Nagyon kevés ideje lesz a szervezőknek felkészülni az idei vizes világbajnokságra, amelyről tegnap derült ki, hogy beugróként Magyarország szervezheti. Öt évvel ezelőtt is kapkodás lett a vége, pedig akkor sokkal kevésbé volt feszített a tempó. A rövid határidő legnagyobb kockázata, hogy jelentősen drágíthatja az eseményt, különösen, hogy barokkos túlzás az az állítás, miszerint minden megvan a vb-hez.
A múltkori beugrásnak is megvolt az ára
Az öt évvel ezelőtti vb-t – a sok esetben teljesen egyértelmű korrupciós esetek mellett – jelentős részben az drágította meg, hogy Magyarország akkor is beugró volt. A 2017-es esemény eredetileg a mexikói Guadalajarában lett volna, de a város 2015-ben visszalépett. A mexikóiak helyett vállalta így a rendezést az a Magyarország, amely amúgy 2021-ben adott volna otthont a világbajnokságnak.
A 2017-es vizes vb záróünnepsége. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A versenyt tehát tulajdonképpen előrébb hozták, ami azonban Magyarország szempontjából azt jelentette, hogy sokkal kevesebb idő volt felkészülni. Emiatt rohamtempóban kellett elkezdeni az építkezéseket és a szervezést, ami nem is ment zökkenőmentesen. 2017 tavaszán több hír is megjelent arról, hogy alig néhány héttel a kezdés előtt sok helyen elmaradások vannak. Információink szerint akkor
Orbán Viktor be is kérette a csúszások miatt a vb-ért felelős kormánytagot, Seszták Miklós fejlesztési minisztert.
A 2017-es vb sportszakmai szempontból végül jól sikerült, szakmai körökben kifejezetten pozitív volt a megítélése – részben ezért is kaphatta meg a mostani világbajnokságot is Magyarország. A rövid felkészülési időnek azonban így is lettek – a szakmai közeg által kevésbé látható – negatív következményei. A költségek még hónapokkal az esemény zárását követően is emelkedtek, a szervezőcéget pedig évekkel később is pénzzel kellett tömni, hogy ne számolják fel. Eközben jegyekből a hirdetésre szánt pénz töredéke sem jött be, az országba érkező vendégek számát nemhogy növelte volna, de még csökkentette is a vb, amit országimázs-építésre sem sikerült felhasználni.
Mindössze 131 napunk van
Mindennek azért van most jelentősége, mert ezúttal az öt évvel ezelőttinél is sokkal kevesebb idő lesz felkészülni. Az akkori bő két évvel szemben most 131 nap áll rendelkezésre. Bár az idén nem terveznek építkezni, a medence és közlekedési fejlesztések mellett 5 éve is sok más olyan előkészítő feladat volt, amiket most sem lehet majd megúszni.
A 131 nap pedig az ilyen szervezési feladatokra is csak szűkösen lesz elég.
Ennyi idővel a 2017-es vb kezdete előtt már számos olyan tendert kiírtak, amelyek nem az építkezéshez, hanem a szervezéshez kapcsolódtak. Sok más mellett volt közbeszerzés a társadalmi és gazdasági hatástanulmányokra, a biztonsági tervekre, a jegyek előállítására és értékesítésére, a szállodai szolgáltatásokra, a vb kommunikációjára és elkezdték keresni a közlekedési tervet készítő céget is.
Ráadásul az sem teljesen igaz, hogy csak azt fogjuk használni, ami már úgyis adott. A sport és közlekedési létesítmények mellé ugyanis sok kiegészítő épületet és rendezvényhelyszínt kell felhúzni, illetve kialakítani. A 2017-es vb előtt már 2016 decemberében közbeszerzési kiírás volt arra, hogy a Duna Aréna és a Dagály uszoda körüli, speciálisan a vb-re készített épületeket elkészítsék, de időarányosan ilyenkorra már volt tender a balatonfüredi nyílt vízi úszáshoz szükséges létesítmények tervezésére, illetve kivitelezésére is (idén a Lupa tónál lesznek a nyílt vízi versenyszámok, oda és a Margitszigetre is kell majd építeni például mobillelátót).
