultabb. Rövidtávon nem kell hiánytól tartani, de elhúzódó konfliktus esetén az árak elszállása a jobbik forgatókönyv.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz búza élelmiszer gabona infláció kukorica orosz-ukrán konfliktus Olvasson tovább a kategóriában