Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik.

Nem volt túl hosszú az üzenet, amelyet péntek reggel az ukrán-orosz háborúról a kormányzat az oltásregisztrációnál megadott email-címekre kiküldött, ez a mondat azonban így is belefért. Sőt, a katonai beavatkozás elutasítása mellett valójában ez volt az egyetlen információ arról, hogy a magyar kormányzat hogyan tervez reagálni a krízisre. A rezsicsökkentés ráadásul még csak nem is itt került először elő a háború kirobbanása óta: már Orbán Viktor is belecsempészte a katonai konfliktusról szóló első, Facebookon közzétett beszédébe.

Azon túl, hogy a rezsicsökkentés tizedik éve a kormányzati retorika egyik sarokpontja, most más oka is lehetett az emlegetésének. A kialakult helyzetben ugyanis tényleg van esély rá, hogy Európa – és így Magyarország – gázellátásával gondok lesznek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg elfogyhat a gáz Európában az orosz-ukrán háború miatt?A rövid válasz az, hogy igen, a hosszabb ennél azért bonyolultabb. Rövidtávon nem kell hiánytól tartani, de elhúzódó konfliktus esetén az árak elszállása a jobbik forgatókönyv.

Van némi tartalékunk

Péntek reggeli cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy Európában mivel járna, ha egyik pillanatról a másikra leállna az orosz gázexport, most Magyarország esetében tesszük meg ugyanezt. Hazánk annyival kedvezőbb helyzetben van az európai átlagnál, hogy itthon nagyon jelentős tárolókapacitás épült ki az elmúlt nagyjából két évtizedben. Elvileg 6,5 milliárd köbméternyi gázt tudunk felhalmozni, ami a teljes hazai éves fogyasztás kétharmada, a lakossági igényt pedig akár másfél évig is fedezheti.

A tárolók persze így a tél vége fele koránt sincsenek tele. Sőt, a jelenlegi 1,7 milliárdos tartalék a korábbi évek fényében kifejezetten kevésnek számít. A felhasználáshoz képest azonban már nem az. Ennyiből március-áprilisban általában a teljes hazai fogyasztást fedezni lehet, a lakosság ellátására pedig november végéig elég.

A jó hírek azonban nagyjából itt el is fogytak. Ha ugyanis a tartalék kimerülne, akkor azonnal gondba kerülnénk, és nagyon hiányozna az orosz gáz. Itthon ugyan van kitermelés, ám ez éves szinten csak a fogyasztás durván ötödét fedezi. A többi import.

Ráadásul jellemzően orosz eredetű import. A lenti ábrán az látható, hogy az egyes szomszédos országokból mekkora mennyiségű gáz jött be Magyarországra az elmúlt években. Az Ukrajna irányából érkező import egyértelműen orosz, jelentős részben valószínűleg a Gazprommal kötött hosszútávú szerződés keretében leszállított földgáz^*A 90-es évek közepén kötött hosszútávú megállapodás 2015-ben ugyan lejárt, mivel azonban Magyarország a szerződés két évtizede alatt nem vette át a vállalt mennyiséget, a kontraktust lényegében meghosszabbították. Így még az elmúlt években is kaphattunk gázt ennek keretében. A közelmúltban pedig Szijjártó Péter külügyminiszter újabb hosszútávú megállapodást kötött az oroszokkal.. Emellett azonban technikailag szinte biztosan orosz molekula érkezett Ausztria és Szlovákia felől is, legfeljebb ezeket nem közvetlenül a Gazpromtól vettük, hanem valamely nyugat-európai gázkereskedő cégtől.

Romániából és Horvátországból kaphattunk ugyan az elmúlt években nem orosz eredetű gázt^*Romániából helyit, Horvátországból olyat, amely folyékony formában hajón érkezett, majd az ottani LNG-terminálon alakították vissza gáz halmazállapotúvá., ez azonban tényleg minimális mennyiség volt. Magyarul

az elmúlt években a magyar gázigény nagyjából háromnegyedét így vagy úgy, de orosz gázzal fedeztük.

Ezen persze, ha az oroszok elzárnák a gázcsapokat, lehetne változtatni, hiszen a kereskedő cégektől ugyanúgy vásárolhatnánk mondjuk norvég, amerikai vagy akár észak-afrikai eredetű gázt is. Csakhogy ez sokkal drágább lenne. Nem is elsősorban azért, mert az energiahordozónak többet kell utaznia^*Egészen pontosan több vezetéken és határkeresztezőn kell lefoglalni számára a kapacitást., hanem mert orosz szállítások nélkül nagyon durva gázhiány alakulna ki Európában, és a sokkal kisebb kínálatra lenne ugyanannyi vevő. Azt, hogy ennek milyen hatása lenne az árakra, elég jól mutatja, hogy a háború kirobbanása napján csak a kockázat megjelenése 50-60 százalékkal tolta fel az európai gázárakat. Amelyek aztán a visszafogott uniós szankciók hatására szépen visszatértek a háború előtti szintre.