Nyílt vízi úszás a 2017-es vizes vb-n, Balatonfüreden. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Tízmilliárdos költségek
Amellett, hogy erősen kérdéses, hogyan fogják ezeket a beszerzéseket lezongorázni a hátralévő szűk négy hónapban, jól látszik, hogy a fejlesztéseknek és feladatoknak elég masszív költségei is lesznek. A 2017-es világbajnokság büdzséje végül 107 milliárd forint felett állt meg. Ennek a nagyobb részét most kétségtelenül ki lehet hagyni, de annak a nagyjából 60-70 közbeszerzésnek, amelyre ezúttal is szükség lehet, számításaink szerint így is 25-30 milliárd forint volt akkor az összértéke. Ezek közül néhányat valószínűleg meg lehet olcsóbban úszni, nem biztos, hogy szükség van például hárommilliárdos kommunikációra, vagy négymilliárdos nyitó- és záróünnepségre, a végső összeg azonban így is minden bizonnyal tízmilliárdos nagyságrendű lesz.
Ráadásul ez a 2017-es költségszint, aminél normál körülmények között most ezeket a feladatokat biztosan többe kerülne ellátni. Ami ezen változtathat, ha esetleg 2017-ben túlárazták őket, így ugyanis nehéz megbecsülni, merre mozdulnak a költségek a korábbihoz képest.
Mindenesetre ezúttal is biztosan lesznek olyan beszerzések, amiket a szűk határidő drágítani fog. A szállodák például kifejezetten jó alkupozícióban lehetnek a szervezőkkel szemben. Ahogy azt korábban már írtuk, időarányosan még a 2017-es – egyébként elrontott – szállodai megrendeléseket is előbb kezdték el szervezni, mint ahogy most erre lehetőség lesz. Az árak azonban így is kiugróak voltak a vb alatt: bár a vb hónapja vendégforgalom szempontjából gyenge volt, a szállodai szobaárak messze az addigi legmagasabb szintre emelkedtek, a kifejezetten drágán lekötött vb-s foglalások miatt.
Ennek a veszélye (nyilván a kapacitásoktól függően) most is fennáll, márpedig itt tényleg masszívan milliárdos tételről beszélünk: öt éve több mint hatmilliárd értékben kötött le szállásokat a vb akkori szervezője.
Lánchíd, rakpart, metrópótló
Nem világos az sem, hogyan lesz megoldva a fővárosi közlekedés. A 2017-es helyzethez képest jelenleg némileg leterheltebb a budapesti közlekedési infrastruktúra. Az idén nem lesz még használható a Lánchíd, a 3-as metró középső szakaszán pótlóbuszok közlekednek majd egészen 2022 augusztusáig, valamint egyirányú autós forgalom lesz a pesti alsó rakparton a főnyomócső fejlesztése miatt.
A Népszava megkérdezte az ügyről Kiss Ambrus főpolgármester helyettest, aki elmondta, hogy a vb-ről semmilyen formában nem egyeztetett a kormány a fővárossal, amely szintén a médiából értesült a fejleményekről.
A Duna Aréna a főváros XIII. kerületében 2020. december 23-án. MTI/Máthé Zoltán
Márpedig a 2017-es vb idején több kiugróan magasan árazott közlekedésfejlesztést is megvalósított az akkori fővárosi és a balatonfüredi vezetés. Több mint 4 milliárd forintot költöttek arra, hogy fejlesszék a Duna Aréna felé vezető, pesti rakparton haladó biciklis és gyalogos utakat, ezen belül is 330 millió forint ment el egy Rákos-patak felett átívelő hídra. A Balatonfüredi önkormányzat pedig 3,5 milliárd forintot fordított egy új parkolóra.
Az ilyen durván magasan árazott fejlesztéseket ezúttal – ha tényleg van rá szándék – el lehet kerülni, de valamiféle közlekedési stratégiára szükség lesz. Ha ugyanis növelni kell a közösségi közlekedés kapacitásait, azt aligha tudja majd a masszívan veszteséges BKK saját zsebből finanszírozni.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint mindezek miatt a késő kezdés a várt pozitív hatások szempontjából is kedvezőtlen.
A vb-ről tartott hétfői sajtótájékoztatón Wladár Sándor, a szervezőbizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a vb nagyon jót tehet a főváros elmúlt két évben leharcolt turizmusának. A késői beugrás miatt azonban ez a hatás könnyen lehet, hogy nem lesz olyan jelentős, mint remélik. Ahogy egy forrásunk nyilatkozott: amellett, hogy ebből a szempontból a 2017-es vb sem pozitív minta, ezúttal nagy kockázat, hogy mostanra sokan leszervezték már a nyaralásukat. Bár pont a járvány miatt az előre lekötött utazásokat valószínűleg rugalmasabban kezelik az emberek, mint akár három-négy évvel ezelőtt, ennek akkor is biztosan érezni lehet majd a hatását.
Mindet egybevetve tehát az látszik, hogy a vizes vb hasznai legalábbis erősen kérdésesek, miközben a költségek közül azért egész biztosan sok felmerül annak ellenére is, hogy a sportlétesítmények nagyrészt tényleg rendelkezésre állnak.
Politikai kockázata is van
A vizes vb valószínűleg politikai szempontból is elég nagy kockázatvállalás, nem véletlen, hogy már a nyitó sajtótájékoztatón hangsúlyozták az esemény, illetve a szervezőbizottság „politikamentességét”. És egyelőre valóban úgy tűnik, hogy a bizottságban most tényleg egyetlen politikai kötődésű ember sincs, holott 2017-ben Seszták Miklós elnök mellett további négy miniszter (Pintér Sándor, Szijjártó Péter, Varga Mihály, Balog Zoltán), illetve Tarlós István főpolgármester is tagja volt a grémiumnak .
A „politikamentesség” ugyanakkor nemcsak az eseménynek, hanem a kormányzatnak is érdeke. A 2017-es vb ugyanis az elmúlt 12 éves Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb korrupciós botránya volt. Egy korábbi cikkünkben a világbajnokság főbb botrányait így foglaltuk össze:
- A vb előtt és után hónapokig attól volt hangos a sajtó, hogyan szálltak el az eredeti többszörösére a költségek, és hogyan drágult naponta tíz-százmilliókkal az esemény.
- Már akkor látszott, hogy a pénz jelentős része kormányközeli vállalkozóknál landolt.
- Az esemény népszerűsítésére milliárdokat költöttek el a Fidesznél akkor még jól fekvő Kuna Tibor cégbirodalmánál, de ebből semmi nem jutott országimázs-építésre, ami még a cég környékén és felsőbb politikai körökben is konfliktusokhoz vezetett.
- Ebből a botrányból is kiemelkedik az az elvileg 3 perces „utókommunikációs” film, amelyet a piacihoz képest durván százszoros áron, 230 millió forintért gyártott le szintén Kuna Tibor cége.
- Kuna Tibornak azóta áfacsalás miatt bíróság elé kellett állnia, cégbirodalma pedig összeomlott.
- A szervezők az eseménnyel kapcsolatos szállodai foglalásokat is elrontották, emiatt a vb konkrétan visszavetette a budapesti turizmust.
- A Bp2017 Kft. fizetni sem akart a hoteleknek, amelyek közül több végül engedett a nyomásnak.
- A szállodákkal ezt a vállalat pénzügyi igazgatója, Balogh Sándor tárgyalta le, akiről kiderítettük, hogy részben egykori felesége, a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Mager Andrea lakásán működtetett egy az államot százmilliókkal megkárosító céghálót.
- Balogh Sándor ellen azóta hat elfogatóparancsot adott ki a rendőrség, több mint félmilliárd forint adó elcsalásával gyanúsítják, de ő külföldre menekült.
- Időközben az is kiderült, hogy Balogh Sándor az ismerőseinek és saját érdekeltségeinek is játszott át közpénzt a Bp2017 gazdasági vezetőjeként.
- Ahogy az is, hogy a vb-ért felelős miniszter, az azóta a kormányból eltávolított*A ciklus végéig a helyén maradt, de a 2018-as kormányalakításkor már nem kapott miniszteri posztot. Seszták Miklós köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtől.
Márpedig a Fidesznek a választásokig egészen biztosan nem érdeke, hogy a mostani esemény kapcsán túl gyakran felemlegessék ezeket a történeteket, így addig biztosan a kormánypárt is igyekszik távol tartani magát az esemény szervezésétől.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