Hatalmas bukó a rezsicsökkentés

Márpedig a gázárak további emelkedése tényleg komolyan veszélyeztetné a rezsicsökkentést. A rögzített lakossági áron már hónapok óta hatalmasat bukhat a magyar állam^*Egészen pontosan az állami tulajdonban lévő MVM, amely a rezsicsökkentés után a teljes lakosság ellátását átvette a kivonuló szolgáltatóktól.. Miközben ugyanis a háztartások továbbra is 66 forintért kapnak egy köbéter gázt^*Ténylegesen egy köbméterre ennél többet számláznak ki, de abban az árban a gáz eljuttatásának költsége, az úgynevezett hálózati díj is benne van, maga a gázár köbméterenként nagyjából 66 forint., a tőzsdei árak október óta ennek az öt-hétszeresére rúgnak.

Vagyis az állami szolgáltató minden eladott köbméter gázon 250-300 forintot veszítene,

október eleje óta pedig nagyjából 800 milliárd forintjába került volna a rezsicsökkentés fenntartása,

ha tőzsdei vásárlásból fedezné a beszerzéseit.

Szerencsére azonban nem abból fedezi. Az aktuális hazai beszerzési árak persze nincsenek messze a tőzsdei jegyzésektől^*Hiszen például a Gazprom is jelentős részben ehhez köti a díjait., csakhogy a télen elfogyasztott gázt nem most, a legdrágább időszakban kellett megvenni. Ahogy a lenti ábrán is látszik, az év végén a behozatal nagyon beszakadt, a téli fogyasztást főleg a korábban felhalmozott (a jelenleginél azért jóval olcsóbban vásárolt) készletből fedezte az állami szolgáltató. Más kérdés, hogy még a minimális importon is százmilliárdokat bukhatott az állam, ha azt a lakosságnak értékesítette.

Mostanra ráadásul az olcsóbban vásárolt gáz már kifogyott a tárolókból. Arra még mindig van esély, hogy tavaly előre lekötött olcsón szállításokat a magyar fél, ennek azonban egyrészt nem túl nagy a valószínűsége, másrészt, ha voltak is ügyletek, sokáig már azok sem tartanak ki.

Így ha tartósan megmarad a magas gázár, vagy az esetleges oroszországi szankciók miatt még drágább lesz az energiahordozó, akkor a rezsicsökkentés fenntarthatatlanná válik.

A kormánynak vagy havi szinten százmilliárdokkal kellene beszállnia a lakossági fogyasztás finanszírozásába, vagy el kellene engednie az elmúlt évek egyik legfontosabb politikai termékét. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy Orbán Viktor azonnal fontosnak tartotta leszögezni: nem megy bele olyan intézkedésekbe, szankciókba, amelyek az ország gázellátását és így a rezsicsökkentést veszélyeztetik. Szerencséjére a jelek szerint nem csak ő gondolkodik így az uniós országok vezetői közül. Igaz, egyes orosz bankok kizárása a nemzetközi utalási rendszerből okozhat gondot az energiaszállítások elszámolásánál, de ennek a részletei még nem ismertek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSérülékeny az orosz gazdaság, de csak a földgáz bojkottjával lehetne földre kényszeríteniAz eddigi szankciók sok kárt okoztak az orosz gazdaságnak, de gyorsan kizárólag azzal lehetne rajta nagyot ütni, amit Európa csak végső esetben engedhet meg magának.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBiztos, hogy nem lesz gázáremelés?A rezsicsökkentés többek között a földgáz olcsóságára épített. De a jelen árkörnyezetben és a dekarbonizációs törekvések miatt kérdés, milyen szerepet szán neki az energiapolitika.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rezsicsökkentés megtartása csapda, bemutatunk egy ésszerű kiutatA jelenlegi árak tartása óriásira duzzasztja a közterheket, de ha rezsicsökkentés alatt a hatósági ármeghatározás eszközét értjük, akkor méltányos módszerek kínálkoznak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat földgáz gáz háború Orbán Viktor orosz-ukrán konfliktus Oroszország rezsicsökkentés Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában